>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

Az OVB ülése a 221/2006. sz. határozatában hitelesítette a magyarországi bunyevácok hivatalos kisebbségként való elismerését célzó országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét.

Találkozóra került sor Heizer Antal és Rudi Zoltán, a Magyar Televízió elnöke között, amelynek keretében a felek áttekintették a kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos médiafeladatokat.

A parlamenti választások második fordulója.

Heizer Antal a törvénymódosítást sikerként értékelve, a regisztráció problémájával kapcsolatban az alábbiakat jelentette ki az Amaro Dromnak: „a kérdés az volt, hogy mennyit tudunk előrelépni. Meggyőződésem továbbra is, hogy a kisebbségi közösségeknek biztosítani kell az önvédelemhez való jogot. Ki kell találni, meg kell határozni, hogy ki tartozik a roma közösséghez, ki a németekhez, és így tovább. Mi úgy gondoltuk, és a kormány egy ilyen javaslatot nyújtott be 2004-ben az Országgyűlésnek, hogy az önmeghatározás jogát a kisebbségi közösség kezébe kell adni. Az persze a magyarországi kisebbségpolitikai helyzetet jellemzi, hogy a gondolattal mindenki egyetértett, aztán ki-ki végiggondolta a saját közössége helyzetét, és egy sor félelem lépett fel, különösen, amikor a jogszabályalkotásnak abba a fázisába jutottunk, hogy az országos önkormányzat által létrehozott névjegyzék-bizottságok lennének azok, amelyek ezt eldöntik, hisz tudjuk, hogy az országos önkormányzatok több közösségnél még a kisebbségi közösségen belül is egy irányultságot, illetve egy civil szervezetet vagy tömörülést képviselnek, és talán jogosak is lettek volna azok a félelmek, hogy az általuk létrehozott névjegyzék-bizottságok valamilyen módon befolyásolhatják a következő választásokat. De erről ma felesleges beszélni, mivel az Országgyűlés több mint egyéves vita után egy másik rendszert fogadott el. Talán úgy lehetne fogalmazni, hogy kettő vagy három helyett egyet sikerült előrelépni, de ez nagyon fontos lépés.” Hozzátette azt is, hogyha a 2006-os választások során komoly hibák mutatkoznának, akkor a jogszabálycsomagot tovább kell alakítani, adott esetben keményebbé tenni.

Göncz Kinga találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel. A megbeszélésen a kisebbségi vezetők javaslatot tettek meghatározó koncepcionális kérdéseknek a kormányprogramba való beemelésére.

A kisebbségi választópolgárok regisztrációjának megkezdése kapcsán Heizer Antal abbéli reményét fejezte ki a Magyar Nemzetnek, hogy a többségi lakosság megérti, a kisebbségi önkormányzati választások a kisebbség belügye, és nincs szükség a szimpátiaszavazatokra. Ugyanakkor nem cáfolta azt, hogy továbbra sem kizárt az „álkisebbségiek” bekerülése a rendszerbe. A NEKH elnöke a nemzeti kisebbségek esetében prognosztizálta a kisebbségi testületek számának esetleges, 10-15%-os csökkenését.

Heizer Antal sajtótájékoztató keretében azt kérte a választópolgároktól, hogy csak a tizenhárom kisebbségi közösséghez tartozók vegyenek részt az októberi kisebbségi választáson. Őket viszont arra kérte, hogy éljenek a lehetőséggel, és vetessék fel magukat a kisebbségi választói névjegyzékekbe.

Heizer Antal az MTI-nek elmondta: az őszi kisebbségi önkormányzati választás nem tekinthető nemzetiségi népszámlálásnak, és „semmiképpen nem lehet arra számítani”, hogy a kisebbségi közösségek teljes létszámukban részt fognak azon venni.

Kaltenbach Jenő az MTI-nek kijelentette: a bizonytalanságot tükröző, illetve jogértelmezést igénylő beadványok sora miatt soron kívül válaszol a kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos jogi megkeresésekre.

Megkezdődött a kisebbségi választói névjegyzékbe történő felvétel folyamata, amelyre július 15-ig nyílt lehetőség.

A Társaság a Magyar Zsidó Kisebbségért Egyesület sajtótájékoztatón jelentette be, hogy aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy a zsidóságot mint nemzeti kisebbséget közjogilag elismerjék. Rytkó Emília, az OVI elnöke szerint azonban az Egyesület idei jelöltállítására már kevés az esély, mert a szervezet nem volt regisztrálva a törvény által megkövetelt időpontig. A kezdeményezés júniustól viszont még egy hónapig folytathatta az aláírások gyűjtését. Deák Gábor, az Egyesület elnökségi tagja elmondta, készek arra, hogy négy vagy hat év múlva szerepeljenek a zsidó kisebbség jelöltjei a kisebbségi önkormányzati választásokon.

Heizer Antal a „Kisebbségi önkormányzatiság egy évtizede a fővárosban” c. konferencián a készülő kisebbségi névjegyzékekkel kapcsolatban elmondta, hogy „nem számháborúról van szó.” Felvetette továbbá azt is, hogy érdemes lenne végiggondolni azt, hogy a fővárosban továbbra is kerületi alapon szerveződjenek-e az önkormányzatok, vagy más területi elv alapján.

Kaltenbach Jenő az MTI-nek adott nyilatkozatában nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a kötelező regisztráció miatt jelentkeznek kevesen a kisebbségi önkormányzati választásokra, mert szerinte nem szívesen regisztráltatják magukat állami adminisztráció előtt.