>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

Második alkalommal sem bizonyult határozatképesnek a fővárosi szlovén önkormányzat elektori gyűlése, ezért ebben a ciklusban a szlovén kisebbség nem hozhatta létre budapesti érdekképviseletét. Krányecz Ferenc, az Országos Szlovén Önkormányzat elnökhelyettese szerint ennek oka az volt, hogy az autentikus szlovén elektorok nem kívántak együttműködni olyanokkal, akik szerintük nem tartoztak a közösséghez.

Ezzel az elektori gyűléssel le is zárult a fővárosi kisebbségi önkormányzatok megválasztásának 2002-2003-as procedúrája, amely a románokat és a szlovénokat kivéve minden kisebbség esetében sikeres volt.

Heizer Antal tájékoztatása szerint elmozdulni látszik a kisebbségi választási joganyag módosításának megfeneklett ügye, ugyanis mind a BM, mind az IM elkészített egy-egy koncepciót, amelyek összedolgozása folyamatban van. Az aznapi közigazgatási egyeztetésen dől el, hogy a kormány elé mehet az egységes javaslat, vagy még további egyeztetések szükségesek. Ha a kormány megadja a jóváhagyását, akkor márciustól a nyár közepéig megtörténhetnek a társadalmi és szakmai egyeztetések.

A Fővárosi Cigány Önkormányzat által szervezett konferencián Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára úgy értékelte, hogy a cigány kisebbségi önkormányzati rendszer addig a puszta létén túl nem tudott eredményt felmutatni. Javasolta, hogy az önkormányzatiságot nem csupán helyi és országos, hanem köztes, regionális szinten is értelmezni kellene, illetve megvalósítandónak tartotta a romák intézményes parlamenti képviseletét is.

Karagics Mihály horvát kisebbségi vezető a Magyar Nemzetnek kijelentette, hogy a 2002-es kisebbségi önkormányzati választások és elektori gyűlések rávilágítottak a választójogi törvény hibáira és ellentmondásaira, amelyeket már jóval korábban orvosolni kellett volna.

A Magyarországi Ruszinok Szervezetének tisztújító közgyűlésén önkormányzati bizottságot állítottak fel annak érdekében, hogy képviseletet biztosítsanak az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzatban képviselet nélkül maradt önkormányzatoknak.

Az Országos Horvát Önkormányzat alakuló ülésén a baranyai képviselők bár nem bojkottálták az ülést, de semmilyen tisztséget nem vállaltak el. Az elnökké választott Karagics Mihály az ülés után úgy nyilatkozott, hogy szükség van a hatályos kisebbségi jogok és a választójogi törvények módosítására.

A Magyarországi Románok Országos Önkormányzatból kiszorult méhkeréki, gyulai, szegedi, budapesti, kétegyházi és magyarcsanádi román kisebbségi önkormányzati képviselők megalakították a Magyarországi Románok Koalícióját Méhkerék székhellyel. A Koalíció elnöke a település polgármestere, Martyin Tivadar lett.

Az előző nap kezdődött el és az éjszakába nyúlt az OCÖ megválasztására ismételten összehívott elektori gyűlés, amelyet másodszor a Demokratikus Roma Koalíció jelöltjei nyertek meg, a Lungo Dromnak pedig mindössze két jelöltje került az országos testületbe.

Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott a kisebbségeket érintő jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája. Szászfalvi László expozéjában elmondta, hogy a kisebbségi ombudsmannak, a NEKH képviselőjének, az OVI vezetőjének, valamint Teleki Lászlónak a kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos meghallgatását követően döntött Láyer József javaslatára úgy az EJKVB, hogy kezdeményezi az országgyűlési határozat elfogadását. A kormány képviseletében felszólaló Hankó Faragó Miklós, az IM államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány már a múlt év őszén megkezdte az egyeztetést a kisebbségekkel. A határozat tartalmával egyetértett, de nem tartotta indokoltnak konkrét határidő megfogalmazását, amelyhez viszont az ellenzék ragaszkodott. A kormány azonban rövid idő alatt megváltoztatta a határidővel kapcsolatos elutasító álláspontját.

Az Országgyűlés plenáris ülése a határozati javaslatot 220 igen, 1 nem és 105 – zömmel FIDESZ-es – tartózkodás mellett részletes vitára bocsátotta, és le is folytatta a javaslat részletes vitáját az Alkotmány- és igazságügyi bizottság által március 4-én benyújtott módosító javaslatokról.

Kaltenbach Jenő sajtótájékoztatón mutatta be a 2002-2003-as kisebbségi önkormányzati választásokról szóló jelentését. A kisebbségi ombudsman rámutatott arra, hogy több mint ötven olyan településen alakult kisebbségi önkormányzat, ahol a népszámláláskor senki sem vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Hangsúlyozta, hogy a választásokat a már régóta alkalmatlan szabályok szerint tartották meg, ami azt mutatja, hogy a jog megadásával is lehet károkat okozni. A biztos sürgette, hogy az Országgyűlés alkosson külön törvényt a kisebbségi önkormányzati választásokról, amely garantálja azt, hogy a kisebbségi közösség – választói névjegyzék segítségével – maga választhassa meg a képviselőit.

Botrányos körülmények között zajlott le az OCÖ alakuló ülése Budapesten, amely Ficzere Lajos és Kaltenbach Jenő szerint is rávilágított a kisebbségi törvény egyik hiányosságára. Nevezetesen arra, hogy nem tisztázott: kinek van joga összehívni az országos kisebbségi önkormányzat alakuló ülését.

Az Országgyűlés 354 igen, 1 nem, és tartózkodás nélkül fogadta el a kisebbségeket érintő jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről szóló 30/2003. (III. 27.) Országgyűlési határozatot, amelyben felkérte a kormányt, vizsgálja felül a kisebbségi törvényt, a kisebbségi önkormányzati választások anyagi jogi szabályait, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényt, és a szükséges módosításokat 2003. december 31.-ig terjessze az Országgyűlés elé. Az az igény is megfogalmazódott, hogy az előkészítés során a kormány folyamatosan egyeztessen a kisebbségek országos önkormányzataival. Az EJKVB-nak pedig figyelemmel kellett kísérnie a jogalkotási folyamatot, és a törvénymódosítás megvalósulását.

Az EJKVB ülése meghallgatta a megválasztott bolgár, görög és örmény országos önkormányzatok elnökeit. Muszev Dancso bolgár elnök többek között elmondta, hogy kezdeményezte már több országos vezetőnél, hogy a kisebb közösségek (görög, örmény, ruszin, ukrán, lengyel, bolgár) próbáljanak a törvénymódosítás ügyében egységes álláspontot kialakítani. Szkevisz Theodorosz görög elnök kérdésre válaszolva elmondta, hogy örömmel vette a görög kisebbségi testületekre érkezett nagyarányú szimpátiaszavazatokat.