>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

Az EJKVB ülése általános vitára alkalmasnak találta az országgyűlési biztosok éves beszámolóit. A bizottsági ülésen Kaltenbach Jenő kiemelte a jogalkotás halaszthatatlanságát, illetve azt, hogy a választásra vonatkozó szabályok csak a kisebbségi törvénnyel együtt módosíthatók.

Az országos német, szlovák és horvát önkormányzatok elnökeinek meghallgatásával ért véget az országos elnökök meghallgatás-sorozata az EJKVB előtt. Heinek Ottó a ciklus legfontosabb feladatának a joganyag korszerűsítését nevezte. Tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a német országos önkormányzat közgyűlése maradéktalanul támogatta Kaltenbach Jenő koncepcióját, valamint a választói névjegyzék bevezetését is.

Az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete (ENKI) „A kisebbségi törvény módosításának alternatívái” címmel rendezett szakmai vitaülést, amelynek keretében Heizer Antal ismertette a módosítás alapkérdéseit, az egyeztetés menetrendjét, illetve a megvitatandó témaköröket. Elmondta, hogy a törvénymódosítások december végi benyújtási határidejének mindenképpen, akár konszenzus hiányában is eleget fognak tenni. A NEKH elnöke által prezentált szakmai anyag lett az alapja a május 26-án meginduló kormányzati-kisebbségi kétoldalú egyeztetéseknek.

Szabó Vilmos a gyorsított ütemű jogalkotási folyamat megindításának szándékáról levélben tájékoztatta Szászfalvi Lászlót, és jelezte az első, május 21-i megbeszélés helyét és idejét. Kérdésként vetette fel az EJKVB egyeztetéseken való részvételének mikéntjét.

Szabó Vilmos találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel annak érdekében, hogy megállapodjanak a kisebbségi joganyag módosításának tematikájában és menetrendjében. A tárgyaláson megegyeztek abban, hogy a módosítás előkészítésével összefüggő kormányzati egyeztetési feladatokat a NEKH fogja ellátni.

Heizer Antal levélben hívta meg Szászfalvi Lászlót a május 26-án tartandó részletes szakmai tárgyalásokra.

A NEKH-ben elkészült az első, május 26-ai tárgyalásra szóló három vázlat, amelyek az országos kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával, törvényességi ellenőrzésével és működésével kapcsolatos kérdéseket és lehetséges megoldási alternatívákat vették számba.

Megkezdődött a NEKH által vezetett kormányzati oldal és a 13 magyarországi kisebbség képviseletében tárgyaló hat delegált (bolgár, horvát, német, roma, szlovák, szerb) egyeztetése a kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatáról és a módosító javaslatok kidolgozásáról, amely ezúttal a kisebbségi önkormányzatok kulturális autonómiájának, költségvetési stabilitásának kérdéseit, valamint a választójogi ügyeket érintette. Az egyeztetések három fórumon zajlottak a továbbiakban: a közös kormányzati-kisebbségi tárgyalásokon, a kormányzati plénumon az érintett minisztériumok részvételével, illetve a kisebbségek fórumán, amelynek keretében a kisebbségi tárgyalódelegáció informálhatta a többieket. Ez utóbbira már rögtön az első tárgyalási forduló után sor került, de ezt követően csak a kilencedik megbeszélés után kaptak kézhez egy összefoglaló jelentést a többi kisebbség képviselői.

Az EJKVB ülése – Szabó Vilmos május 20-i felvetése nyomán – megtárgyalta a kisebbségi joganyag módosításával kapcsolatos megbeszéléseken való részvétel kérdését, és a folyamatos tájékoztatáskérés és a bizottsági tájékoztató tartása mellett döntött. A Bizottság döntéséről Szászfalvi László június 3-án levélben tájékoztatta Szabó Vilmost és Heizer Antalt.

A NEKH-ben elkészült a másnapi tárgyalási fordulóhoz kapcsolódó vázlat, amely az országos kisebbségi önkormányzatok jogállásával foglalkozott.

Az Országos Szlovák Önkormányzat közgyűlése többek között a kisebbségi joganyag módosításának előkészítéséről tárgyalt. Az ülésen részt vett Heizer Antal és Belánszki Gyula főosztályvezető, a kisebbségi ombudsman munkatársa is.

Az egyeztetés újabb fordulójára került sor a kisebbségi törvény módosítása ügyében a NEKH által vezetett kormányzati oldal és a hat kisebbségi delegált között.

Zsigó Jenő, a Fővárosi Cigány Önkormányzat és a Roma Parlament elnöke egy budapesti tanácskozáson élesen bírálta azokat a hatályos jogszabályi rendelkezéseket, amelyek lehetővé tették az összes választópolgár részvételét a kisebbségi önkormányzati választásokon. Álláspontja szerint még mindig az elnyomók választják meg az elnyomottak képviseletét. A megoldás szerinte az lenne, ha a cigányokat önkéntes alapon regisztrálnák külön választói névjegyzékben. Ladányi János szociológus ezzel kapcsolatban hangot adott azon véleményének, miszerint a kisebbségi önkormányzati rendszert nem lehet tisztességesen megreformálni.

Egyeztetés a kisebbségi törvény módosítása ügyében a NEKH által vezetett kormányzati oldal és a hat kisebbségi delegált között. A tárgyalást megelőzően a NEKH tárgyalási vázlatot készített, amely különböző (állami, települési és kisebbségi önkormányzati) szervekkel való együttműködési és együttdöntési mechanizmusokat, az egyetértési és véleményezési jogokat, a kisebbségi önkormányzatok társulásainak ügyét, valamint a kisebbségi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolatát érintette.

Horváth Aladár, az OCÖ elnöke a Népszabadságnak adott interjújában, a kisebbségi jogszabályok módosításával kapcsolatban kijelentette, hogy tarthatatlan a választásokon az aktív és passzív választójog általánossága, tisztázni kell a helyi és országos önkormányzatok hatásköreit, meg kell szüntetni a kisebbségi testületek politikai, gazdasági és adminisztratív kiszolgáltatottságát, illetve biztosítani kell a felkészült kisebbségi képviselők helyét a települési és a megyei önkormányzatokban. A módosítás célja szerinte az, hogy a roma kisebbségi önkormányzatok kirekesztett intézményekből a társadalmi integráció szereplőivé váljanak.