>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

A Hír TV hírül adta, hogy nem sikerült felszámolni az etnobizniszt, és a NEKH elnökére hivatkozott, aki szerint a visszaélések kiszűrésére újabb törvénymódosításra volt szükség, amely bevezetné a nyelv- és kultúraismereti vizsgát.

Zsigó Jenő, a Fővárosi Cigány Önkormányzat és a Magyarországi Roma Parlament elnöke tragikusnak minősítette azt, hogy a romáknak csak egy töredéke vetette fel magát a kisebbségi választói névjegyzékekbe.

Kaltenbach Jenő a Népszavának nyilatkozva elmondta, hogy az új rendszer szerinte nem oldotta meg a visszaélések kiszorításának célját. Heizer Antal szerint viszont „bizonyos mértékben és településeken” igen.

Az OVB ülése a 365/2006. sz. határozatával elrendelte, hogy az OVI szeptember 17-ig ellenőrizze a bunyevác kisebbségi kezdeményezés összegyűjtött aláírásait.

Martyin Tivadar, a Magyarországi Románok Koalíciójának és Elekes Gabriella, a Fővárosi Ortodox Nők Egyesületének elnökei sajtótájékoztatójukon arra hívták fel a figyelmet, hogy több fővárosi kerületben és vidéki településen olyan személyek indulnak jelöltként a kisebbségi önkormányzati választásokon, akik ismerten a közösségen kívüliek, vagy a közösség számára ismeretlenek. A kisebbségi vezetők azt kívánták elérni, hogy a magyarországi román kisebbséghez nem tartozók ne kerülhessenek be a kisebbségi testületekbe. Elmondták, hogy ilyen kétes jelölteket állított a Magyarországi Román Országos Önkormányzat vezetése által létrehozott Magyarországi Románok Országos Érdekvédelmi Egyesülete. Hozzátették, hogy olyan személy is indul, aki egyben a szervezet elnöke is.

A NEKH sajtóközleményt adott ki a kisebbségi választások második szakaszáról, amelyben Heizer Antal megfelelőnek minősítette a folyamatok alakulását.

Az OVI ülése megállapította, hogy érvényes a bunyevác kisebbségi kezdeményezés, és erről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

Sárközi János József, a szekszárdi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke (Lungo Drom) sajtótájékoztatón bírálta a külön helyiségben való szavazást és a névjegyzékbe vételt, mert megítélése szerint az emberek tartanak a megkülönböztetéstől és attól, hogy névvel és lakcímmel együtt vállalják a cigányságukat.

A kisebbségi választói névjegyzékek összeállításával kapcsolatban Heinek Ottó a Magyar Narancsnak elmondta, hogy a németeknek külön problémát okozott az, hogy a regisztrációval egyidejűleg zajlottak le az egykori kitelepítéssel kapcsolatos megemlékezések, és akkor is a listáknak jutott a főszerep. Heizer Antal szerint a szlovéniai megoldást kell átvenni, ahol a kisebbségek vezetik a névjegyzékeket, de az új szabályozásnak köszönhetően most is könnyű rajtakapni az etnobizniszben utazókat.

Budapesti Ortodox Nők Egyesülete és a Magyarországi Románok Koalíciója Bukarestben hívta fel a romániai hatóságok és sajtó figyelmét arra, hogy megítélésük szerint nem román „betolakodók” veszélyeztetik a román kisebbségi önkormányzatok működését Magyarországon, akiknek arányát a román képviselők 40-45 százalékában jelölték meg. A két szervezet képviselője szerint a kialakult helyzethez nagyban hozzájárult az országos román önkormányzat elnöke is, aki az eredetileg tervezettnél kevésbé szigorúbb jogszabályt támogatott.

Szili Katalin – miután találkozott a hazai kisebbségek képviselőivel – egy országos kisebbségi önkormányzati konferencia mint új konzultatív fórum életre hívására tett javaslatot. A házelnök szerint szót lehetne ejteni a kisebbséget érintő jogszabályokról, esetleges módosításukról, a választási jogszabályok finomításáról, a pénzügyi-finanszírozási kérdésekről, a nemzeti fejlesztési tervről, valamint a kisebbségeknek a médiában való szerepléséről. A találkozó résztvevői elismerően szóltak a módosított kisebbségi törvényről, bár elhangzott, hogy szükséges a párbeszéd a választójogi törvényről, amely nem mindenben teljesítette a célját.

Települési és kisebbségi önkormányzati választások, amelynek során mintegy 2045 kisebbségi önkormányzatot választottak meg helyi szinten.