>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

A Magyarországi Ruszinok Szervezetének tisztújító közgyűlésén önkormányzati bizottságot állítottak fel annak érdekében, hogy képviseletet biztosítsanak az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzatban képviselet nélkül maradt önkormányzatoknak.

Az Országos Horvát Önkormányzat alakuló ülésén a baranyai képviselők bár nem bojkottálták az ülést, de semmilyen tisztséget nem vállaltak el. Az elnökké választott Karagics Mihály az ülés után úgy nyilatkozott, hogy szükség van a hatályos kisebbségi jogok és a választójogi törvények módosítására.

A Magyarországi Románok Országos Önkormányzatból kiszorult méhkeréki, gyulai, szegedi, budapesti, kétegyházi és magyarcsanádi román kisebbségi önkormányzati képviselők megalakították a Magyarországi Románok Koalícióját Méhkerék székhellyel. A Koalíció elnöke a település polgármestere, Martyin Tivadar lett.

Az előző nap kezdődött el és az éjszakába nyúlt az OCÖ megválasztására ismételten összehívott elektori gyűlés, amelyet másodszor a Demokratikus Roma Koalíció jelöltjei nyertek meg, a Lungo Dromnak pedig mindössze két jelöltje került az országos testületbe.

Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott a kisebbségeket érintő jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája. Szászfalvi László expozéjában elmondta, hogy a kisebbségi ombudsmannak, a NEKH képviselőjének, az OVI vezetőjének, valamint Teleki Lászlónak a kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos meghallgatását követően döntött Láyer József javaslatára úgy az EJKVB, hogy kezdeményezi az országgyűlési határozat elfogadását. A kormány képviseletében felszólaló Hankó Faragó Miklós, az IM államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány már a múlt év őszén megkezdte az egyeztetést a kisebbségekkel. A határozat tartalmával egyetértett, de nem tartotta indokoltnak konkrét határidő megfogalmazását, amelyhez viszont az ellenzék ragaszkodott. A kormány azonban rövid idő alatt megváltoztatta a határidővel kapcsolatos elutasító álláspontját.

Az Országgyűlés plenáris ülése a határozati javaslatot 220 igen, 1 nem és 105 – zömmel FIDESZ-es – tartózkodás mellett részletes vitára bocsátotta, és le is folytatta a javaslat részletes vitáját az Alkotmány- és igazságügyi bizottság által március 4-én benyújtott módosító javaslatokról.

Kaltenbach Jenő sajtótájékoztatón mutatta be a 2002-2003-as kisebbségi önkormányzati választásokról szóló jelentését. A kisebbségi ombudsman rámutatott arra, hogy több mint ötven olyan településen alakult kisebbségi önkormányzat, ahol a népszámláláskor senki sem vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Hangsúlyozta, hogy a választásokat a már régóta alkalmatlan szabályok szerint tartották meg, ami azt mutatja, hogy a jog megadásával is lehet károkat okozni. A biztos sürgette, hogy az Országgyűlés alkosson külön törvényt a kisebbségi önkormányzati választásokról, amely garantálja azt, hogy a kisebbségi közösség – választói névjegyzék segítségével – maga választhassa meg a képviselőit.

Botrányos körülmények között zajlott le az OCÖ alakuló ülése Budapesten, amely Ficzere Lajos és Kaltenbach Jenő szerint is rávilágított a kisebbségi törvény egyik hiányosságára. Nevezetesen arra, hogy nem tisztázott: kinek van joga összehívni az országos kisebbségi önkormányzat alakuló ülését.

Az Országgyűlés 354 igen, 1 nem, és tartózkodás nélkül fogadta el a kisebbségeket érintő jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről szóló 30/2003. (III. 27.) Országgyűlési határozatot, amelyben felkérte a kormányt, vizsgálja felül a kisebbségi törvényt, a kisebbségi önkormányzati választások anyagi jogi szabályait, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényt, és a szükséges módosításokat 2003. december 31.-ig terjessze az Országgyűlés elé. Az az igény is megfogalmazódott, hogy az előkészítés során a kormány folyamatosan egyeztessen a kisebbségek országos önkormányzataival. Az EJKVB-nak pedig figyelemmel kellett kísérnie a jogalkotási folyamatot, és a törvénymódosítás megvalósulását.

Az EJKVB ülése meghallgatta a megválasztott bolgár, görög és örmény országos önkormányzatok elnökeit. Muszev Dancso bolgár elnök többek között elmondta, hogy kezdeményezte már több országos vezetőnél, hogy a kisebb közösségek (görög, örmény, ruszin, ukrán, lengyel, bolgár) próbáljanak a törvénymódosítás ügyében egységes álláspontot kialakítani. Szkevisz Theodorosz görög elnök kérdésre válaszolva elmondta, hogy örömmel vette a görög kisebbségi testületekre érkezett nagyarányú szimpátiaszavazatokat.

Halász Iván és Majtényi Balázs jogász-szakértők a Népszabadságban „Regisztrálható-e az identitás?” címmel megjelent olvasói levelükben leszögezték, hogy a 2002-es kisebbségi önkormányzati választásoknak már egyértelműen az volt az üzenete, hogy a kisebbségi törvény módosításának a regisztráción kell alapulnia. A szerzők a névjegyzékek összeállítását a társadalmi szervezetek képviselőiből létrejövő, megyei szinten szerveződő kisebbségi választási bizottságokra és azok irodáira bízták volna. Szükségesnek találták azt is, hogy a helyi és országos kisebbségi önkormányzatok létrehozását valamiféle minimális szavazói létszámhoz kössék.

Az Országos Szlovák Önkormányzat közgyűlése kialakította az álláspontját a Kaltenbach Jenő által javasolt intézkedésekkel kapcsolatban, amelyről Fuzik János elnök másnap levélben tájékoztatta a kisebbségi ombudsmant. A szlovák érdekképviselet egyhangúan támogatta a kisebbségi joganyag felülvizsgálatának és módosításának a szükségességét, de elvetette a választói névjegyzék bevezetését, a választások eltérő időpontban való megrendezését, illetve az országos testület közvetlen választását. Megoldásként a jelöltekkel szemben támasztott új követelmények, a passzív választójog korlátozása mellett állt ki.

Kaltenbach Jenő a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Baranya Megyei Szövetségének közgyűlésén kijelentette, hogy a szimpátia-szavazatokkal nem támogatottságot, hanem a kisebbségi ügy kisajátítását érte el a kisebbségi törvény. Javaslata szerint településenként és kisebbségenként választási listákat és névjegyzékeket kellene készíteni, amiket a közösségek maguk állítanának össze. Felvetette továbbá a jelöltség megszigorítását, a független jelölt intézményének megszüntetését, valamint a kislistás és az elektori választási rendszer átalakítását is.

Kaltenbach Jenő hivatalában fogadta az újonnan megválasztott országos kisebbségi önkormányzatok elnökeit. A megbeszélésen részt vett Heizer Antal és Berki Judit, a MEH Romaügyi Hivatalának vezetője is. A találkozó célja volt, hogy megismerjék egymás és közgyűléseik álláspontját a kisebbségi joganyag időszerű kérdéseiről, a választójogi szabályok módosításának kérdéséről. Egyetértés alakult ki arról, hogy elodázhatatlan az új kisebbségi választójogi törvény kialakítása, de az aktív és passzív választójog korlátozásának lehetőségével kapcsolatban már fogalmazódtak meg aggodalmak.