>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

Egyeztetés a kisebbségi törvény módosítása ügyében a NEKH által vezetett kormányzati oldal és a hat kisebbségi delegált között. A tárgyalást megelőzően a NEKH tárgyalási vázlatot készített, amely különböző (állami, települési és kisebbségi önkormányzati) szervekkel való együttműködési és együttdöntési mechanizmusokat, az egyetértési és véleményezési jogokat, a kisebbségi önkormányzatok társulásainak ügyét, valamint a kisebbségi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolatát érintette.

Horváth Aladár, az OCÖ elnöke a Népszabadságnak adott interjújában, a kisebbségi jogszabályok módosításával kapcsolatban kijelentette, hogy tarthatatlan a választásokon az aktív és passzív választójog általánossága, tisztázni kell a helyi és országos önkormányzatok hatásköreit, meg kell szüntetni a kisebbségi testületek politikai, gazdasági és adminisztratív kiszolgáltatottságát, illetve biztosítani kell a felkészült kisebbségi képviselők helyét a települési és a megyei önkormányzatokban. A módosítás célja szerinte az, hogy a roma kisebbségi önkormányzatok kirekesztett intézményekből a társadalmi integráció szereplőivé váljanak.

Egyeztetés a kisebbségi törvény módosítása ügyében a NEKH által vezetett kormányzati oldal és a hat kisebbségi delegált között. A tárgyalást megelőzően a NEKH tárgyalási vázlatot fogalmazott meg, amely a helyi kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos kérdéseket taglalta. A további két tárgyaláson a felek folytatták a kisebbségi önkormányzatok feladat- és hatásköreinek megbeszélését, valamint érintették a MNEKK és a törvény értelmező rendelkezéseinek kérdéseit.

A NEKH-ben elkészült a kisebbségi törvény módosítása tárgyában lefolytatott első hat megbeszélésről szóló összefoglaló kisebbségekkel egyeztetett változata, amely alapját képezte Heizer Antal hivatalvezető későbbi bizottsági beszámolójának. A dokumentum szerint további megtárgyalandó témák voltak a nyelvhasználati jogok és alapjogok kérdése, a kulturális autonómiára vonatkozó fejezet, különösen az intézményátvétel szabályozása, a választójogi kérdések teljes köre, illetve az egyéni és kollektív jogok ügye.

A Bolgár Országos Önkormányzat közgyűlése elfogadta a 49/2003. sz. határozatát, amely szerint a testület a kisebbségi választói névjegyzék ügyében nem tudott egységes álláspontot kialakítani, ezért majd a konkrét normaszöveg-tervezet ismeretében ismételten napirendre kívánja tűzni annak megvitatását.

Az EJKVB ülésén Heizer Antal beszámolt a kisebbségi önkormányzatok delegáltjaival és az érintett tárcák szakértőinek részvételével folytatott tárgyalássorozat addigi eredményeiről. Tájékoztatta a bizottságot arról, hogy a továbbiakban a módosítás kérdéskörének második felére, a választójogi témakörre térnek rá. A NEKH elnöke a végeredményt, a törvénymódosítás ügyét illetően az optimizmusát hangsúlyozta, bár az országgyűlési határozatban megszabott decemberi határidőt kétségesnek nevezte. Kaltenbach Jenő elismeréssel szólt a résztvevő tárgyalók elszántságáról, és arra kérte az Emberi jogi bizottságot, hogy segítse a konszenzus kialakítását. Kósáné Kovács Magda az előkészítés egy meghatározott szakaszában szükségesnek tartott négypárti konzultációt is. A bizottság előtti beszámolót követően június 17.-éig még két tárgyalási forduló következett a kisebbségi oldal delegációjával.

Az EJKVB ülése a romániai Szenátus Emberi jogi és kisebbségi bizottságának delegációját fogadta. Az ülésen Szászfalvi László tájékoztatást adott a kisebbségi joganyag módosításával kapcsolatos történésekről. A folyamatban lévő egyeztetésekre kitértek a delegációnak délutáni, a NEKH-ben tett látogatása során is. A küldöttséget másnap Kaltenbach Jenő fogadta hivatalában.

Az Országgyűlés elfogadta a szeptember elsején hatályba lépő és a kisebbségi törvényt is módosító 2003. évi LXI. törvényt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról, amely tételesen felsorolta, hogy mely helyi közoktatási kérdésekhez kell beszerezni a kisebbségi önkormányzat egyetértését. Ha a kisebbségi testület nem biztosítja az egyetértését, és az egyeztetések sem vezetnek megadott határidőn belül megegyezésre, akkor ezt egy, külön erre a célra megalakított bizottság egyszerű többséggel meghozott döntése van hivatva pótolni. A kisebbségi törvény módosításának pedig alapvető koncepcionális célkitűzése az volt, hogy a kisebbségi kulturális autonómia megteremtése érdekében javítani kellett az intézmény-átvétel feltételein. A törvény hatálybalépése óta eltelt tíz évben ugyanis elenyésző számú nevelési-oktatási intézmény került kisebbségi önkormányzatok fenntartásába. A módosító bekezdések ezért ennek az intézmény-alapításnak, -fenntartásnak, és -átvételnek a feltételeit, szabályait igyekeztek lefektetni a helyi és az országos kisebbségi önkormányzatok számára, külön kitérve a finanszírozás kérdéseire. A későbbiek azonban szolgáltattak példát rendkívül vitás és meghiúsult intézmény-átvételi kísérletre is (ld. a gyulai Nicolae Bălcescu Román Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium átvételének ügyét 2007-2008 fordulóján).