>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

Skultéty Sándor címzetes államtitkár, köztársasági megbízott megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amely az egyesületi jog mellett érvelt (önkéntességen alapul, tisztázott a legitimitása és személyi hatálya, illetve reális a közhatalmi jogosítványok megadása).

Pusztai Gyula, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amely a Közgyűlés Nemzetiségi és Etnikai Bizottsága ülésén elhangzottakat tolmácsolta. Általános észrevételként megfogalmazta a tapasztalható félelmet a leendő kisebbségi önkormányzatok támogatásával és működtetésével kapcsolatban. A törvény végrehajtását illetően pedig sok későbbi nehézséget prognosztizált.

Vidákovics Teréz, Bácsalmás Város Képviselőtestülete Nemzetiségi Bizottsága elnöke megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amely szerint túlsúlyosak az eljárási szabályok, míg ezzel szemben a törvény garanciarendszere kidolgozatlan. A Bizottság szélesítette volna a kisebbségek kulturális-oktatási jogait is.

A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről a NEKH-ben. A lelassuló tárgyalásokon továbbra is a kisebbségi önkormányzatok kérdése szerepelt a napirenden.

Jávor András, a Népjóléti Minisztérium államtitkára megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amely javasolta a viszonosság elvének rögzítését. A kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatban pedig az egyszerűbb egyesületi forma mellett érvelt.

Günther Béla, Csongrád Megye főjegyzője megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amely egy nem sokkal korábban megtartott tanácskozás észrevételeit és javaslatait összegezte. Hangsúlyozta a más jogszabályokkal való összevetés, a szerkezeti összehangolás fontosságát, illetve túlsúlyosnak találta a szövegben a tiltások és szankciók kilátásba helyezését. Szerinte a tervezet kiindulópontja a keserű történelmi múlt, nem pedig az adott társadalmi jelenállapot és az optimális jövőkép.

A Fővárosi Közgyűlés Kisebbségi és Emberi Jogi Bizottsága a NEKH és a Kisebbségi Kerekasztal egy-egy szakértőjének részvételével megbeszélést tartott a kisebbségi törvénytervezetekről.

Ülésezett a Kodifikációs Bizottság immár a PM szakértőjének részvételével. Vita a PM bekapcsolódásának módjáról, valamint a kisebbségi önkormányzatisággal kapcsolatos kérdésekről alakult ki.

Annus Antal, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amely rámutatott arra az ellentmondásra, hogy a kisebbségi hovatartozás egyrészt korlátozás nélkülinek volt deklarálva, másrészt viszont az Országgyűlés döntött volna abban a kérdésben, hogy mely kisebbségek minősülnek hivatalos kisebbségnek. A kisebbségi önkormányzatok témakörében az egyszerűbb egyesületi forma mellett tette le a voksát.

Hegedűs Tamás címzetes államtitkár, köztársasági megbízott megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését. Problémaként értékelte, hogy az előkészítők igyekezték elkerülni az alkotmánymódosítás kényszerét, nem tudták feloldani a kisebbségi kötődés felvállalásának dilemmáját, illetve nem tisztázták az ombudsman és a köztársasági megbízott viszonyát.

Korill Ferenc, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amely a NEKH tervezetét tartotta alkalmasabbnak az előterjesztésre, de szükségesnek ítélte minden területen a megvalósíthatóság szempontját is mérlegelni.

Gyulai Gábor címzetes államtitkár, köztársasági megbízott megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amely a teljesen önkéntes egyesületi jog mellett érvelt, bár szerinte a közjogi jogosítványok biztosítása formálissá teheti a települési önkormányzatok működését. Hiányolta a törvény személyi hatályának egyértelmű megfogalmazását, illetve a hovatartozás felvállalásának kezelését.

Szegvári Péter, Budapest Főváros főjegyzője megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezetek véleményezését, amelyek közül a NEKH tervezetét tartotta a további munkára alkalmasnak. A kisebbségi önkormányzatok létrehozásával kapcsolatban a „B” változatot, míg a finanszírozással összefüggésben az egycsatornás, alapítványi rendszert támogatta, valamint felhívta a figyelmet az önkormányzati törvénnyel fennálló ellentétekre is. Végül leszögezte, hogy kisebbségek nélkül kisebbségi törvényt alkotni „nem célszerű”, ezért álláspontja szerint a két tervezet összedolgozására kell törekedni. A főjegyző végül szorgalmazta a parlamenti képviselet biztosítását, valamint a települési és a kisebbségi önkormányzatok kapcsolatának szabályozását.

A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről a NEKH-ben. A kisebbségi önkormányzatiság alapelveivel kapcsolatban már előrehaladás, míg a szövegezés terén elakadás volt tapasztalható.

Gálik Mihály, a Magyar Rádió ügyvezető igazgatója megküldte a tervezettel kapcsolatos észrevételeit Wolfart Jánosnak, amelyek a kisebbségek tömegkommunikációs lehetőségeire, és a készülő médiatörvény koncepciójával való összeegyeztethetőségre irányultak.

Vukovich György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke megküldte a törvénytervezettel kapcsolatos észrevételeit Wolfart Jánosnak, amely egyértelmű állásfoglalást sürgetett a népszámlálási adatok esetleges felhasználásáról. Ez utóbbiak közül a Hivatal elnöke a „nemzetiség” kategóriát javasolta, mint a hovatartozás pontos kinyilvánítását.

A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről az MBKE tárgyalótermében. Vita alakult ki a bírósági népi ülnökökről, valamint egyeztetés folyt a kulturális autonómiáról.

Az egyeztetések során elkészült a „Törvénytervezet a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól” egy változata, amely a több közigazgatási egységre kiterjedő kisebbségi önkormányzat intézményét elsőként illette a területi jelzővel. A helyi szint létrehozása kapcsán kompromisszumos formulát alkalmazott: a NEKH-féle tervezetből bekerült az önkéntes akaratnyilvánítás, a Kisebbségi Kerekasztal elképzeléseiből viszont a választás metódusa.