Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
|
>> kronológiák >> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája |
|
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2003. október 1. Az OCÖ Roma Polgárjogi Frakciójának ülésén foglalkozott a választási jogszabályok módosításának kérdésével. A frakció elvetette a regisztráció lehetőségét, és támogatásáról Bársony János javaslatát – úgymond legkisebb rosszként – biztosította. 2003. október 3.Kaltenbach Jenő egy, a megyei vizsgálati eredményeit ismertető soproni nemzetiségi fórumon hívta fel a figyelmet arra, hogyha nem dönt idejében a kormány, akkor veszélybe kerülhet a kisebbségi törvény módosításának decemberi benyújtása. A kisebbségi ombudsman elengedhetetlennek tartotta a kisebbségi közösségek által kezelt, kizárólag választási célú névjegyzék bevezetését. 2003. október 4.Az OCÖ közgyűlésének ülése nem támogatta azt, hogy külön kisebbségi választói névjegyzék készüljön a kisebbséghez tartozókról, de szükségét érezte annak, hogy valamilyen formában megoldódjon a kisebbségi kötődés igazolása. Fodor Ferenc sajtófőnök elmondása szerint azonban az OCÖ még nem alakította ki arról az elképzelését, hogy ez utóbbit miként kellene megvalósítani. Álláspontjuk szerint a kisebbségi önkormányzatokat kötelezően állami költségvetésből kell finanszírozni, az országos önkormányzat alakuló ülését az OVB elnöke hívja össze, az országos testület képviselőinek alapilletménye egyezzen meg az országgyűlési képviselőkével, a testület törvényességi felügyeletét a területileg illetékes közigazgatási hivatal lássa el, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökei szavazati joggal lehessenek tagjai a települési képviselő-testületeknek. Az OCÖ mindezek mellett szorgalmazta a megyei szint kialakítását is. 2003. október 6.Martyin Tivadar, a Magyarországi Románok Koalíciójának elnöke és Ruzsa György, a Koalíció titkára Szászfalvi Lászlótól kérte a szervezet működési feltételei biztosításának támogatását, valamint jelezték a közreműködési szándékukat a kisebbségi törvény módosításának folyamatában. 2003. Október 8-9.A NEKH nemzetközi konferenciát szervezett a kisebbségi törvény elfogadásának tizedik évfordulója alkalmából a Magyar Néprajzi Múzeumban. A rendezvényen több felszólaló is érintette a jogszabály módosításának előkészületeit és tartalmi kérdéseit. 2003. október 13.A közigazgatási államtitkári értekezlet jóváhagyta a törvénymódosítások koncepcióit, amelyek így a kormányülés elé kerülhettek. 2003. október 15.A kisebbségi törvénymódosítással kapcsolatban tanácskozást tartottak az OCÖ székhelyén, amelyen további hét országos önkormányzat (bolgár, görög, lengyel, német, román, szerb, szlovén), illetve a parlamenti pártok közül egyedül a FIDESZ képviseltette magát. Az egyeztetésen részt vett Heizer Antal és Kaltenbach Jenő is. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Kolompár Orbán kijelentette, hogy az OCÖ a törvénymódosítás élére kíván állni. A névjegyzékkel szembeni elutasító állásponttal kapcsolatban pedig azt közölte, hogy a konkrét normaszöveg ismeretében ismételten napirendre fogják tűzni a kérdést. A résztvevő kisebbségi vezetők felkérték a kormányt, hogy egy hónapon belül készítse el a módosítások normaszövegeit annak érdekében, hogy ezután sor kerülhessen azoknak a kisebbségi önkormányzatokkal és társadalmi szervezetekkel való egyeztetésére. Heizer Antal elmondta, hogy az eredetileg tervezetthez képest hathetes az elmaradás. Jelezte, hogy amennyiben a kormány a következő ülésén elfogadja a koncepciót, akkor a normaszöveg egy hónapon készülhet el. Viszont így előreláthatólag kevés idő lesz a társadalmi vita eredményeinek a készülő törvényszövegbe való beépítésére, de az ehhez szükséges időt igyekeznek majd az államigazgatási szakaszban kigazdálkodni. Nem zárta ki végül annak a lehetőségét sem, hogy decemberben az EJKVB-hoz fog fordulni némi haladékért. 2003. október 17.Kaltenbach Jenő kisebbségi és Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsmanok Kiss Péternek írott levelükben kifejtették azt, hogy bár nem kifogásolható az, hogy a kisebbségek által létrehozandó önkormányzatok megválasztásának érdekében korlátozzák a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, de „… semmi nem indokolja, hogy az említett névjegyzéket (…) az állam, illetőleg annak tisztviselői kezeljék.” 2003. október 18.A söjtöri kihelyezett kormányülés a MEH és a NEKH által kidolgozott kiegészítésekkel elfogadta a kisebbségi törvény módosításának, illetve a kisebbségi önkormányzati választások törvényi szabályozásának koncepcióját. A névjegyzék támogatásán túl döntés született arról is, hogy Kiss Péter vezetésével egy munkacsoport koordinálja a kodifikációs munkát. A kormány döntése hangsúlyozottan kitért arra is, hogy a névjegyzékkel kapcsolatos javaslatokat az ombudsmannal egyeztetve kell kidolgozni. 2003. október 20.Martyin Tivadar és Ruzsa György megküldték Szászfalvi Lászlónak a Magyarországi Románok Koalíciójának álláspontját és javaslatát a kisebbségi törvény módosítására vonatkozóan. „Javasoljuk a Magyarországon is működőképes Európa szerte meghonosodott civil önszerveződési struktúrákhoz való visszatérést…” A korabeli struktúra fenntartása esetén pedig a Koalíció a választási rendszer jelentős korrekcióját javasolta (népszámlálási adatok alapul vétele, helyi kisebbségi intézmény és szervezete működése, közösséghez tartozás igazolása, beleértve a nyelvismeretet, választások eltérő időpontban való megrendezése stb.). A megkeresésre Szászfalvi László október 29-én válaszolt, illetve továbbította egyúttal a román levelet Heizer Antalnak. A NEKH elnöke november 12-én köszönte meg a javaslatokat a Koalíciónak, és rámutatott arra, hogy „a jogalkotás nem a kisebbségi önkormányzati rendszer megszüntetésében, hanem továbbfejlesztésében gondolkodik.” |
kapcsolódók
további kronológiák
|