>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

A Roma Polgárjogi Alapítvány székházában rendezett sajtótájékoztatón Horváth Aladár és Borsos József leszögezték, hogy a Roma Polgárjogi Mozgalom elutasítja a választói névjegyzéket, és vázolták a választási rendszer átalakításával kapcsolatos elképzeléseiket is. Horváth polgárjogi akciók indítását is kilátásba helyezte a cigány önkormányzati képviselők álláspontjának megkérdezése és tolmácsolása érdekében.

Elkészült a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvénytervezet (BM). A kormány-előterjesztés tervezetét Sipos Irén, a BM közjogi helyettes államtitkára december 23-án küldött meg Szászfalvi Lászlónak azzal, hogy 2004. január 13-ig véleményezze a dokumentumot.

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Mozgalom elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a regisztráció súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel, és Kolompár Orbán csak „személyes alkuk” miatt változtatta meg a korábbi elutasító álláspontját, amelyet az érintett cáfolt.

Heizer Antal úgy nyilatkozott a Népszabadságnak, hogy a kormány még 2003-ban benyújtja az előterjesztéseket az Országgyűlésnek: erről a kabinet december közepén, az évi utolsó ülésén dönt. Hangsúlyozta, hogy a legvitatottabb ügy, a kisebbségi választói névjegyzék bevezetése kapcsán a nagyobb közösségek általában a támogatók közé tartoznak, míg a legtöbb ellenvetés a kisebb népcsoportok részéről fogalmazódik meg. Hozzátette viszont, hogy a rendszeres egyeztetések nyomán a koncepció folyamatosan finomodik, és remélte, hogy végül olyan indítvány születik, amelyet minden kisebbség érdekét figyelembe veszi.

A Roma Polgárjogi Alapítvány Roma Caféjának napirendjén a kisebbségi joganyag módosítása szerepelt. A rendezvényen megjelent Pavlov Milica, az Országos Szerb Önkormányzat elnöke, Lásztity Péró, az Önkormányzat alelnöke, Bársony János és Papp Imre, az IM helyettes államtitkára. A szerb vezetők kijelentették, hogy a közgyűlésük már nyáron állást foglalt a regisztrációval szemben, és felvetették, hogy a tapasztalt anomáliák nem is feltétlenül indokolnák a módosítást, ami esetleg még több problémát eredményezhet, mint az akkori rendszer

A Fővárosi Szlovák Önkormányzat előző napi támogatása után, az Országos Szlovák Önkormányzat közgyűlése is támogatásáról biztosította a kisebbségi választói névjegyzék gondolatát a kisebbségi törvénytervezetek véleményezésének keretében.

Horváth Aladár a Népszabadságban megjelent, „Roma vagyok, nem kartotékadat” c. írásában részletesen fejtette ki, hogy milyen indokok alapján nem tud egyetérteni a kisebbségi választói névjegyzék bevezetésével.

A BM-ben egyeztettek az országos kisebbségi önkormányzatok vezetői a BM, az IM és a MEH szakértőivel a kisebbségi törvény és a kapcsolódó választási szabályok módosításáról, köztük a legújabb, december 9-i változatról. A tanácskozáson meglehetősen különböző vélemények hangzottak el, de a névjegyzéket ellenző kisebbségi képviselők konstruktív alternatívákat is felvázoltak.

Elkészült a kisebbségi törvény módosításának tervezete (IM), amely kormány-előterjesztésének tervezetét Somogyvári István december 23-án küldött meg Szászfalvi Lászlónak azzal, hogy 2004. január 15-ig véleményezze a dokumentumot.

A közigazgatási államtitkári értekezlet megtárgyalta és a kormányülés elé javasolta a kisebbségi törvénytervezeteket.

Az EJKVB az évi utolsó ülésén Szabó Vilmos, Heizer Antal és Kaltenbach Jenő közösen tájékoztatták a képviselőket a kisebbségi joganyag módosításának előkészületeiről. Az államtitkár elmondása szerint hat kisebbség (cigány, horvát, német, ruszin, szlovák, szlovén) támogatta, hat (bolgár, lengyel, örmény, román, szerb, ukrán) pedig elutasította a kisebbségi törvénytervezetekben foglaltakat, döntően a választójogi kérdések miatt. A NEKH elnökének elmondása szerint a névjegyzéket támogatók között is eltérések mutatkoztak. Az ombudsman szerint a támogatók aránya így meghaladta a kisebbséghez tartozók 90 százalékát, és a biztos is kiállt a névjegyzék bevezetése mellett. Heinek Ottó hozzászólásában óvott a tervezetek „felpuhításától”. Hargitai János álláspontja szerint nem elengedhetetlen a konszenzus létrejötte, és felvetette azt a kérdést is, hogy vajon az EU-s állampolgárok miért nem vehetnek részt a kisebbségi választásokon.

Az OCÖ a Kisebbségek Napja alkalmából Országos Roma Kisebbségi Napot szervezett Budapesten. A rendezvényen előadást tartott Kaltenbach Jenő is, aki a kisebbségi törvény módosításáról beszélt. A nagy vitát kiváltó névjegyzékkel kapcsolatban elmondta, hogy a közösség általi adatkezelést pártolja, amelynek javaslatát – közlése szerint – a kisebbségi önkormányzati tagok 92 százaléka támogatta.

A kormányülés napirendre tűzte a kisebbségi joganyag módosítására előkészített törvénytervezeteket, és azokat első olvasatban meg is tárgyalta. Az Etnonetnek nyilatkozó kormányzati források szerint a parlamenti benyújtásról még nem született döntés, de az újabb egyeztetéseket követően az ügy ismét napirendre kerül, és a kormány január végén szándékozik a törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé benyújtani. A tervezeteket az IM és a BM még karácsony előtt eljuttatta a kisebbségi testületeknek véleményezésre, kérve őket arra, hogy észrevételeiket és javaslataikat január 15-ig tegyék meg.