>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

A Roma Akadémia szervezésében megtartott szakmai fórumon Zsigó Jenő, a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke kijelentette, hogy a hatályos kisebbségi és választójogi törvény a roma társadalomra nézve káros és veszélyes. Megítélése szerint a jogszabálynak azt kellene lehetővé tennie, hogy a kisebbség maga válassza meg a képviselőit.

Az EJKVB ülése megtárgyalta Kaltenbach Jenő jelentését a kisebbségi jogok érvényesüléséről és a kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatairól. Meghallgatta továbbá Pavloc Milica szerb és Sutarski Konrád lengyel elnököket is. Az előbbi a szimpátiaszavazatokkal kapcsolatban elmondta, hogy talán nem is olyan rossz, ha érkeznek visszajelzések a többség részéről.

Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke az egyesület 2003. márciusi nyilatkozata és az országos önkormányzat március 15-i állásfoglalása nyomán levélben arra kérte Szászfalvi Lászlót, hogy jogszabályi szinten fogadják el a magyarországi örmény kisebbség magyar anyanyelvűségét – az örmény anyanyelvű csoport nyelvhasználati jogának megtartása mellett. Az EJKVB elnöke utóbb, április 9-én Heizer Antalnak és Kaltenbach Jenőnek az állásfoglalásait kérte ez ügyben.

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából roma közéleti személyiségek az országgyűlési képviselőkhöz intézett nyílt levelet fogadtak el, amelyben felkérték őket arra, hogy segítő szándékkal törekedjenek a kisebbségi törvény módosítására. Az újabb csatlakozó aláírások számára nyitott dokumentum elsősorban azt kifogásolta, hogy a kisebbségi törvénnyel kivették a kisebbségek kezéből azt a jogot, hogy maguk jelölhessék ki a közhatalmi pozíciókat betöltő képviselőiket.

Az Alkotmányügyi és az Önkormányzati bizottságok közös ülésén a Ficzere Lajos által vezetett munkacsoport kisebbségi választójogi javaslatait (Javaslatok és elgondolások a választási jogszabályok változtatására és továbbfejlesztésére) vitatták meg, amelyet korábban már eljuttattak a miniszterelnöknek, a házelnöknek és Lamperth Mónika belügyminiszternek. A munkacsoport javasolta a passzív választójog korlátozását, a települési és kisebbségi önkormányzati választások időbeli elkülönítését, valamint az elektori rendszer eltörlését. Somogyvári István, az IM államtitkára felszólalásában felvetette az aktív választójog korlátozását is, de hangsúlyozta, hogy a regisztráció csak az állam teljes kívülmaradásával fogadható el.

Kaltenbach Jenő a Szászfalvi Lászlónak küldött válaszlevelében az örmény kisebbséggel kapcsolatban kifejtette azt, hogy a „… vázolt esetben az örményül nem beszélőknek kell alkalmazkodniuk az örmény anyanyelvűekhez még akkor is, ha történetesen az utóbbiak számszerű kisebbségben vannak.” Heizer Antal a válaszlevélben foglaltakkal egyetértett. A bizottsági elnök a kisebbségi biztos állásfoglalását május 5-én továbbította Issekutz Saroltának.

Kiss Péter kancelláriaminiszter a Parlamentben találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel, amire a 2002 júniusában, Medgyessy Péter miniszterelnökkel kötött megállapodás alapján került sor. A tanácskozást követően a miniszter úgy nyilatkozott, hogy a kisebbségi vezetők egyetértettek a kisebbségi jogszabályok módosításának szükségességével és menetrendjével, és elfogadták azt, hogy a kormány – bár konszenzusra fog törekedni – december 31-ig mindenképpen benyújtja a szükséges törvénymódosításokat. Megállapodtak abban is, hogy a koncepcióról, amelyet a kormány júniusban kíván megtárgyalni, még nyár előtt lefolytatják az egyeztetést. Heinek Ottó német elnök szerint a választójogi törvény módosításáról nem hangzottak el részletek, amelynek terén a németek nem sokkal korábban a kisebbségi biztos javaslatainak (külön kisebbségi választói névjegyzék létrehozása) támogatása mellett döntöttek. Szerinte akkor van értelme a választójogi szabályok módosításának, ha a kisebbségi törvényt is érdemben módosítják. Hozzátette, hogy állítólag az IM készített már egy koncepcionális anyagot, de ezt a kisebbségek még nem látták. Horváth Aladár, az OCÖ elnöke azt ismertette, hogy a kisebb közösségek vezetői a találkozón óvtak attól, hogy túl szigorú választási szabályokat vezessenek be, de egységes álláspont alakult ki a tekintetben, hogy a kisebbségek válasszák meg a képviselőiket.