>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VIII IX X XI XII

A NEKH által, a kisebbségi nyelvhasználatról szervezett budapesti műhelybeszélgetésen Németh Erika, az Országgyűlés Esélyegyenlőségi albizottságának elnöke megerősítette Szabó Vilmos azon információját, amely szerint a FIDESZ megváltozott álláspontja következtében megakadni látszik a kisebbségi törvénymódosítás ügye, a plenáris vita folytatása.

Az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter (ICSSZEM) feladat- és hatásköréről szóló 289/2004. sz. kormányrendelet szerint a miniszter látta el a kormányzati kisebbségpolitikai teendőket, és irányította a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt.

Az országos kisebbségi vezetők az OCÖ székházában tanácskoztak a kisebbségi törvényjavaslatról, amelynek újabb egyeztetését másnap tartották a parlamenti pártok képviselői. Kolompár Orbán szerint a pártok felelőssége immár abban állt, hogy lesz-e egyáltalán törvénymódosítás. Heinek Ottó a törvénymódosítás elakadásával kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyarországi kisebbségpolitika letért arról az európai útról, amelyre 1990-ben lépett. A cigány és a német vezető egyaránt kiemelte, hogy nem értik, a FIDESZ miért változtatta meg az álláspontját. A szlovák képviselő szerint a kérdés úgy vetődött fel, hogy meg lehet-e tartani a 2006-os kisebbségi önkormányzati választásokat. A találkozón több kisebbség képviselője – bolgár, görög, román és szlovén – jelezte, hogy a választói névjegyzékkel kapcsolatban készek a kompromisszumra.

Pártközi egyeztetés a törvényjavaslat vitás pontjairól.

Heizer Antal úgy nyilatkozott, hogy az Országgyűlésnek mielőbb döntenie kell a módosításról annak érdekében, hogy az országos önkormányzatok időben felkészülhessenek az újonnan bevezetendő rendszerre, ugyanis a 2006-os helyhatósági választások előtt mintegy egy évvel meg kell hozniuk az első döntéseket a kisebbségi névjegyzékbizottságok kijelöléséről. A mielőbbi elfogadást indokolta a hatályos választójogi szabályozás alkotmányellenessége is.

A parlamenti pártok újabb egyeztetésén sem sikerült megállapodni arról, hogy miként módosítsák a kisebbségi törvényjavaslatot. A szakértői szintű tárgyalások azonban tovább folytatódtak.

Mádl Ferenc az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel találkozott, akik közül csupán a görög elnök nem tudott jelen lenni. A kisebbségi vezetők arra kérték az államfőt, hogy segítsen kimozdítani a törvénymódosítás ügyét a holtpontról, mivel – Heinek Ottó szerint – március óta a pártok csak egymással tárgyalgattak, de más nem történt. A köztársasági elnök megígérte, hogy ez ügyben segítséget nyújt a kisebbségeknek. A kisebbségi vezetők azt is kérték, hogy járjon közben annak érdekében, hogy a pártok a törvényjavaslat kapcsán hallgassák meg az országos önkormányzatokat is.

Németh Erika képviselő (MSZP) interpellációt nyújtott be az ICSSZEM-hez, „Miért rúgta fel a négypárti konszenzust a FIDESZ-MPSZ a kisebbségi törvénycsomagot illetően?” címmel. December 6-án Mesterházy Attila válaszában elmondta, hogy október közepén változott a párt álláspontja négy kérdésben, holott az egyik pont épp a FIDESZ kérésére került be a törvényjavaslatba. Megoldásként az államtitkár a tárgyalások teljes nyilvánosságának megteremtését javasolta, meghívva egyúttal a kisebbségi vezetőket is.

Az ET Kisebbségvédelmi Keretegyezményének Tanácsadó Bizottsága elfogadta a második véleményét Magyarországról – a kormány által korábban benyújtott jelentés alapján. A dokumentum ajánlásként fogalmazta meg a parlamenti képviselet megteremtését, a kisebbségi törvény hiányosságainak kiküszöbölését, különösen a választási szabályok módosítását, az intézményi autonómia megerősítését, valamint a kisebbségi önkormányzatok támogatására vonatkozó szabályok egyértelműbbé tételét.

Eduard Kukan szlovák külügyminiszter budapesti látogatása alkalmával, Juraj Migas nagykövettel együtt felkereste az Országos Szlovák Önkormányzatot is. A találkozón a miniszter ígéretet tett arra, hogy magyarországi tárgyalópartnereinek felveti a kisebbségi törvény módosításának ügyét, és a parlamenti képviselet kialakításának szükségességét.