>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VIII IX X XI XII

Deák Gábor és Szegő András a Népszabadságnak nyilatkozva elmondták, hogy a zsidó kisebbségi kezdeményezés célja az, hogy azok is megélhessék identitásukat, akik számára a vallás nem jelent elég vonzerőt. A kisebbségi választáson a részvétel önkéntes, senki sem lenne nyilatkozatra és nyilvántartásba vételre kötelezve. Úgy vélték, hogy a megalakuló zsidó kisebbségi önkormányzatok nagyobb sikerrel küzdhetnek a helyi antiszemita jelenségekkel ellen, mint a MAZSIHISZ.

Tamás Pál szociológus a Népszabadságban megjelent, „Egy koraszülött ötlet” c. írásában kifejtette, hogy tapasztalhatóan a holocaust hatására még nem jött el az ideje a zsidó kisebbségi kezdeményeznek. Hell István újságíró ugyanitt kifejtette, hogy bár a félelmek jogosak, a kezdeményezők és a támogatók identitását nem illik kétségbe vonni. Úgy vélte, hogy a kisebbségi önkormányzatokról szóló törvényt hatályon kívül kell helyezni a legutóbbi módosításával együtt, és helyette a kisebbségek számára kulturális közalapítványokat kell szervezni különböző nyelvi-kulturális célok megvalósítására.

Teleki László szerint a módosított kisebbségi törvény életbe lépése növelni fogja a közösségek önállóságát, felelősségét, és a politikától való függetlenségét, amely már a 2006-os kisebbségi önkormányzati választásokon lemérhető lesz. Hozzátette azt, hogy a pozitív változások már a 2006-2007-es választásokon ki fognak derülni.

Gyertyán Ervin író a Népszabadságban megjelent, „Felekezet vagy nemzetiség?” c. írása szerint tiszteletben kell tartani a zsidó identitástudat három történeti hagyományát, azaz egyrészt lehetővé kell a kisebbségi elismertetését, de az ez ellen való tiltakozást is.

Ausztriai, ukrajnai, szerbiai, és csehországi zsidó közösségek részvételével megalakult a Közép-Kelet-Európai Rabbik Tanácsa Budapesten. A konferencián a Tanács a fenntartásait hangoztatta, de nem ellenezte a zsidóság kisebbséggé nyilvánítását Magyarországon.

Levitin Jakov az "Isztoki" Orosz-Magyar Egyesület nevében aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az OVB-nak hitelesítés céljából, amely a magyarországi oroszok hivatalos kisebbségként való elismerését kívánta elérni. A kezdeményezésről az OVB december elején döntött.

A Magyarországi Szlovákok Szövetsége megtartotta küldöttgyűlését a szlovákiai Hronecben (Kisgaram). A tanácskozáson részt vett Heizer Antal is, aki a kisebbségi önkormányzati választásokra való felkészüléssel összefüggő újdonságokat, változásokat ismertette.

Két hete beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz az ügyben, hogy több magánszemély a közelmúltban a zsidóság kisebbséggé nyilvánítását kezdeményezte, így a panaszt elbíráló döntésig nem kezdődhetett meg az aláírások gyűjtése. Deák Gábor, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület alapítója szerint egyértelmű, hogy az AB nem fog kivetnivalót találni a kezdeményezésben.

Kétnapos tanácskozást tartottak az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei és a NEKH munkatársai a Vas megyei, szlovénok által lakott Apátistvánfalván. A találkozó alkalmat adott a rövidesen hatályba lépő kisebbségi törvénymódosításból adódó feladatok megvitatására is. A felek egyeztették egyebek mellett annak a levélnek a tartalmát is, amelyet a 2006-os választásokat megelőzően fognak kézhez kapni a választópolgárok.

Neves zsidó származású értelmiségiek tiltakozó nyilatkozatot tettek közzé, amelyben elvetették a zsidóság kisebbséggé nyilvánításának gondolatát, és csatlakozásra szólítottak fel ez ügyben.

György Endre egyetemi hallgató a Népszabadságban megjelent, „A szabadságból a monopóliumba” című, Tamás Pállal vitatkozó írása szerint a kisebbségi státus elnyerése nem adna a zsidóságnak olyan jogokat, amelyekkel már ne rendelkezne, de a kisebbségi önkormányzatiság viszont érdekképviseleti monopóliumot biztosítana számára.