Katalóguscédula:
Cím: Jelentés Erdélyből II (1987)
Szerző: Tóth Sándor
Megjelenési adatok: Magyar Füzetek könyvei 13, DIALOGUES EUROPÉENS, Association 1901
Kategória: ERDÉLYI HONISMERETI KÖNYVTÁR
Témakör: történelem
Tárgyszó: Erdély, Erdély története, kisebbségtörténet
Műfaj: tanulmányok
I. Bevezető [html] [pdf, 172.3k]Az 1977-es Lázár-jelentés. Király Károly. Az Ellenpontok. HPT. Román nemzetiségi politika a nyugati sajtó tükrében. A magyarországi fordulat. Hazai renegátok. Az asszimilációs törekvések felgyorsulása. Defenzív magyar nacionalizmus
II. Az egységes román nemzeti állam eszméje és a királyi Románia politikai gyakorlata [html] [pdf, 144.3k]A román nacionalizmus gyökerei. Idegen uralom és xenofóbia. Románia soknemzetiségű állammá válása 1919 után. A gyulafehérvári pontok és a párizsi kisebbségvédelmi szerződés. Politikai taktikázás ezek kihagyása végett az új román alkotmányból. Az 1923-as alkotmány és szerepe a román nacionalizmus további fejlődésében. Ennek viszonya a magyarsághoz és a zsidósághoz, illetve egyéb kisebbségekhez. A magyarországi irredenta. A romániai kisebbségellenes repressziók mint állampolitika. Ennek káros következményei az igazi nemzetépítés szempontjából. A baloldali ellenzék és a kisebbségek. A munkáspártok nemzetiségi összetétele. Néhány népszerű vulgáris előítélet. Ezeknek a fasizmusig elvezető logikája. A román hagyományos jobboldal és fasizmus érintkezési pontjai és különbségei
III. A második világháború utáni Románia [html] [pdf, 210.1k]A román nemzetállam koncepció és a kommunista rezsim. Az első évek „internacionalizmusa”. Az RKP „nemzeti párttá” válásának követelménye. Az „európai baloldal” kiszorítása a román közéletből. Az RKP felhígulása és színeváltozása, egy nacionalista kemény mag térhódítása. A párt hatékony politizálása, a hatalmi monopólium megszerzése. A kisebbségmentes állam ideálja. Az egyes kisebbségek a kommunista kormányzat szemszögéből nézve. Szlávok, törökök, tatárok. Magyarok, németek zsidók. A németek és zsidók kivándorlása. Románia háború utáni helyzete a Szovjetunióval szemben. A tolerancia politikája és ennek okai. A Nemzetiségi Statutum. A romániai magyarság baloldali politikai tájékozódása. Az 1946-os választások. A Magyar Népi Szövetség felszámolásának stratégiája. A Magyar Autonóm Tartomány. A román vezetés Sztálin halála után. Pătrăşcanu likvidálása. A románosítás viszonylagos lelassulása. A XX. kongresszus és a román pártvezetés Szovjetuniótól való eltávolodásának csirái. 1956. A kolozsvári diákság. A rendteremtés. Az aktivizálódó nacionalizmus, tisztogatások a magyar iskolarendszer elleni fellépések. A kolozsvári magyar egyetem felszámolása
IV. A hatvanas évek közepétől a hetvenes évek közepéig [html] [pdf, 110.3k]Távolodás Moszkvától. A társadalmi konszenzus kísérlete. Amnesztia. Ceauşescu fellépése. Enyhülés. A román társadalom ruszofóbiája. A besszarábiai románság. Ellentmondások. Kedvezmények a kisebbségi magyar kultúrának, de ugyanakkor tovább erősödnek az asszimilációs intézkedések. A magyar iskolarendszert ért újabb csapások. Az ipartelepítési koncepció kisebbségpolitikai háttere. Az etnikai összetétel megváltoztatása. Példák. Kolozsvár, Hóstát. A lumpenesedés. Az új kurzus, 1971-től. Személyi kultusz. A helyzet rosszabbodása
V. A nyolcvanas évek: akceleráció [html] [pdf, 303.9k]1. A nacionalizmus brutalizálódásának okai
2. A homogenizáció – egy műszó és amit eltakar
3. A gyűlölködés ideológiája. A magyarellenes propaganda és hatásai
4. A csőd elsinkófálása az irredenta falrafestett képével
5. A lélekmérgezés következményei
6. Az állampolgári lojalitás bunkója
7. A puhítás taktikája
8. A stratégiai áttörés terve
VI. Mit hozhat a jövő? [html] [pdf, 170.6k]Jegyzetek [html] [pdf, 358.7k]