>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VIII IX X XI XII

Szabó Vilmos és Rasim Ljajic szerbia-montenegrói emberi jogi és kisebbségügyi miniszter jelenlétében megtartotta a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a magyarországi Szerb Országos Önkormányzat az első együttes ülését Szabadkán. Az értekezleten Pavlov Milica kijelentette azt, hogy idejétmúlt a magyarországi kisebbségi törvény.

Németh Zsolt, a FIDESZ külügyi kabinetvezetője találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel. A megbeszélést követően elmondta azt, hogy nem tartja szerencsésnek a kisebbségi és a választójogi törvény módosításának összekapcsolását, mivel konszenzus csupán az előzőben körvonalazódott.

Az Anyanyelv Nemzetközi Napja alkalmából Heizer Antal sajtóközleményt adott ki, amely szerint „az Országgyűlésben rövidesen újra indul a kisebbségek jogairól szóló törvény módosításának plenáris vitája. A módosítás céljai között kiemelt helyen szerepel a kisebbségeink nyelvi jogainak megerősítése, nyelvi, kulturális autonómiájuk megszilárdítása. 1993-ban a parlamenti pártok, a kisebbségeink képviselőivel való egyeztetést követően, konszenzussal alkották meg az európai fórumokon is elismert nemzetiségi törvényt. Hasonló egyetértésre a most induló parlamenti vitában is szükség lesz a közös cél, Magyarország sokszínű kulturális értékeinek megőrzése, fejlesztése érdekében.”

Heizer Antal közleményt adott ki, amelyben szorgalmazta a miniszterelnök és a kisebbségi vezetők konzultációját az ország aktuális kisebbségpolitikai kérdéseiről. A közlemény szerint a találkozónak az adna alkalmat, hogy az Országgyűlésben rövidesen folytatódik a kisebbségi törvénymódosítás vitája.

Ifjabb Bogdán János, a Lungo Drom alelnöke az Alkotmánybírósághoz intézett beadványában a választási eljárásról szóló 1997-es törvény alkotmánysértő voltának kimondását indítványozta, mivel az nem rendelkezett a megyei közgyűlésekben és az Országgyűlésben kiosztható kedvezményes kisebbségi mandátumokról.

Az Magyar Nemzet Online értesülése szerint az Országgyűlésben március elsején folytatódik a kisebbségi törvényjavaslatnak 2004 tavasza óta húzódó általános vitája.

Az ICSSZEM közleményt adott ki a kisebbségi jogszabályok módosításáról, amely a párbeszéd fontosságát és a legvégsőkig tartó konszenzuskeresést hangsúlyozta a kisebbségek ügyében.

Az Országgyűlés plenáris ülésén közel egy év után folytatódott a törvényjavaslat általános vitája. Mesterházy Attila felrótta a FIDESZ képviselőinek, hogy 2004 októberében kiléptek a törvényjavaslatot addig övező négypárti egyetértésből, és azóta sem kaptak a párttól szövegszerű módosító javaslatokat, csupán a problémák felvetése ismert. Németh Zsolt szerint a párt benyújtott módosításokat, csak a kormány nem készített alternatív javaslatokat, és így mintha maga a kormány temetné a törvénymódosítás lehetőségét. Elmondása szerint „… valóban nagymértékben hatott ránk, hogy a kisebbségi állampolgárok nagy számban fejtették ki aggályaikat.” A nagyobbik ellenzéki párt képviselői felszólalásaikban jórészt továbbra is elvetették a névjegyzék intézményét, a megyei szint létrehozását, a személyi hatály EU-s állampolgárokra történő kiterjesztését, és a korábbiakhoz képest a kisebbségi választók és jelöltek nyilatkozattételét, illetve a jelöltek nyelvismeretét fogalmazták meg.

Az Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat Szentgotthárdon ünnepelte a fennállásának tizedik évfordulóját. Az ünnepségen Heizer Antal felhívta a figyelmet a készülő törvénymódosításra és hangot adott azon reményének, hogy a jövőben nem fognak olyan önjelöltek érkezni a kisebbségi önkormányzati választásokra, akik fülhallgatót viselnek, mert nem értik a kisebbségi nyelvet. Ígéretet tett arra nézve, hogy az ország a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a kisebbségek valós igényeit teljesítse.

Miután a Békés megyei Elek Román Általános Iskolájának működtetése kérdésessé vált, és az ügyben a Határon Túli Románok Hivatala is kifejezte az aggodalmát, Heizer Antal megerősítette: a magyar kormány feladatának tekinti a kisebbségek kulturális és nyelvi értékeinek megőrzését, és az ehhez szükséges törvényi és költségvetési feltételek megteremtését. Azon túl, hogy az állam kiemelt jelentőséget tulajdonít a nemzetiségi oktatásnak, működéséhez többletforrásokat biztosít, támogatja az országos kisebbségi önkormányzatok azon törekvését, hogy kezükbe vegyék az intézmények működtetését.

Az Országgyűlés plenáris ülésén folytatódott és le is zárult a törvényjavaslat általános vitája. A pártok álláspontjai nem közeledtek egymáshoz: vita alakult ki arról, hogy vajon a hatályos jogszabályok alapján meg lehet-e rendezni a 2006-os kisebbségi önkormányzati választásokat. Farkas Flórián kijelentette, hogy „… olyan módosító elemet nem tudunk támogatni, amit a kisebbségek túlnyomó többsége nem tud elfogadni.” Hangot adott azon reményének is, amely szerint az elkövetkező napokban megszületik a konszenzus a szakmai egyeztetések keretében. Aznap Mesterházy Attila, Németh Erika, Godó Lajos és Bán Imre MSZP-s, illetve Németh Zsolt, Gruber Attila és Farkas Flórián FIDESZ-es országgyűlési képviselők egy sor módosító javaslatot nyújtottak be.