nyomtat

megoszt

Útkeresés és integráció. Határon túli magyar érdekvédelmi szervezetek dokumentumai 1989-2000.
BÁRDI NÁNDOR, ÉGER GYÖRGY (szerk.)
IV

IV. Ukrajna

1.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapítólevele

I. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség öntevékeny társadalmi szervezet. Kezdeményezõ csoportja — Balla László, Debreceni Mihály, Dupka György, Fodó Sándor, Gazda Albert, Jánki Endre, Móricz Kálmán, Turóczy István, Varga Béla, Zselicki József — 1989. január 21-én, a Sevcsenko Ukrán Anyanyelvi Társaság Kárpátontúli szervezetének alakuló gyûlésén jött létre, és nyilvánította ki egy hasonló szervezet megalakítását célzó szándékát.

A szövetség alapításának ideje: 1989. február 26., székhelye: Ungvár.

II. A szövetség célja az Ukrán SZSZK Kárpátontúli területén élõ magyar nemzetiség kultúrájának, nemzeti hagyományainak, anyanyelvének megõrzése és ápolása, anyanyelvi mûvelõdésének és oktatásának elõsegítése, valamint az e célokkal kapcsolatos érdekek védelme.

III. A szövetség a lenini nemzetiségi politika elvei alapján, az SZSZKSZ és az USZSZK Alkotmányának és törvényeinek tiszteletben tartásával fejti ki tevékenységét, elõsegíti a nemzetiségi viszonyok tökéletesítésére vonatkozó kormány- és párthatározatok megvalósítását. A szövetség mûködése az öntevékenység, a nyíltság, a demokrácia elvein alapul.

IV. Alapvetõ feladatának tekinti, hogy hozzájáruljon a magyar kulturális értékek megóvásához és gyarapításához, az anyanyelv megõrzéséhez és használati bõvítéséhez, az orosz és ukrán nyelvvel való egyenrangúságának szavatolásához, mûemlékeink megõrzéséhez, szellemi és tárgyi örökségünk közkinccsé tételéhez, a magyar nyelvû oktatás és mûvelõdés feltételeinek megteremtéséhez, színvonalának emeléséhez, a szovjetunióbeli magyarok és az egyetemes magyarság, a magyarok és más nemzetbeliek közötti kapcsolatok fejlesztéséhez.

V. A szövetségnek tagja lehet nemzetiségi vagy világnézeti hovatartozástól függetlenül minden szovjet és külföldi állampolgár, aki elismeri a szövetség alapszabályát.

Elfogadták a KMKSZ alakuló közgyûlésén Ungváron, 1989. február 26-án

A KMKSZ történetébõl. Összeállította Dupka György.
Intermix, Ungvár—Budapest, 1993. 90—91.

2.

A KMKSZ Elnökségének felhívása

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség 1989 novemberében elõször emlékezett meg az 1944 õszén "háromnapi munkára" elhurcoltakról. Szorgalmaztuk emlékük megörökítését, az elhurcoltak névjegyzékének összeállítását, az elsõ beregszászi emlékkonferencia megtartását, az önkény áldozatainak szimbolikus eltemetését. Nemrég amellett foglaltunk állást, hogy a hatalmi szervek szolgáltassanak politikai és erkölcsi igazságot, kollektív rehabilitálást az ártatlanul elhurcoltaknak.

A KMKSZ Elnöksége ez évben is azzal a felhívással fordul a szövetség helyi szervezeteihez, tagjaihoz, magyarokhoz és különbözõ nemzetiségek képviselõihez, hogy novemberben ismét méltóan emlékezzenek a sztálinizmus áldozataira, halottainkra.

1. Állítsunk méltó emléket a sztálinizmus kárpátaljai áldozatainak, magyar, német és más nemzetiségû civil halottjainknak minden olyan településen, ahol az önkény ítélkezett felettük.

2. Ítéljük el azoknak a konzervatív erõknek a mesterkedéseit, amelyek a helyhatóságok nevében a Felsõ-Tisza vidéki falvakban, a rahói járásban még jelenleg is gátolják aktivistáinkat abban, hogy mártírjainknak emlékmûvet, emlékoszlopot, emléktáblát vagy kopjafát állítsanak.

3. November 13. és 25. között tartsunk gyászgyûléseket, megemlékezéseket, avassuk fel az elhurcoltak emlékjeleit, koszorúzzuk meg a korábban állított emlékmûveket. November 25-én, vasárnap 13 órakor konduljanak meg a harangok, este 6 órakor az ablakokban gyújtsunk gyertyát a sztálini önkény áldozataiért. November 24-én Szolyván, az egykori sírmezõ csonka területén, ahol mártírjaink nyugszanak, ahol emlékparkot létesítünk, alapkõletételre kerül sor ünnepélyes keretek között a délelõtti órákban.

Felkérünk mindenkit, hogy csendes emlékezésekkel csatlakozzanak akciónkhoz.

A KMKSZ Elnöksége

1990. október

Kárpátalja 1990. 13. sz. 8.

3.

Felhívás Beregszász népéhez

Tisztelt beregszászi polgártársaink! Magyarok és más nemzetiségûek!

A városi tanács képviselõi KMKSZ-csoportjának kezdeményezésére határozat született arról, hogy ez év november 25-én népszavazást tartunk a város hivatalos nevérõl. A kérdés felvetése teljesen jogos és törvényes, hisz országszerte egyre több város és település kapja vissza történelmi nevét. Hogy csak a legismertebbeket említsük: Nyizsnyij Novgorod (Gorkij volt), Tver (Kalinyin volt), Mariupol (Zsdanov volt). Legutóbb Kalinyingrád orosz (!) lakói vetették fel, hogy vissza kellene állítani a Königsberg nevet.

Városunk a XI. század közepe táján keletkezett, elsõ neve Lampertháza, majd a szászok betelepítése után (1141) Lampertszásza volt. 1284-tõl már Beregszászként is említik a korabeli okiratok. E nevet hivatalosan századunk húszas éveinek második feléig viselte, amikor is a megszálló csehszlovák hatóságok minden történelmi, etnikai vagy egyéb ok nélkül, a lakosság véleményét teljesen figyelmen kívül hagyva létrehozták a sosem volt "Berehovo" nevet, amelyet 1944-tõl, a szovjethatalom éveiben változtatás nélkül hagytak, "természetesen" úgy, hogy nem kérdezték meg az itt lakókat.

A városi tanács képviselõinek KMKSZ-csoportja nem nemzetiségi, hanem történelmi okokból javasolja Beregszász régi nevének visszaállítását. E kérdés felvetése semmiképpen sem szolgálhat alapul az itt lakó nemzetiségek konfrontációjához, az ellentétek kiélezõdéséhez. Csupán azt szeretnénk — s ehhez kérjük a beregszásziak segítségét —, hogy tegyék hivatalossá és törvényessé a város történelmi nevét, amelyet az itt élõ magyarok (de részben az ukránok s más nemzetiségûek is) használnak. Ez történelmi igazságtétel lenne, a törvénytelenségek rehabilitációja.

Arra kérjük a város 18 éven felüli és állandó bejelentéssel rendelkezõ lakóit — tekintet nélkül nemre, nemzetiségre, vallási hovatartozásra —, hogy november 25-én feltétlenül menjenek el mindannyian a szavazóhelyekre, és válasszanak, hogy Beregszász vagy Berehove legyen-e városunk hivatalos neve. Ez az elsõ — és alighanem utolsó — alkalom arra, hogy ebben a kérdésben a város lakóinak akarata érvényesüljön. Olyan lehetõség ez a választás, amely egyetlen más, Magyarországgal szomszédos országban sincs meg, döntésünk tehát példaértékû lehet egész Kelet-Közép-Európa nemzetiségi kisebbségei számára.

Hívunk mindenkit, bízva benne, hogy a beregszásziak felmérik a kérdés komolyságát és politikai, történelmi súlyát, maradéktalanul élnek a véleménynyilvánítás jogával.

A KMKSZ Elnöksége és a beregszászi járási szervezet elnöksége

1990. november

Kárpátalja 1990. 14. sz. 16.

4.

Javaslattervezet a Kárpátaljai Magyar Autonómia (KMA) alapelveirõl

I. fejezet

Bevezetés

1. A jelen javaslat

a) a kárpátaljai magyarság megfelelõ léthelyzete biztosítását a kisebbségi jogoknak egy olyan rendszerében kívánja érvényesíteni, melynek alapelemei: a nemzetiséghez való tartozás szabad önmeghatározása, a hatalomban való számarányos részvétel, a nyelvhasználat megfelelõ rendje és az önkormányzati elv érvényesítése.

b) Tisztában lévén a politikai helyzet instabilitásával, az önkormányzati elv érvényesítésének akadályaival, a különbözõ nemzetiségek együttélésének problémáival, az alapelveknek egy, a késõbbiekben módosítható, de mindenképpen pontosítandó rendszerét kínálja csupán.

c) Felismerve a tanácsi, illetve önkormányzati elven felépülõ államberendezkedés ellentmondásosságán túl, hogy a létrehozandó magyar önkormányzat bizonyos ideig még kénytelen lesz a tanácsi elven mûködõ struktúrákhoz igazodni, a KMA mûködésének rendszerét a jelen helyzet politikai realitásai alapján kívánja felépíteni.

d) Aktuálpolitikai és nemzetiségi-lélektani okokból kifolyólag, valamint abból kiindulva, hogy a KMA közigazgatási egységének megalakítását nagyban megkönnyíti a dokumentált perszonális bázis megléte, a KMA vegyes elvû képzõdményének kialakításában a perszonális elvû összetevõ kiépítésének bizonyos idõbeni prioritást célszerû élveznie a territoriálissal szemben; továbbá figyelembe véve, hogy jelen pillanatban nem áll rendelkezésünkre a megfelelõ földtörvény, valamint azt, hogy a bizottság nem rendelkezik a szükséges statisztikai adatokkal, a KMA-nak csupán perszonális összetevõjét tartalmazza.

2. A javaslat célja, hogy az itt lefektetett elvek figyelembevételével kerüljön kidolgozásra:

a) a KMA jogi alapjait biztosító törvények, törvénymódosítások, illetve hatálytalanítások részletes listája,

b) a KMA Statútuma (Alapszabály),

c) a KMA külsõ és belsõ választási törvénye,

d) a KMA szabályzatai.

3. A javaslat a kölcsönösség elve alapján minden magyar számára igényjogot biztosít, mint ahogyan más nemzetiségûeknek is.

1. Általános elvek

1. A KMA a kárpátaljai magyarság vegyes elvû önkormányzati képzõdménye.

2. A KMA létrehozásának célja, hogy a kárpátaljai magyarság létének formálása önigazgatás által annak saját kezébe menjen át.

3. A KMA biztosítani kívánja a kárpátaljai magyarság kulturális szuverenitását, melyet azonban nem más nemzetiségek kárára kíván megvalósítani.

4. A KMA vonatkozásában az illetõ tanács nem hierarchikus fölöttes, csupán a törvényességi felügyeletet gyakorló hatóság.

5. A KMA a tanácsok, az egyházi, illetve más szervezetek önkormányzatát nem csorbítja, azokkal konstruktív szellemben együttmûködik.

6. A KMA törvényeinek és szabályzatainak a folytonosság elve alapján illeszkednie kell Kárpátalja, illetve Ukrajna jogrendszeréhez, s nem ütközhetnek az alkotmányba, hatályos rendeletekbe, illetve a nemzetközi jogba.

2. A személyi bázis kialakítása

1. A KMA személyi bázisát Kárpátalja magát szabadon magyarnak valló (és a KMA-hoz önként csatlakozni kívánó) lakossága képezi.

2. A személyi bázis felmérése helyi kataszterben, nemzetiségi névjegyzékben történik. A névjegyzék összeállítását elsõ ízben a helyi tanács és a KMKSZ helyi, vagy annak hiányában területi szerve közösen, egyenlõ jogkörrel végzi.

3. Az összeírás csak azután indítandó el, miután a megfelelõ tömegkommunikációs eszközök által a KMA megalakításának lehetõségét és célját a lakosság tudomására hozták.

4. Az összeírás esetleges anyagi terheit a helyi tanács viseli.

5. A nemzetiségi névjegyzék A és B regiszterbõl áll. Az A regiszterbe a nagykorú, a B regiszterbe a 18 éven aluli állampolgárok kerülnek. Az A regiszterbe történõ felvétel szabad akaratnyilvánítás útján történik. A B regiszterbe történõ felvétel automatikus, amennyiben a kiskorú állampolgár nemzetisége magyar. Ez esetben a nemzetiség megállapítása a szülõk nemzetisége, vegyes házasság esetén azok megegyezése alapján történik. Egyéb esetekben a megfelelõ törvények alapján kell eljárni. A 18. évét betöltött állampolgár 1 éven belül az A regiszterbe bejegyeztetheti magát (a B regiszterben törlik). Ellenkezõ esetben automatikusan megszûnik a KMA tagja lenni.

6. Az adott feltételek mellett bármely állampolgárnak bármikor jogában áll a KMA-ba önként felvétetni magát, illetve abból kiválni. Ilyen irányú igény fennforgása esetén annak kielégítését a megfelelõ adminisztratív úton késleltetés nélkül eszközölni kell.

7. A kivált tagokkal, illetve azok újrafelvételi kérelmével szemben bizonyos törvényileg jóváhagyott feltételek támaszthatók.

8. Sem a KMA-nak, sem az állami szerveknek nem áll jogában felülbírálni a KMA-ba való belépés, kilépés, illetve odatartozás tényét. A KMA tagját abból határozati úton kizárni nem lehet. A vitás ügyek kizárólag bírósági úton rendezhetõk.

9. A helyi névjegyzék helyben õrzendõ, annak kiszolgáltatása bármely magasabb szintû állami, illetve KMA-intézmény számára kizárólag bírósági úton történhet, mely követelmény betartását büntetõjogilag is biztosítani kell.

10. A helyi névjegyzék kezelése kizárólag a helyi kuratórium jogkörébe tartozik, melynek azonban kötelessége a regiszterek havonkénti felülvizsgálása, az azokban bekövetkezett számszerû változás jelzése, igény esetén statisztikai adatok közlése.

3. Intézmények

1. A KMA intézményei: a kuratórium, a kultúrtanács, valamint a kultúrtanács által létrehozott más intézmények.

2. A kultúrtanács és a területi tanács, valamint a kuratóriumok és a helyi tanácsok együttmûködnek, meghatározott feladatok megoldására funkcióikat részben közösítik, illetve megosztják, mûködési szabályzatuknak megfelelõen.

3. A helyi kuratórium

a) létrejön minden olyan helységben, ahol a KMA-tagok részaránya eléri a 45%-ot, illetve a 400 lelket.

Az ettõl kevesebb KMA-tag által lakott helységek közös kuratóriumot hozhatnak létre.

b) A kuratóriumot az adott község KMA-tagjai választják megfelelõ létszámban, titkos szavazással. Az elsõ választást a KMKSZ szervezi, a megfelelõ szabályzatban lefektetett módon. Tagjai társadalmi alapon végzik munkájukat. Lehetõség szerint kivételt képezhet az elnök és a titkár. Munkájához a helyi tanács biztosítja a megfelelõ körülményeket.

c) Vezeti a nemzetiségi katasztert, megszervezi a kultúrtanács és a kuratórium választását, dönt a helyi KMA-tagság kulturális ügyeiben, valamint a statútum által hatáskörébe utalt más ügyekben. Mûködését szabályzat határozza meg.

d) A kuratórium elnöke a helyi KMA szószólója a helyi tanácsban. Tanácskozási joggal annak minden ülésén részt vehet. A Statútum által elõírt esetekben és módon vétójoga van a KMA-tagságot is érintõ kérdésben.

e) A kuratóriumok, megegyezés alapján, az illetõ járási tanácsba szószólót küldenek, melynek tevékenységére a fentebb elmondottak értelemszerûen vonatkoznak. A vitás ügyek a kultúrtanács elé terjesztendõk.

4. A kultúrtanács

a) a KMA személyi bázisán megválasztott, a KMA vezetõ testülete, jogi személy. Székhelye aktuálpolitikai szempontok alapján határozandó meg.

b) megválasztását elsõ ízben a KMKSZ, utóbb önmaga, a kuratóriumok segítségével szervezi. A kultúrtanács mandátumai a KMA személyi bázisán kerülnek elosztásra.

c) munkáját az elnök, az elnökhelyettes és a titkár kivételével társadalmi alapon végzi. Tagjai a kultúrtanács üléseinek idõszakára munkájuk alól mentesítendõk. A kultúrtanács egyéb fizetett alkalmazottakat is foglalkoztathat. A kultúrtanács vezetõ tisztségviselõinek fizetését és munkakörülményeit a területi tanács biztosítja. Munkarendjét szabályzat határozza meg.

d) javaslattevõ joga van a területi tanács elnöke, elnökhelyettese, valamint a területi végrehajtó bizottsága elnökének személyére.

e) elnöke a területi tanácsban a KMA szószólója. A statútum, illetve más jogszabályok által meghatározott esetekben és módon vétójoga van a KMA tagságát is érintõ kérdésekben.

f) elnökhelyettese a területi tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettese.

g) különbizottságokat hozhat létre. A kötelezõen létrehozandó bizottságok: kataszteri, oktatási, közmûvelõdési, pénzügyi. A KMA tagsága kulturális létének minden vonatkozása, annak irányítása és szervezése a megfelelõ bizottságok hatáskörébe mennek át. Ezen bizottságok elnökei a területi tanács végrehajtó bizottsága megfelelõ fõosztályainak vezetõhelyettesei, illetve tagjai. A végrehajtó bizottság más osztályai esetében a státusokat oly módon kell elosztani, hogy az adott osztály vezetõjének helyettesét, valamint a foglalkoztatottak egy részét a terület KMA-tagságának arányában a kultúrtanács nevezze ki.

h) dönt a KMA tagságát érintõ minden kulturális és a Statútum által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. Mûködését szabályzat határozza meg.

5. A kultúrtanács a mûködéséhez szükséges, illetve a tagság igényeit kielégítõ más hivatalt, illetve intézményt is létrehozhat, a hatályos törvényeknek megfelelõen.

6. A KMA összes szervének, intézményének és tisztségviselõjének jogkörét és tevékenységét a statútumban, illetve a megfelelõ szabályzatban rögzíteni kell, amennyiben azokról más törvény nem rendelkezik, s melyek egyéb hatályos törvénybe nem ütközhetnek.

4. Pénzügyek

1. A KMA pénzügyi tevékenységét az érvényben lévõ törvények alapján gyakorolja, a pénzügyi bizottság által.

2. A helyi tanácsok a kulturális és szociális fejlesztésre elõirányzott költségvetésük az adott település KMA-tagsága arányának megfelelõ részét a helyi kuratórium rendelkezésére bocsátja, illetve azzal egyeztetve használja fel.

Az egyes pénzeszközök nagyságának megállapításában egyéb korrekciós elv is érvényesülhet.

3. Ugyanezen elv érvényesítendõ a kultúrtanács és bizottságai, valamint a területi költségvetéssel kapcsolatban.

4. A KMA személyi bázisán belül gyûjtést rendezhet. E pénzeszközök nem vonhatók el, s kizárólag a kultúrtanács jóváhagyásával hasznosíthatók.

5. A KMA tagjai speciális segélyekben, juttatásokban és adományokban részesülhetnek.

5. Képviselet

1. A magyarság számarányos képviseletének biztosítása céljából a KMA-tag által is lakott helységekben speciális választási rendszer alkalmazandó.

2. A községi tanácsok megválasztásánál, ahol legalább 100 választásra jogosult KMA-tag él, arányuknak megfelelõen kell általános névjegyzéken, vagy más módon a községi tanácsban mandátumokat biztosítani, úgy, hogy azokat csak KMA-jelölt tölthesse be.

3. A járási és területi tanács megválasztásánál, abban a KMA-képviselõk mandátumait számarányosan biztosítani kell. A gyakorlatban ez úgy képzelhetõ el, hogy a KMA-tagok mintegy a terület feletti választókerületeket eleve ennek figyelembevételével alakítják ki. Mindez nem zárja ki, hogy ott, ahol ez lehetséges, a választókerületeket hagyományosan, de a nemzetiségi elv maximális figyelembevételével alakítsák ki.

4. A Legfelsõbb Tanácsba a KMA személyi bázisán megválasztott megfelelõ számú képviselõt delegál, terület feletti elven.

5. A magyarság képviseleti rendszere fokozatosan alakítandó. Elõbb a megfelelõ, a nemzetiségi elvet figyelembe vevõ választókerületeket kell kialakítani, majd a fent vázolt különleges választási módot kell bevezetni. A késõbbiekben természetesen teljesen más választási elv is érvényesülhet (pl. listás módszer), olyan távlati célt követve, hogy a magyarság számarányos képviseletén túl annak valódi társadalmi súlyát tükrözze.

6. Ezen elvi változtatásokon túl, a megfelelõ törvénybe be kell vezetni a KMA-val kapcsolatos fogalmakat és szabályokat.

a) A kuratóriumnak joga van a választási és szavazókörzeti bizottságba tagokat delegálni, valamint a választások egész folyamatát ellenõrizni.

b) A KMA tagjainak közgyûlése jogosult a helyi és a Legfelsõbb Tanács képviselõinek jelölésére.

c) A KMA szószólója nem lehet népképviselõ.

7. Minden itt felsorolt különleges jog más nemzetiségekre is vonatkoztatható.

8. A KMA tagsága és intézményeinek fentebb körvonalazott és egyéb viszonyait a választások rendszeréhez törvényileg, illetve szabályzatban kell megállapítani.

6. Részvétel a hatalomban

1. Jogalkotás

a) A KMA ebben népképviselõi útján vesz részt a törvényes lehetõségeken belül.

b) A KMA törvényileg megállapított hatáskörén belül tagjait érintõ speciális jogszabályokat, illetve szabályrendeleteket alkothat, melyek csak bírósági úton támadhatók.

c) A rendeletek kiadási módjára, ellenõrzésére és megsemmisítésére a többi önkormányzati testre érvényes jogszabályok alkalmazandók.

2. Az igazságszolgáltatás

a) területi szintû rendszerében a KMA-tagság arányában kell helyet biztosítani a kultúrtanács által javasolt személyek számára.

b) Helyi rendszerében a KMA-tagok megfelelõ részarányát idõvel fokozatosan kell biztosítani.

c) A KMA határozatainak jogellenes végrehajtása kapcsán a kultúrtanácsnál, illetve a megfelelõ szintû bíróságnál, a KMA jogtalannak ítélt határozata kapcsán pedig a területi bíróságnál panasszal lehet élni.

d) Bármely szintû bírósági eljárás kizárólag a KMA-intézkedések jogszerûségét vizsgálhatja. Azok célszerûségével kapcsolatos minden észrevétel, illetve panasz a kultúrtanácshoz intézendõ.

e) A KMA-tagokat érintõ minden vitás ügy közvetlen a területi bíróság elé terjesztendõ, amennyiben azt a kultúrtanács kifejezetten igényli.

3. Végrehajtás

a) Kárpátalja végrehajtási rendszerének kialakításánál a nemzetiségi elvet figyelembe kell venni, abban a KMA-tagok arányos részvételét idõvel fokozatosan biztosítani kell.

b) A KMA a hatáskörén belül hozott határozatok érvényesítése érdekében a közhatalmat törvényes keretek között igénybe veheti.

7. Nyelvi kérdések

1. Kárpátalja mindazon helységei, ahol a magyar lakosság részaránya eléri a 7%-ot, kétnyelvûnek tekintendõ. A kétnyelvû helységek hivatalos nyelve az illetõ nemzetiség nyelve, a magyar és az államnyelv.

2. Mindazon helységekben, melyekben a magyarság részaránya 4 és 7% között van, a magyar nyelv kisegítõ nyelvként érvényesül.

3. Ott, ahol a magyarság részaránya legalább 0,5%, a magyar nyelv védett nyelvként szerepel.

4. Mindez, ugyanilyen feltételek mellett más nemzetiségekre is vonatkoztatható.

5. A KMA nyelvi "körzeteinek" kialakítása, valamint a hivatalos, kisegítõ és védett nyelv kompetenciájának körülhatárolása szabályzatban történik, mely nem mondhat ellent a hatályos törvényeknek.

6. A nyelvi kérdésekkel kapcsolatos ezen és egyéb problémák a kultúrtanács, illetve a területi tanács hatáskörébe tartoznak.

8. Egyéb kérdések

1. A KMA saját szimbólumokkal rendelkezik. Használatukat szabályzat rögzíti. A KMA-tagságot a személyi igazolványban vagy más dokumentumokban rögzítik.

2. A KMA tisztviselõje csak KMA-tag lehet.

3. A KMKSZ KMA-tagságától függetlenül minden kárpátaljai magyar érdekét képviseli. Életre hívja a KMA intézményeit. Elsõ ízben megszervezi a KMA-tisztségviselõk választását. A KMA megalakulása után figyelemmel kíséri intézményeinek tevékenységét, javaslatot tehet a kultúrtanácsnak.

4. A KMA határozatai és rendelkezései meghozatalakor, szabályzatainak megalkotásakor a migrációgerjesztõ hatásokra fokozott figyelmet kell fordítani, azokat lehetõség szerint ki kell küszöbölni. Szorgalmazza a nemzetiségi egységek megalakítását.

5. Megszervezendõ a KMA-tagok alternatív katonai szolgálata. Mindenfajta katonai szolgálat, illetve továbbképzés teljesítését Kárpátalja területére kell redukálni.

6. A KMA-tagok számára biztosítani kell a kettõs állampolgárság lehetõségét.

7. A KMA a törvényes keretek között önálló a tömegkommunikáció minden ágában.

8. A KMA megalakításával a tagság kulturális élete megszervezésének és irányításának minden vonatkozása a KMA hatáskörébe megy át. Egyéb hatáskörét idõvel fokozatosan tölti be.

9. A KMA tevékenységének nemzetközi vonatkozásait szabályzatban, illetve törvényben kell rögzíteni.

1991. január 5.

Kárpátalja 1991. 2. sz. 4—5.

A KMKSZ különbizottságot hozott létre, melynek tagjai, Balogh József, Gulácsy Géza, Horkai Sámuel, Milován Sándor, ifj. Sari József kidolgozták a Kárpátaljai Magyar Autonómia alapelveinek javaslat-tervezetét. Ez a tervezet a KMKSZ-tagok számára belsõ felhasználásra készült, és ezért csak e lap hasábjain láthat napvilágot. A széles körû megvitatás céljából közölt tervezetet a KMKSZ saját belügyeként kezeli. A tagság részérõl befutott észrevételeket az elnökség címére kell eljuttatni. [Ekkori, véglegesített változatról nincs tudomásunk — szerk.]

5.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség
II. közgyûlésének határozata

A KMKSZ II. évi rendes közgyûlésének küldöttei, meghallgatva az elnökségi, illetve a napirenden szereplõ beszámolókat, jelentéseket, szakbizottsági javaslatokat, elhatározták:

1. Az elnökség elmúlt évi munkáját megfelelõnek tekintik.

2. Elfogadják az ellenõrzõ és az etikai bizottság beszámolóját és az elnökség által beterjesztett 1991-es költségvetést.

3. Megbízzák az elnökséget, hogy figyelembe véve a közgyûlésen elhangzottakat, tegyen megfelelõ intézkedéseket a pénzügyi fegyelem megszilárdításáért.

4. Felhatalmazzák az elnökséget, hogy a kárpátaljai autonómia és a szabad gazdasági övezet létrehozásának érdekében alkotmánymódosító javaslattal forduljon Ukrajna kormányához.

5. Kéréssel fordulnak az Ukrán Köztársaság és a Magyar Köztársaság kormányához, hogy maximálisan figyelembe véve területünk történelmi jellegzetességeit, tegyen meg mindent a kishatár menti forgalom felújításának érdekében. Megbízzák a választmányt a kérdés hivatalos szövegének kidolgozására.

6. Megbízza az elnökséget, hogy záros határidõn belül dolgozza ki a Szovjetunió Magyar Szervezeteinek Szövetsége (SZMSZSZ) alapszabályát.

7. A közgyûlés elsõdleges fontosságot tulajdonít a Kárpátalján élõ népek békés együttélésének, egymás kölcsönös tiszteletének, együttmûködésüknek. Kötelezi a választmányt és az elnökséget, hogy további tevékenységében is ezt tartsa szem elõtt.

Ungvár, 1991. április 28.

Kárpátalja 1991. 9. sz. 8.

6.

Javaslat az USZSZK nemzeti kisebbségeirõl szóló törvénytervezettel kapcsolatban

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség

— attól a felismeréstõl indíttatva, hogy a nemzeti, illetve etnikai kisebbségek minden érintett ország szerves részét képezik, melyeknek hagyományai, nyelve, kultúrája össztársadalmi értéket képvisel,

— annak tudatában, hogy a nemzetiségi és etnikai kisebbségek a kisebbségi létbõl fakadó hátrányos helyzetét az egyetemes emberi jogoknak a nemzetközi dokumentumok által megkövetelt szavatolásán túl csupán azok kollektív jogainak széles körû érvényesítése enyhítheti,

— ama meggyõzõdésének hangot adva, hogy a nemzetiségi, illetve etnikai kisebbségek megfelelõ létfeltételei az állam, a társadalom és a nyelvország gondoskodása mellett is kizárólag azoknak teljes körû önigazgatása által biztosíthatók, az USZSZK nemzetiségi kisebbségeirõl szóló törvénytervezetbe az alábbi jogelvek felvételét tartja célszerûnek:

1. Általános elvek

1. Az USZSZK nemzetiségi kisebbségeirõl szóló törvényben (a továbbiakban törvény) érvényesülnie kell mindazon szempontoknak, melyek a nemzetközi jogi normákon, szerzõdéseken és kötelezettségvállalásokon alapulnak.

2. A törvénynek az aktív kisebbségvédelem álláspontjára kell helyezkednie, miszerint nem csupán a kisebbség követeléseinek teljesítésére kell köteleznie az államot, hanem a kisebbségi jogok érvényesítésének kezdeményezésére is.

3. A törvénynek egyenlõ alapon tartalmaznia kell mind a nemzetiségi, mind az etnikai kisebbségekkel kapcsolatos meghatározásokat.

4. A törvény taxatív definíciókat nem tartalmazhat.

5. A törvénynek az identitásválasztás szabadságán túl annak megõrzését kell ösztönöznie.

6. A törvény ismerje el a nemzetiségi, illetve etnikai kisebbségi közösség jogalanyiságának lehetõségét.

7. A törvényben külön súlyt kell fektetni a kollektív jogok biztosítására, mind az egy tömbben, mind a szórványban élõ kisebbségek részére. Ezen belül biztosítani kell a kisebbségi önigazgatás, a kisebbségnek a közhatalomban való részvétele jogi feltételeinek kialakítását.

8. A törvény nyilvánítsa ki a kisebbségi kultúra össztársadalmi értékét, ismerje el az állam a kisebbségi kultúrával szembeni anyagi felelõsségvállalásának kötelezettségét.

9. Külön rögzíteni kell, melyek a törvény azon pontjai, melyeknek hatálya az állampolgársággal nem rendelkezõ személyekre is kiterjeszthetõ.

2. A nemzetiség megállapítása, anyakönyvezés

1. A nemzetiség megállapításának a nemzetiség szabad bevallása alapján kell történnie. A bevallás szabadságát büntetõjogilag is biztosítani kell.

A nemzetiség bevallására a népszámláláson kívül senki sem kötelezhetõ.

2. A törvénynek elõírást kell tartalmaznia a nemzetiség megváltoztatásának módjáról, beleértve az egyes személyek a múltban célzatosan megváltoztatott nemzetiségének rövid úton történõ visszaállítását is.

3. A nemzetiség nem szerepelhet személyi dokumentumokban. A nemzetiségi és etnikai hovatartozásról hatósági nyilvántartás a népszámlálás, illetve a kisebbségi önkormányzat választási dokumentumait kivéve nem vehetõ fel.

4. Ha a kisebbséghez tartozó, illetõleg a helyette nyilatkozattételre jogosult személy úgy rendelkezik, a nevét a kisebbség nyelvének helyesírási szabályai szerint, az adott nemzetiség nyelvén kell anyakönyvezni, és a hivatalos iratokban ennek megfelelõen kell feltüntetni.

3. A nyelvhasználat joga

1. A nyelvhasználat kérdésében a törvénynek maximálisan támaszkodnia kell a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában és más nemzetközi dokumentumokban rögzítettekre.

2. A kisebbséghez tartozók anyanyelvének szabad használatát az élet minden területén büntetõjogilag is biztosítani kell.

3. Mindazokat a helységeket, ahol az adott kisebbséghez tartozók az összlakosságnak legalább 10%-át képezik, illetve számuk meghaladja a 3000 fõt, kétnyelvûnek kell nyilvánítani. A kétnyelvûség hatályának ki kell terjednie az oktatás-nevelés kérdésein túl a sajtó és kommunikáció, a közigazgatás és bírósági eljárás, anyakönyvezés, névhasználat, hivatalos okmányok, pecsétek használatára és más kérdésekre is. E helységekben hivatalos nyelvként az államnyelvet és a kisebbség nyelvét kell megjelölni. A tisztviselõk kiválasztásánál a nemzetiségi nyelvet is bírók részesüljenek elõnyben.

4. Azokban a helységekben, ahol az adott nemzetiség az összlakosságnak legalább 50%-át képezi, a közhivatalok, közlétesítmények dolgozói részére kötelezõvé kell tenni a nemzetiség nyelvének ismeretét.

5. Azokban a helységekben, ahol az adott kisebbség az összlakosságnak legalább 1%-át képezi, a kisebbség nyelve védett nyelvként érvényesül, mely korlátozott hatályú hivatalos nyelvként értelmezendõ.

6. Biztosítani kell, hogy a helyi, illetve legfelsõbb tanácsi nemzetiségi képviselõ a tanács ülésein anyanyelvét is használhassa.

4. Politikai jogok

1. A törvénynek a kisebbség politikai jogaival kapcsolatban figyelembe kell vennie a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányában és más nemzetközi dokumentumokban rögzítetteket.

2. Le kell szögezni, hogy az ország kisebbségei a nép hatalmának részesei. A kisebbségnek a hatalom mindhárom ágában — jogalkotás, igazságszolgáltatás, végrehajtás — számarányának megfelelõen részt kell biztosítani.

3. A kisebbség hátrányos léthelyzetébõl kiindulva eszközölni kell képviselete számarányának megfelelõ, garantált mandátumok általi biztosítását. E célból a választókerületek kialakításánál a nemzetiségi szempontokat messzemenõen figyelembe kell venni, valamint a kisebbség részére lehetõvé kell tenni a személyi elvû (terület feletti) választás lehetõségét.

4. A kisebbségek vonatkozásában deklarálni kell a kisebbségi egyesületek, szervezetek, pártok alapításának lehetõségét.

5. A törvénynek módot kell adnia a helyi és országos kisebbségi önkormányzatok létrehozására.

5. Kisebbségi önkormányzat

1. A kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatban a törvénynek figyelembe kell vennie a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában és más nemzetközi dokumentumokban foglaltakat.

2. A törvénynek biztosítani kell a kisebbségi területi elvû önkormányzat létrehozásának jogi feltételeit.

3. A törvénynek biztosítani kell a kisebbségi személyi elvû (lakhelyétõl függetlenül minden, az adott kisebbséghez tartozó személyt önkéntes alapon magába foglaló) önkormányzat létrehozásának jogi feltételeit.

4. A kisebbségi önkormányzatot közhatalmi jogosítványokkal kell felruházni.

5. A kisebbségi önkormányzatok megalakításánál, annak kezdeményezésében és kivitelezésében, a helyi tanácsokon túl széles jogkört kell biztosítani az adott kisebbség érdekvédelmi szervezeteinek.

6. Kidolgozandó a kisebbségi önkormányzat létrehozásának és mûködésének rendje, mihez is maximálisan figyelembe kell venni az illetõ kisebbség, illetve annak érdekvédelmi szervezetei által benyújtott javaslatokat.

7. A kisebbségi önkormányzatoknak széles körû autonómiát kell élvezniük. A kisebbségi oktatás-nevelés és kultúra kérdéseinek minden vonatkozását azok saját kezébe kell adni. A megfelelõ állami intézmények tehát nem hierarchikus fölöttesként, hanem a törvényességi felügyeletet gyakorló hatóságként mûködjenek.

6. Kisebbségi érdekképviselet

1. A demokratikus európai országokban elterjedt gyakorlatot követve, létre kell hozni a kisebbségi szószóló intézményét. A kisebbségnek a tanácsi rendszer minden szintjén szószólóval kell rendelkeznie. A legfelsõ tanács mellett létre kell hozni a kisebbségek szószólóinak testületét.

2. A szószóló jogkörét törvényileg kell szabályozni. Vizsgálati, illetve vétójogot kell élveznie a kisebbséget hátrányosan érintõ rendelkezésekkel és intézkedésekkel szemben.

3. A szószóló választásának, illetve visszahívásának jogát az adott kisebbséghez kell utalni. Megválasztása kizárólag személyi elv szerint történhet.

4. Szélesebb jogkört kell biztosítani a kisebbségek érdekvédelmi szervezeteinek.

7. Oktatás, kultúra

1. Az oktatás és kultúra kérdéskörében a törvénynek figyelembe kell vennie a nemzetközi dokumentumokban, kétoldalú szerzõdésekben és kötelezettségvállalásokban lefektetett elveket.

2. Az oktatás és kultúra vonatkozásában a kisebbségeknek meg kell adni a teljes önigazgatás lehetõségét. Az ezzel kapcsolatos intézmények szervezésének és irányításának jogát teljes mértékben a kisebbséghez kell utalni.

3. Az önigazgatás hatásköre terjedjen ki az oktatási-nevelési rendszer minden szintjére a bölcsõdétõl az egyetemig, a klub-, mozi-, színház- és könyvtárhálózatra, a hagyományõrzõ és mûemlékvédõ tevékenységre, a közmûvelõdés és a kultúrkommunikáció minden ágára és minden más, kisebbségek kulturális létével kapcsolatos vonatkozásra.

4. Az állam anyagi kötelezettségvállalásának gyakorlati érvényesítése céljából a törvénynek biztosítania kell, hogy a helyi tanácsok kulturális, oktatási és részben szociális költségvetésüknek a kisebbség létszámával arányos részét a kisebbségi önkormányzat rendelkezésére bocsássák, illetve azzal egyeztetve használják fel.

8. Állami támogatás, gyûjtések

1. Az állam hozzon létre célirányos anyagi eszközöket a kisebbségek támogatására (célsegély, alapítványok stb.).

2. A törvény tegye lehetõvé a kisebbségi önkormányzatok részére a hatáskörükben végzett adómentes gyûjtések rendezését, mondja ki ezen eszközök el nem vonhatóságát, valamint ezeknek a kisebbségen belüli célirányos felhasználásának lehetõségét.

9. Kapcsolatok a nyelvországgal (azonos etnikummal)

1. A nemzetközi dokumentumoknak és érvényes kötelezettségvállalásoknak megfelelõen széles alapokra kell helyezni a nyelvországgal (azonos etnikummal) való kapcsolattartás lehetõségeit. Ez utóbbinak ki kell terjednie az érintett kisebbség által igényelt minden alkotmányos vonatkozásra.

2. Függetlenül az adott kisebbséghez tartozó személyek lakhelyétõl, kedvezményeket kell biztosítani azoknak a nyelvországba történõ ideiglenes kiutazásával kapcsolatban.

10. Zárómegjegyzések

1. A törvényt a többségi nemzet lokális kisebbségeire is alkalmazni kell.

2. A törvénynek rendelkeznie kell a jogorvoslati és feljebbviteli lehetõségekrõl, törvénysértés esetén a megfelelõ szankciókról.

3. A törvény végleges formába öntésekor maximálisan figyelembe kell venni a kisebbségek társadalmi és érdekvédelmi szervezeteinek ajánlásait, valamint a demokratikus nemzetközi joggyakorlatot.

1991. március

Kárpátalja 1991. 7. sz. 4.

7.

Kárpátalja településneveirõl
(Állásfoglalás)

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Szovjet Hungarológiai Központ és a Magyarságkutató Intézet (Budapest) 1991. május 11-én Ungváron szakmai tanácskozást rendezett a kárpátaljai magyar településnevek problémáiról.

A tanácskozás célja az volt, hogy nyelvészeti, térképészeti és történeti szempontból megvitassák a helységnévhasználat alapelveit, szem elõtt tartva a szovjetunióbeli, valamint a nemzetközi jogi és közigazgatási gyakorlatot. A kárpátaljai magyar helységnevek használatában az elmúlt években örvendetes változások történtek. E változásokban jelentõs szerepe volt a kárpátaljai lakosság akaratának, tudományos intézményeinek és társadalmi szervezeteinek, a sajtónak és a tömegkommunikációs eszközöknek. A tanácskozás igen jelentõsnek tartja, hogy az utóbbi idõben az anyanyelvi sajtó saját nyelvén használhatja a településneveket. Egyúttal példaértékûnek és egy folyamat elkezdésének tekinti Tiszaásvány és Eszeny történeti nevének visszaállítását, amelyet az ukrán parlament is jóváhagyott.

A kérdések sokoldalú megvitatása után a tanácskozás résztvevõi egyetértenek az alábbiakban:

1. A nemzetközi gyakorlatban soknemzetiségû területeken elfogadott tény a hivatalos nevek több nyelven történõ párhuzamos használata. Kárpátalján, tekintettel az itt élõ népekre és nemzetiségekre, kívánatos a fenti gyakorlat általánossá tétele.

2. A párhuzamos hivatalos névhasználat legyen elfogadott a közigazgatási gyakorlatban is: nemzetiségi településeken a helységnévtáblán, a tanács hivatalos bélyegzõjén, a bélyegzõ használatára jogosult más intézmények és testületek pecsétjein, valamint a hivatalos névhasználatot megkövetelõ egyéb helyzetekben.

3. Az együttélõ népek egymás iránt tanúsított toleranciája bizonyítékának tekintjük a települések relatív kisebbségben levõ nemzetiségeinek anyanyelvi névhasználatát. Kívánatosnak tartjuk tehát, hogy mindazon települések esetében lehetõség nyíljon a kisebbségben levõ lakosság névformáinak hivatalos használatára, ahol a helységen belüli arányuk eléri az 5%-ot vagy az 1000 fõt.

4. A nemzetiségi nyelvhasználatból hivatalossá tett neveket minden nyelv a maga tulajdonnév-alkotási szabályai szerint alakítja ki, például: Kisbégány — Malaja Begany; Apsa de Jos — Nyizsnya Apsa; Aknaszlatina — Szolotvino — Slatina Ocna.

5. A helységnevek alkalmazásában el kell különíteni három névhasználati szintet egymástól. A hivatalos nyelvi szint mellett mind az írott, mind a beszélt nyelvben élhetnek a történetileg kialakult névformák is, függetlenül az érintett települések nemzetiségi összetételétõl. A harmadik szinten a települések önelnevezése nem igényel semmiféle külsõ beavatkozást.

6. A munkálatok megkönnyítése érdekében minél elõbb készüljön el a kárpátaljai magyar településnevek azonosító jegyzéke, amelyen belül legyenek megjelölve a hivatalos használatra szánt nevek.

7. Kívánatos, hogy elkészüljön Kárpátalja helységneveinek történeti névtára, amely idõrendben tartalmazza a helységneveket elsõ elõfordulásuktól napjainkig, ideértve a természetes névformákat és bármely nyelvben használatban volt vagy használatos hivatalos névalakot is.

8. A fenti feladatok ellátására és összehangolására alakuljon tanácsadó testületként Kárpátalján földrajzinév-bizottság.

Ungvár, 1991. május 11.

A tanácskozás résztvevõi

Kárpátalja 1991. 9. sz.

8.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapszabálya
Módosította a szövetség választmánya 1991. június 30-án

(részlet)1

I. Bevezetés

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a Kárpátalján élõ magyarok érdekvédelmi szervezete.

A KMKSZ célja a Kárpátalján élõ magyar nemzetiség kultúrájának, nemzeti hagyományainak, anyanyelvének megõrzése és ápolása, anyanyelvi mûvelõdésének és oktatásának elõsegítése, kollektív jogainak biztosítása, nemzeti tudatának formálása.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata alapján, az SZSZKSZ és az USZSZK Alkotmányának és törvényeinek tiszteletben tartásával fejti ki tevékenységét, elõsegíti a béke megõrzését és a nemzetközi együttmûködést; a nemzetiségi viszonyok tökéletesítésére vonatkozó kormányhatározatok megvalósítását. Mûködése az öntevékenység, a nyíltság, a demokrácia elvein alapul.

Kinyilvánítja: a területünkön élõ magyar kisebbség az egyetemes magyarság része. Ebbõl kiindulva törekszik a kölcsönös kapcsolatok kialakítására és fejlesztésére a magyarság többi részével, együttmûködik a Magyarok Világszövetségével és a külföldi magyar társadalmi, kulturális szervezetekkel, illetve mozgalmakkal. Jogot formál arra, hogy nemzetközi társadalmi egyesülések tagja legyen, azokkal szerzõdéseket kössön.

Vallja: a népek közötti jó viszony elõmozdításának minden nemzet esetén kétoldalúnak, kölcsönösnek kell lennie, elõ kell segítenie a nemzeti azonosságtudat megõrzését és elmélyítését.

Segíti a Szovjetunióban mûködõ magyar közmûvelõdési egyesületek tevékenységét, azokkal szövetségre léphet. Együttmûködik más nemzetiségek hasonló célú öntevékeny társaságaival, a haladó társadalmi szervezetekkel, illetve mozgalmakkal.

Elhatárolja magát a nacionalizmus és a sovinizmus minden megnyilvánulásától, s az ilyen nézetek terjesztõit kizárja soraiból.

II. A szövetség feladatai

1. Figyelemmel kíséri a kárpátaljai magyarság egyéni és kollektív nemzetiségi jogainak érvényesítését, véleményezi azt, javaslatokat dolgoz ki az állami szervek számára, tevékenyen részt vesz a feladatok megvalósításában.

2. Szorgalmazza a magyar nyelv akadálytalan használatát a magyarok által is lakott településeken, a magyar nyelv egyenrangúságát más nyelvekkel a köznapi érintkezésben, a hivatali ügyintézésben, és szorgalmazza az ehhez kapcsolódó személyi feltételek biztosítását azokban a helységekben és kollektívákban, amelyekben a magyarság részaránya számottevõ, vezetõ állás betöltésének feltétele legyen a magyar nyelv megfelelõ szintû tudása. Ugyanez a kritérium vonatkozzon a mûvelõdési intézmények és a magyar iskolák dolgozóira is.

3. El kívánja érni a magyar települések mesterséges betelepítésének leállítását, hogy azok megõrizhessék nemzeti jellegüket.

4. Arra törekszik, hogy a magyarlakta helységek névtáblái, a hivatalok, intézmények, üzletek feliratai magyar nyelvûek is legyenek.

5. Elõsegíti a magyar kulturális értékek gyarapodását és azok népszerûsítését más nemzetbeliek körében, szorgalmazza a magyar nyelvû kiadványok körének bõvítését az igényeknek megfelelõ példányszámban.

6. Segíti kulturális értékeink megõrzését, hagyományaink felélesztését, ápolását. Elõmozdítja történelmi múltunk feltárását, hiteles bemutatását, a fehér foltok felszámolását.

7. Gondoskodik a kiemelkedõ magyar személyiségek emlékének megörökítésérõl, a magyar nép nemzeti ünnepeinek, kulturális, történelmi évfordulóinak méltatásáról.

8. Szorgalmazza a polgárok szabadon vallott nemzetiségének elismerését.

9. Kiemelt feladatként foglalkozik a magyar nyelvû óvodák, óvodai csoportok, iskolák problémáival, figyelemmel kíséri mûködésüket, törekszik arra, hogy számuk megfeleljen a reális igényeknek. Ezen belül sürgetõ feladatnak tartja a más tannyelvû iskolákkal összevont magyar iskolák önállóságának visszaállítását. A szövetség hangsúlyozza: gondoskodni kell a magyar nyelvû iskoláztatást nélkülözõ szórványmagyarság lakóhelyein a helyi igényeknek megfelelõ magyar anyanyelvi oktatás beindításáról, a személyi és tárgyi feltételek megteremtésérõl.

10. Fontosnak tartja annak a nemzetiségi jognak a végérvényes szavatolását, hogy az Ungvári Állami Egyetemen és a terület minden oktatási intézményében, ahol arra igény van, a magyar tannyelvû iskolákban végzettek magyarul felvételizhessenek.

Szorgalmazza, hogy a magyar egyetemisták részesüljenek szakirányuknak megfelelõ magyar szaknyelvû képzésben. Ehhez a magyarországi oktatási intézmények segítségét is igénybe kell venni.

Gondoskodik a nemzetiségi káderek képzésérõl, elõsegíti azok Kárpátalján való elhelyezkedését.

Arra törekszik, hogy a megfelelõ tanulói létszám esetén a szakmunkásképzõ és szakközépiskolákban, valamint más speciális tanintézetekben magyar tannyelvû csoportokat szervezzenek.

Kiemelt figyelmet fordít a magyar ifjúság nemzeti tudatának fejlesztésére. Együttmûködik azok szervezeteivel, különös tekintettel a Kárpátaljai Magyar Ifjúsági Szövetségre (KMISZ-re). Fenntartja a jogot, hogy azokkal szövetségre lépjen.

11. Tudatában lévén az egyház nemzetmegtartó szerepének, támogatja annak a szabad vallásgyakorlás és hitoktatás megteremtésére, a lelkészutánpótlás megszervezésére irányuló törekvéseit.

12. Együttmûködik azon szervezetekkel, amelyek síkraszállnak Kárpátalja ökológiai tisztaságának megõrzéséért, vidékünk fegyvermentes övezetté, üdülõövezetté való nyilvánításáért.

13. Feladatai megoldásához igénybe veszi a szabad tömegkommunikációs eszközöket, kiadókat, jogot formál saját kiadói tevékenységhez.

14. El kívánja érni a törvény olyan módosítását, amely állandó helyet biztosít a kárpátaljai magyar lakosság képviselõinek a hatalmi szervekben. Meghatalmazott szószólót delegál a helyi tanácsokba és azok végrehajtó bizottságaiba.

15. A szövetség gazdasági hátterét biztosítandó, vállalatokat alapít, vegyes vállalatokban vesz részt, alapítványokat hoz létre.

16. Támogatja a kárpátaljai szabad gazdasági övezet kialakítását. Szorgalmazza a magyar önigazgatás létrehozását.

III. A tagfelvétel rendje, jogok és kötelességek

1. A szövetség tagja lehet:

a) állampolgárságától és nemzetiségétõl függetlenül bárki, aki elismeri az alapszabályt;

b) vállalatok, szövetkezetek, társadalmi és más szervezetek, ha vállalják a szövetség erkölcsi és anyagi támogatását, kollektív tagok lehetnek.

c) kiemelkedõ személyiségek a szövetség, illetve a választmány tiszteletbeli tagjává választhatók. A KMKSZ tiszteletbeli tagját az alapszervezetek választják meg. A választmány tiszteletbeli tagjait a középszintû választmány vagy az elnökség javaslatára a területi választmány választja meg.

2. A szövetség tagjának kötelességei:

a) vállaljon részt a megfogalmazott célok és feladatok megvalósításában;

b) rendszeresen fizesse a tagdíjat.

3. A szövetség tagjának jogában áll:

a) választóként és — 18 éves kortól — választhatóként részt venni a vezetõ szervek megválasztásában;

b) véleményével, javaslataival és panaszaival a szövetség bármely szervéhez fordulni;

c) kifejteni véleményét a szövetség bármely fórumán.

4. A kollektív tagok jogait és kötelességeit külön szabályzat állapítja meg.

5. A szövetség szervezeteibe való felvétel egyéni vagy csoportos írásbeli folyamodvány alapján történik. A tagfelvételrõl a megfelelõ szervezet elnöksége (elnöke) dönt. A tagok kizárására csak az adott szervezet közgyûlése jogosult.

IV. A szövetség szervezeti felépítése, vezetõ és ellenõrzõ szervei

1. A szövetség felépítése, testületei

1. A szövetség felépítése: területi, középszintû és alapszervezetek. Az alsóbb szintû szervezetek hatáskörükön belül szuverenitást élveznek.

2. A szövetség testületei: közgyûlés, etikai és ellenõrzõ bizottság, választmány, elnökség, titkárság, szakbizottságok. A területi szintû testületek megbízatása 3 évre szól. A közép- és alapszintû testületek meghatalmazási idejét az adott szervezet közgyûlése határozza meg.

(…)

1991. június 30.

Kárpátalja 1991. 14. sz. 8.

9.

Nyilatkozat Kárpátalja autonóm státusáról

Mi, a nagygyûlés résztvevõi, megerõsítve elkötelezettségünket

— a nemzetközi közösségnek az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában, a helsinki megállapodásokban, az új Európa párizsi chartájában rögzített normák,

— az ukrán SZSZK állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat,

— a Szovjetunióban és az USZSZK alkotmányában foglalt kollektív nemzeti jogok mellett:

rámutatva

— a vidék évszázadok során és a II. világháború után kialakult soknemzetiségû összetételének sajátosságára,

— a vidék népeinek önrendelkezési örök törekvésére,

elutasítva

— a határok Kárpátalja rovására történõ felülvizsgálatának szükségességével kapcsolatos kérdés felvetésére tett kísérleteket,

támogatva

— a Népképviselõk Kárpátaljai Területi Tanácsának a szabad vállalkozási övezet vidékünkön való megteremtésérõl hozott döntését,

figyelembe véve,

hogy Kárpátalja jelenlegi státusa:

— korlátozza a vidék õslakosságához tartozó népek és más nemzetiségek kollektív jogait,

— nem biztosítja a nemzetek igazi egyenlõségét és szabad szellemi fejlõdését,

— nem járul hozzá a vidék gazdasági potenciájának hatékony kihasználásához,

számításba véve,

hogy csak az autonómia státusának elnyerése (visszaállítása) teremti meg a feltételeket ahhoz, hogy a vidék teljes jogú szubjektumként foglalja el méltó helyét a megújuló szuverén, demokratikus, föderatív Ukrajnában, ad lehetõséget arra, hogy az évtizedeken át felhalmozódott problémákat önállóan oldjuk meg, szorosan együttmûködve államunk más térségeivel,

elfogadhatatlannak tekintve

a Kárpátalja autonóm állami jogi státusával kapcsolatos kérdés megvitatásának további halogatását,

arra a megegyezésre jutottunk, hogy

— a Népképviselõk Kárpátaljai Területi Tanácsához,

— az USZSZK Legfelsõbb Tanácsához,

— a Szovjetunió Legfelsõbb Tanácsához és a Szövetségi Tanácshoz

törvényjavaslattal fordulunk:

I. Ukrajna összetételében Kárpátaljának adják meg az autonóm köztársaság státusát,

II. Az õslakosság és más nemzetiségek képviselõi kapjanak jogot arra, hogy okmányaikban eredeti nemzetiségük szerepeljen,

III. Kárpátalja autonóm státusának keretében alkotmányosan rögzítsék:

— a ruszinok, ukránok, magyarok, oroszok, románok, szlovákok, németek, cigányok kulturális-nemzeti autonómiájának jogait, területi-polgári és nemzeti-területi önigazgatással egyesítve,

— a garanciákat arra, hogy valamennyi nemzetiséghez tartozó állampolgárok, a Szovjetunió és az USZSZK alkotmányos jogszabályai keretében tevékenykedõ politikai és társadalmi szervezetek számára egyenlõ lehetõségeket biztosítsanak az állami és közügyek igazgatásában való részvételre.

1991. július 17.

Kárpáti Igaz Szó 1991. július 17.

(A KMKSZ 1991. július 14-én Tiszaújlakon megrendezte a II. Rákóczi Ferenc emlékünnepséget. A dokumentumot a több mint tízezer résztvevõ egyhangulag elfogadta.)

10.

Népszavazás a Magyar Autonóm Körzet létrehozásáról
a beregszászi járás területén

A népképviselõk Beregszászi Járási Tanácsa
1991. szeptember 14-i, ülésszakának határozata

Figyelembevéve a járási lakosság nemzetiségi többségének óhaját, a választók utasításait a tanácsi küldöttek számára, az "Ukrán SZSZK-beli népképviselõk helyi tanácsairól és a helyi önkormányzatokról" és az "összukrán és helyi népszavazásról" szóló törvények alapján a népképviselõk járási tanácsa elhatározta:

1. A beregszászi járás területén Magyar Autonóm Körzet létrehozásáról tartandó népszavazást 1991. december 1-jére tûzzük ki — az ukrán elnök megválasztásának napjára.

2. Népszavazás megtartásával Ukrajna elnökének választását levezetõ járási és körzeti választási bizottságokat kell megbízni.

3. A Járási Végrehajtó Bizottság szavazócédulákat készítsen magyar, ukrán és orosz nyelven a következõ szöveggel:

Kívánja-e Ön Magyar Autonóm Körzet létrehozását a beregszászi járás területén?

Igen Nem

A nem kívánt válasz áthúzandó.

4. A körzeti választási bizottságok a szavazás eredményét a járási választási bizottságnak és a népképviselõk járási tanácsának adják át, helybenhagyás céljából, és publikálják a járási lapban.

5. A népképviselõk járási tanácsa ülésszakának határozatát átadni Ukrajna Legfelsõbb Tanácsának kivizsgálás céljából.

6. Kérni Sepa V. V.-t, Ukrajna népképviselõjét, hogy Ukrajna Alkotmányának tervezete és Ukrajna törvényének kidolgozásával kapcsolatban a Magyar Autonóm Körzetrõl szóló elõterjesztést adjon be, melyben elõirányozzák a területi települések lakosságának jogát a nemzetiségi autonóm körzetbe való önkéntes ki- és belépésre.

1991. szeptember 14.

Kárpátalja 1991. 18. sz. 5.

11.

Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség alapítólevele

Mi, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) alakuló ülésén résztvevõk, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Lvovi Magyar Kulturális Szövetség, a Magyarok Kijevi Egyesülete vezetõ tisztségviselõi, mélyreható változások és történelmi várakozások idõszakában gyûltünk össze a függetlenségét kinyilvánító Ukrajna fõvárosában, Kijevben. Az SZSZKSZ eddigi hatalmi struktúrája széthullott, megszûnt a kommunista párt mûködése, kialakulóban van az állami kapcsolatok új rendszere, nyitva áll az út a többpártrendszerre épülõ parlamentarizmus, a jogállamiság, az emberi jogok, a demokrácia kiteljesedése felé, ezzel Európa megosztottságának idõszaka véget ért; ma már semmilyen csoport-, párt- vagy állami érdeket nem lehet az ember érdekei fölé helyezni.

Elismerjük és támogatjuk Ukrajna függetlenségét. Vállaljuk Ukrajna Legfelsõbb Tanácsa elnökségének felhívását Ukrajna valamennyi nemzetiségû állampolgárához, a bennefoglaltakhoz tartjuk magunkat, ennek szellemében cselekszünk. Megerõsítve elkötelezettségünket a nemzetközi közösségnek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Helsinki megállapodások, az új Európa Párizsi Chartája, az Ukrajna állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat mellett, számításba véve és cselekvési programnak tekintve Ukrajna és a Magyar Köztársaság között a két köztársaság külügyminisztere által aláírt nyilatkozatot a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén történõ együttmûködés elveirõl,

a következõ nyilatkozatot tesszük:

1. A legutóbbi három évben lehetõség nyílt arra, hogy az országban az egy tömbben és szórványban élõ magyarok érdekvédelmi szervezeteket, kulturális-nemzetiségi szövetségeket alakítsanak és jegyezzenek be. Így Ukrajna kárpátaljai területén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Lvov városban a Lvovi Magyar Kulturális Szövetség, az ország fõvárosában a Magyarok Kijevi Egyesülete, valamint Ukrajnán kívül Tallinnban az Észtországi Munkácsy Mihály Kulturális Egyesület, Alma-atában a HUNGÁRIA Kazahsztáni Magyar Kulturális Szövetség fejt ki tevékenységet a magyar nemzetiség anyanyelvi kultúrájának megõrzése, nemzeti tudatának formálása érdekében.

2. Hisszük és valljuk, hogy az Ukrajna területén mûködõ magyar szervezetek tevékenységét össze kell hangolni, sikeresebbé téve a megnevezett szervezetek által képviselt nemzeti érdekek megvalósítására irányuló törekvéseket, fokozottabban bevonva a közös munkába a különbözõ szervezetek szakembereit, ezzel magas fokon hasznosítva e szervezetek szellemi kapacitását. Politikailag indokoltnak tartjuk egy olyan országos szintû koordinációs testület létrehozását, melyben minden hivatalosan mûködõ önálló magyar szervezet képviseltethetné magát. Ezek a szervezetek konföderatív szövetségbe tömörülnek, belsõ szervezeti életüket, külkapcsolataikat hivatalosan bejegyzett alapszabályok rögzítik. Az UMDSZ MÛKÖDÉSÉNEK IRÁNYELVEIT az alapító küldöttgyûlésen elfogadott alapszabály tartalmazza.

3. Együttmûködve az Ukrajnát megújító demokratikus erõkkel, elítélve a nacionalizmus bármilyen megnyilvánulását, ismételten megerõsítjük, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van szabadon kifejezni és megõrizni nemzeti tudatukat, mindenféle megkülönböztetés nélkül, egyenlõ jogokat élvezve a törvény elõtt.

4. Az alapítólevél magyar és ukrán nyelven készült, 10—10 példányban. A magyar és ukrán nyelvû változatok egyaránt hitelesek.

Ezen alapítólevelet jóváhagyták az alapító szervezetek gyûlésén, 1991. október 5-én, Kijevben.

1991. október 5.

Kárpátalja 1991. 19. sz. 9.

12.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ)
Demokraticsná Szpilká Uhorciv Ukrajini (DSZUU)
alapszabálya

I. A szövetség jellege és céljai

I. 1. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség érdekvédelmi és aktív politikai tevékenységet kifejtõ társadalmi szervezet.

Célja az Ukrajnában szövetségbe tömörült magyarság általános jogi és érdekvédelmi képviselete, a tagszervezetek alapokmányában meghatározott célok és elvek megvalósítására irányuló törekvések támogatása, valamint tevékenységük összehangolása.

A szövetség:

— állást foglal a magyarság helyzetének és fejlõdésének kérdéseiben minden hivatalos fórumon, regionális és országos szinten;

— szorgalmazza és elõsegíti, hogy az Ukrajnában élõ magyarság összekötõ erõ legyen a népek közötti megértés elõmozdításában;

— igényt tart az anyaországi, illetve a nemzetközi kisebbségvédelmi fórumok segítségére;

— képviselõjelölteket indít a helyi és a parlamenti választásokon, részt vesz az államhatalmi és közigazgatási szervek kialakításában és tevékenységében.

A szövetség székhelye Ungvár.

II. A tagság

II. 1. Az alapítók jóváhagyásával a szövetség tagjai lehetnek Ukrajna területén törvényes alapon mûködõ magyar társadalmi szervezetek, egyesületek, társaságok, szövetségek, intézmények, ha elfogadják a szövetség által meghirdetett célokat, és készek aktívan részt vállalni azok megvalósításában.

II. 2. A felvétel elbírálása írásbeli kérvény alapján történik.

II. 3. A tagsági viszony megszûnik: kilépéssel vagy a tagok sorából való törléssel, illetõleg kizárással.

III. A szövetség vezetõ szervei

III. 1. Felépítése:

— A Szövetségi Fórum;

— Az elnökség;

— A titkárság;

— Az ellenõrzõ bizottság.

A Szövetségi Fórum

III. 2. A Szövetségi Fórum az UMDSZ legfõbb vezetõ szerve, amelyben a tagszervezeteket a választmányukon jóváhagyott öt-öt mindenkori elnökségi tag képviseli. Évente legalább négyszer ülésezik. Szükség esetén, a tagszervezetek valamelyikének javaslatára, rendkívüli ülés is összehívható.

A Szövetségi Fórum:

— elfogadja, indokolt esetben módosítja az alapszabályt;

— meghallgatja, megvitatja, jóváhagyja az elnökség jelentését;

— jóváhagyja a szövetség munkatervét;

— dönt a szövetség központi pénzügyi alapjának felhasználási rendjérõl;

— elfogadja, indokolt esetben módosítja az elnökség által elõterjesztett költségvetést;

— dönt a szövetséghez való csatlakozásról, illetve kizárásról;

— kétéves idõtartamra, indokolt esetben legfeljebb még egy évre megválasztja az elnököt;

— megválasztja a két társelnököt.

A Szövetségi Fórum akkor határozatképes, ha a küldöttek kétharmada jelen van. Ellenkezõ esetben két héten belül újra összehívandó, s akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint 50 százaléka megjelent. Határozatait nyílt szavazással és egyszerû szótöbbséggel hozza, kivéve azokat az eseteket, amikor a döntések meghozatalához kétharmados szavazattöbbség szükséges. Ezek meghatározása a Szövetségi Fórum hatáskörébe tartozik.

Az elnökség

III. 3. Az elnökség az UMDSZ végrehajtó szerve. Az elnökség tagjai a tagszervezetek mindenkori elnökei. Az elnök a szövetséget csak az elnökség felhatalmazása alapján képviselheti.

Az elnökség:

— elõkészíti a Szövetségi Fórum munkáját, végrehajtja annak elvi döntéseit, áttekinti az aktuális kérdéseket;

— szükség szerint döntéseket hoz;

— elõkészíti a Szövetségi Fórum soron következõ ülésszakának napirendjét;

— a Szövetségi Fórum határozatainak alapján irányítja a szövetség mûködését.

Az elnökség havonta ülésezik, vagy munkamegbeszélést folytat. Az elnökség valamely tagjának javaslatára rendkívüli ülés is összehívható.

Az elnök akadályoztatása esetén funkcióit, megegyezéses alapon, a társelnökök egyike gyakorolja.

A titkárság

III. 4. A titkárság az UMDSZ ügyintézõ szerve. Tagjai a tagszervezetek titkárai. Munkájukat az UMDSZ titkára koordinálja. A titkárság hatáskörét az elnökség határozza meg.

Az ellenõrzõ bizottság

III. 5. Az ellenõrzõ bizottság három tagból áll, tagjait a tagszervezetek jelölik ki. Az ellenõrzõ bizottság saját soraiból elnököt választ. Fõ feladata az UMDSZ pénzügyi tevékenységének, valamint a Szövetségi Fórum és az elnökség határozatai végrehajtásának ellenõrzése. Az elnökség köteles az ellenõrzõ bizottság folyamatos és zavartalan mûködéséhez nélkülözhetetlen feltételeket biztosítani.

III. 6. Az elnökség bizonyos feladatok végrehajtására alkalmi bizottságokat hozhat létre. A bizottságok az elnökségnek számolnak be tevékenységükrõl.

IV. Az UMDSZ intézményes kapcsolatai

IV. 1. Az UMDSZ kész kétoldalú kapcsolatot létesíteni és ápolni bármelyik ukrajnai társadalmi szervezettel, más kisebbségek érdekvédelmi szervezeteivel, pártokkal, amennyiben az illetõ szervezetek és pártok tiszteletben tartják a kisebbség nemzetközi egyezményekben és dokumentumokban garantált kollektív és egyéni jogait.

IV. 2. Az UMDSZ szükségesnek tartja leszögezni, hogy az Ukrajnában élõ magyar kisebbség az egyetemes magyarság szerves része. A szövetség szoros kapcsolatot kíván kialakítani a Magyarok Világszövetségével, valamint a Magyarországon és más országokban mûködõ magyar társadalmi és politikai szervezetekkel, illetve nemzetközi szervezetekkel.

V. A szövetség pénzforrásai

V. 1. A szövetség pénzforrásai a következõk:

— állami támogatás;

— a tagszervezetek pénzügyi hozzájárulása;

— magán- és jogi személyek adományai;

— a szövetség rendezvényeibõl származó jövedelem.

V. 2. A szövetség fentebb említett bevételei adómentesek.

V. 3. A szövetség pénzforrásait képezhetik ugyancsak az általa alapított cégek, vállalatok és egyéb termelõegységek jövedelmei vagy azok egy része, melyek szintén adómentességet élveznek, ha kulturális célok megvalósítására, valamint jótékony célú akciók finanszírozására vannak felhasználva. A szövetség gazdasági tevékenysége magába foglalja kulturális célzatú vegyes vállalatok létrehozását, a kiadói tevékenységet, egyéb gazdasági termelõegységek, kereskedelmi hálózatok, információs központok létesítését is.

V. 4. Gazdasági tevékenység esetén a UMDSZ kijevi kirendeltségû gazdasági felelõst alkalmaz, aki az elnökségnek, illetve felkérésre a Szövetségi Fórumnak tartozik elszámolással.

VI. A szövetség és a tagszervezetek jogi helyzete

VI. 1. A szövetség jogi személy, pénzét bankszámlákon õrzi, folyó-, illetve devizaszámlával rendelkezhet. A szövetségnek körpecsétje és bélyegzõi vannak.

VI. 2. A tagszervezetek teljes autonómiával rendelkeznek és saját alapszabályaik szerint mûködnek.

VII. A szövetség szimbólumai

VII. 1. A szimbólumok:

— a hivatalos embléma;

— a hivatalos zászló; színei: piros-fehér-zöld.

VIII. A szövetség feloszlatása

VIII. 1. Az UMDSZ csak a tagszervezetek egyöntetû határozata alapján számolható fel.

VIII. 2. A feloszlatáskor az UMDSZ vagyonát vagy tartozásait a tagság létszámának megfelelõen osztják fel.

1991. október 5.

Fodó Sándor, a KMKSZ elnöke
Ilku Marion József, az LMKSZ elnöke
Vígh János, az MKE elnöke

Kárpátalja 1991. 19. sz. 8., 10.

13.

Két igennel szavazzunk!

A KMKSZ felhívása Kárpátalja magyar lakosságához!

Történelmi idõket élünk. A volt szovjetunióbeli köztársaságok teljes önállóságra törekszenek. Ukrajna parlamentje is kinyilvánította ebbéli óhaját. Mi, kárpátaljai magyarok, szintén történelmi dátumnak tartjuk december 1-jét. Ezen a napon a szuverén, demokratikus Ukrajnára szavazunk. Csak az európai értelemben vett, demokratikus állam biztosíthatja a területén élõ nemzeti kisebbségek önkormányzati jogait.

Meggyõzõdésünk, csakis egy önmagára találó, szabad, önálló államisággal bíró ukrán nép érthet egyet önkormányzati törekvéseinkkel, szavatolhatja anyanyelvi kultúránk megõrzésének feltételeit, jólétünket.

Gondoljunk a felnövekvõ generációk jogilag garantált jövõjére, a nemzeti együttélésre! Ennek tudatában felhívjuk Kárpátalja magyarságát: december 1-jén szavazzanak két igennel:

I. A független Ukrajnára.

II. Ukrajna keretén belül az új ukrán alkotmány által biztosított különleges önkormányzati státussal rendelkezõ Kárpátaljára.

1991. november 12.

A KMKSZ Elnöksége

Kárpátalja 1991. 22. sz. 1.

14.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség alapítólevele, alapszabályzata, programja

A Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség alapítólevele

Tekintettel a kárpátaljai magyar oktatásügy ez idáig megoldatlan, s az adott oktatási rendszer keretein belül meg nem oldható számos problémájára, az égetõ gondok enyhítését elõsegítendõ, élve törvény adta lehetõségeinkkel, meg kívánjuk alapítani a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetséget.

A KMPSZ független, demokratikus társadalmi szervezet, jogi személy.

A szövetség célja, hogy megszervezze Kárpátalja magyar pedagógustársadalmát, alapot teremtsen érdekvédelmi szervezetének kialakításához, elõsegítse Kárpátalja önálló magyar oktatási rendszerének létrehozását.

A KMPSZ jogot formál a törvények által a társadalmi szervezeteknek megengedett minden tevékenységre, különös tekintettel a nyelvországgal való kapcsolattartás valamennyi formájára.

A szövetség tevékenységét az UK Alkotmányának, hatályos törvényeinek és más, nemzetközi dokumentumokban rögzítetteknek megfelelõen fejti ki, a nyíltság és a konstruktív együttmûködés szellemében.

Elfogadta a KMPSZ alapító konferenciája

A Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség alapszabálya
(Részlet)
2

1. Általános elvek

1. A KMPSZ a kárpátaljai magyar oktatásügyi dolgozók független szakmai-érdekvédelmi szervezete.

2. Mûködése a függetlenség, önkéntesség és nyíltság elvein alapszik. Együttmûködik más társadalmi, érdekvédelmi szervezetekkel, valamint a megfelelõ oktatásügyi szervekkel.

3. Céljaik azonosságából eredõen szorosan együttmûködik a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel, annak kollektív tagja.

2. A szövetség feladatai

1. A szövetség alapvetõ távlati feladatának Kárpátalja önálló magyar oktatási rendszerének életre hívását tekinti.

2. Fontosnak ítéli egy magyar pedagógus-szakszervezet alapjainak lefektetését.

3. Feladatának tekinti a közoktatás liberalizációjának aktív támogatását, az oktatási rendszer mûködésének jogi alapokra történõ helyezését, az "iskola demokrácia" megteremtését.

4. Erõfeszítéseket tesz a magyar közép- és felsõfokú oktatás létrehozásáért, az óvodai és középiskolai hálózat gyökeres átalakításáért.

5. Szorgalmazza a pedagógus-továbbképzés radikális átalakítását, a pedagóguscsere kiszélesítését.

6. Felméri a magyar oktatási intézmények helyzetét, problémáit. Munkájukhoz szakmai, illetve szervezési segítséget nyújt.

7. Kapcsolatot tart, illetve elõsegíti a kapcsolatteremtést a magyar nyelvterületen mûködõ oktatási intézményekkel.

8. Szakmai tanácskozásokat, konferenciákat, versenyeket, tanulmányutakat, kiállításokat szervez, pályázatokat hirdet.

9. Elõsegíti a magyar tankönyvkiadás és tankönyvellátás színvonalának emelését.

10. Lehetõség szerint kiadói tevékenységet is folytat, oktatási segédanyagokat terjeszt.

11. Kiemelt feladatként kezeli a szórványmagyarság anyanyelvi oktatásának fejlesztését.

12. Véleményt nyilvánít, illetve javaslattal él minden, a kárpátaljai magyar oktatást érintõ kérdésben, mind a társadalmi, mind az állami szervek felé.

3. A szövetség felépítése, testületei

1. A KMPSZ szervezete hierarchikus szinteket nem tartalmaz. Legfelsõbb fóruma a közgyûlés, vezetõ testülete az elnökség.

2. A szövetség munkáját az elnökségen és a megfelelõ szakcsoportokon keresztül fejti ki. Meghatalmazásuk 2 évre szól.

3. A közgyûlés

Legalább évente egyszer ülésezik, résztvevõit a szövetség tagsága képezi. Munkájára a gyûlésrend szabályai értelemszerûen vonatkoznak.

Meghatározza a szövetség testületeit és tisztségeit, megválasztja az azokat betöltõ személyeket, illetve feloszlatja az általa megválasztott testületeket. Meghallgatja és minõsíti a tisztségviselõk beszámolóit. A szövetség pénzügyi tevékenységének ellenõrzésére, illetve más célból bizottságot hozhat létre.

Bármely kérdésben vétójoga van.

Kijelöli a szövetség tevékenységének fõbb irányait, költségvetési elveit. Meghatározza a szövetség szerkezeti felépítését. Jóváhagyja, illetve módosítja az alapszabályt.

4. Az elnökség

A közgyûlések közötti idõszakban irányítja a szövetség munkáját. Elõkészíti és összehívja a közgyûlést. Dönt a szövetséget érintõ kérdésekben. Döntésérõl tájékoztatja a tagságot. Meghatalmazza a szövetség tisztségviselõit, illetve tagjait meghatározott tevékenység folytatására. Jóváhagyja a szövetség szerzõdéseit. Indokolt esetben kezdeményezi a tagok kizárását. Megállapítja az elnökségen belüli munkamegosztást. Dönt a szakcsoportokkal kapcsolatos minden kérdésben. Munkáját szükség szerint végzi.

5. A szakcsoportok

A szakcsoportok egyes célfeladatok megoldására létrehozott testületek. Munkájukat a csoport vezetõjének, illetve helyettesének irányításával szükség szerint végzik. Arról az elnökségnek, illetve a közgyûlésnek tartoznak beszámolni.

6. A tisztségviselõk

A szövetség tisztségviselõje csak a szövetség tagja lehet, aki azonban a szövetségen belül bármely tisztséget betölthet. A tisztségviselõk munkájukat, amennyiben a közgyûlés másképp nem dönt, társadalmi alapon végzik.

A szövetség tisztségviselõi: az elnök, az alelnökök, a titkár, az elnökség tagjai és póttagjai. Megbízatásuk egy választási ciklus idejére szól. A tisztségviselõ meghatalmazásának megszûnése esetén az újonnan hivatalba lépõ tisztségviselõ munkába állásáig tovább viszi a folyó ügyeket, határozathozatali jog nélkül. A funkciók átadásának ideje azonban nem haladhatja meg a 10 napot.

Az elnökségi tag lemondása, visszahívása, illetve elhalálozása esetén annak jogköre sorrendben a megfelelõ póttagot illeti az adott választási cikluson belül.

A szövetség fizetett alkalmazottakat is foglalkoztathat. Tevékenységük körét az elnökség által jóváhagyott szabályzat határozza meg. A munkáltatói jogok gyakorlásának kérdésében az elnökség dönt.

A szövetség tisztségviselõje megfelelõ anyagi és erkölcsi felelõsséget visel meghatalmazásának teljes ideje alatt.

Az elnök mandátumának idõ elõtti megszûnése, illetve annak huzamos távolléte esetén jogköre az alelnököket együttesen illeti a soron következõ közgyûlésig terjedõ idõszakban.

A tisztségviselõ vagy az elnökség a szövetség tagja által sérelmesnek ítélt döntése ellen 10 napon belül az elnökséghez, illetve a közgyûléshez lehet fellebbezni; a fellebbezés halasztó hatályú.

(…)

A KMPSZ programja

Abból kiindulva, hogy a jelenlegi szovjet típusú oktatási rendszer számunkra idegen, mind koncepciójában, mind gyakorlatában, mind pedig színvonalában számos kívánnivalót hagy maga után, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség az alapítólevelében és alapszabályában rögzítettekkel összhangban, aktívan részt kíván venni területünk oktatáspolitikájának alakításában, a magyar oktatási rendszer magyar szellemiségben történõ felépítésében, annak egy minõségileg magasabb szintre való emelésében. Mûködésével elõ kívánja segíteni az oktatási rendszer demokratizálódását és liberalizálódását, valamint annak jogi alapokra történõ helyezését. Mindezen célok elérésének érdekében tevékenységét az alábbiakban vázolt program alapján kívánja kifejteni.

1. Oktatáspolitikai és jogi kérdések

El kívánja érni, hogy Kárpátalja magyar oktatási rendszere teljes szuverenitást élvezzen; felépítésében és mûködésében zökkenõmentesen kapcsolódjon mind a nyelvországi, mind pedig az egyetemes európai oktatási rendszerhez. Arra törekszik, hogy a magyar oktatási rendszert magyar szakemberek szervezzék és irányítsák.

Szorgalmazza, hogy az oktatási intézmények alapításának, illetve fenntartásának joga illessen meg minden természetes és jogi személyt.

Támogatja a tanintézetek autonómiájának megteremtését, oly módon, hogy az állami oktatásügyi szervek azok mûködésének csupán jogszerûségét bírálhassák felül, célszerûségét nem.

Kívánatosnak tartja egy, az oktatás liberalizálódását elõsegítõ, demokratikus oktatási törvény mihamarabbi életbeléptetését.

Szorgalmazza a vegyes tannyelvû iskolák felszámolását, s a magyar tanintézetekben tanuló gyerekek számának oly mértékû növelését, hogy az a lakosság nemzetiségi arányainak feleljen meg.

Indítványozza, hogy ott, ahol a magyar lakosság részaránya eléri az 50%-ot, az ukrán, illetve az orosz iskolákban is tegyék kötelezõvé a magyar nyelv oktatását.

Tekintettel a társadalmunkban zajló gyors politikai és gazdasági változásokra, csillapítani igyekszik a magyar oktatási rendszer értelmetlen megrázkódtatásait, a pedagógusok társadalmi presztízsének további leértékelõdését.

Kapcsolatot kíván tartani a felekezeti oktatási intézményekkel, illetve elõsegíti együttmûködésüket az állami oktatási intézményekkel.

Támogatja a felnõttoktatás különbözõ formáit, a népfõiskolák rendszerének újraélesztését.

Szükségesnek tartja, hogy a szövetség kapjon módot az állami oktatásügy dokumentumaiba való betekintésre.

Kidolgozza Kárpátalja önálló magyar oktatási rendszerének irányelveit, szerkezetét, mûködési mechanizmusát, illetve erõfeszítéseket tesz annak életre hívásáért.

2. Tanmeneti kérdések

Síkraszáll a teljes tanszabadságért; a tantervek, valamint a tanmenet összeállítása, a tan- és segédkönyvek kiválasztása, a módszertani munka megszervezése stb. kerüljön teljes mértékben az adott tanintézet hatáskörébe.

Vizsgálja a kárpátaljai magyar tanintézetek mûködését és problémáit. E célból széles körû statisztikai felméréseket végez az oktatási rendszer minden szintjén.

Tanulmányozza Magyarország és más európai államok oktatási rendszerének felépítését és mûködését.

Javasolja a pedagógus-továbbképzés olyan irányú módosítását, hogy az a nemzetiségi elv betartásával történjen, illetve a késõbbiekben közremûködik egy önálló magyar pedagógus-továbbképzõ intézményrendszer kiépítésében.

Kiemelten foglalkozik a szórványmagyarság oktatásának problémáival. A rendelkezésre álló eszközök elosztásában az utóbbiakat illetõen a pozitív diszkrimináció elvét alkalmazza.

Figyelmet fordít a magyar óvodai hálózat kiépítésére és tökéletesítésére.

Szorgalmazza magyar tannyelvû csoportok megnyitását a szakiskolákban és az egyetemen, illetve a késõbbiekben a nyelvországgal való széles körû együttmûködés alapján önálló közép- és felsõoktatási intézmények alapítását kezdeményezi.

Hangsúlyozza a magyar oktatás-nevelés a nemzeti kultúrában gyökerezõ hagyományainak és a modern európai szellemiség, illetve követelményrendszer ötvözésének szükségességét.

Erõfeszítéseket tesz a pedagógia és a pszichológia új eredményeinek az oktatás-nevelés gyakorlatába történõ átültetésére, az oktatás tudományos alapokra való helyezésére.

Elõsegíti valódi pedagógiai alkotómûhelyek létrejöttét.

3. Gazdasági és szociális kérdések

Szorgalmazza a magyar oktatási intézményeknek juttatott eszközök lehetõség szerinti növelését, illetve a jövõben a költségvetés az oktatás szférájára esõ részének arányos leosztását.

Elõsegíti a magyar oktatási intézmények tanszerekkel és oktatási segédanyagokkal való ellátottságának javítását, a nyelvországi és más adományok megszervezését és elosztását.

Kísérletet tesz egy, a szövetség effektív mûködését biztosító alapítvány létrehozására.

Felvállalja a nyelvországi és más pedagógiai kiadványok terjesztését, illetve önálló kiadói tevékenységet folytat.

Támogatja az oktatásügyi dolgozók tevékenységének szerzõdéses alapokra való helyezését, azok szociális védelmének erõsítését, a pályázati rendszer elterjedését, a minõségi differenciálás valós rendszerének bevezetését.

Kidolgozza a magyar pedagógus-szakszervezet elvi alapjait, a késõbbiekben közremûködik létrehozásában.

4. Szervezési kérdések

Elõsegíti a kapcsolatteremtést és kapcsolattartást a magyar nyelvterületen mûködõ tanintézetekkel, valamint a kárpátaljai magyar tanintézetek és pedagógusok közti kommunikációt.

Szervezett alapokra kívánja helyezni a pedagóguscsere, nyelvországi továbbképzés, nyári egyetemek, pedagógus- és diáktáborozások, valamint csereüdülések egész rendszerét.

A pedagógusok szakmai életének felpezsdítése céljából konferenciákat, tanácskozásokat, versenyeket stb. szervez, pályázatokat hirdet.

Külföldi pedagógusok bevonásával nyelvtanfolyamokat szervez.

Területi magyar pedagógiai könyvtárat hoz létre.

A fentebb vázolt célokat a szövetség fokozatosan, az aktuálpolitikai helyzet biztosította lehetõségek maximális kihasználásával, a magyar kultúra egyéb szféráival való kompatibilitás betartásával, a nyíltság, tolerancia és konstruktív együttmûködés jegyében kívánja elérni.

Beregszász, 1991. december 8.

Kárpátalja 1991. 22. sz. 14—15.

15.

A KMPSZ II. Közgyûlésének Nyilatkozata

A KMPSZ alapszabálya kimondja: "A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség a kárpátaljai oktatásügyi dolgozók érdekvédelmi szövetsége".

A Szövetség célja az, hogy képviselje a magyar oktatásügyi dolgozók érdekeit, hogy az anyanyelvi oktatást magasabb szintre emelje. Ezt a célt szolgálták többek között az anyanyelvi vetélkedõk: Beregi Költészeti Napok 93’ és a beregszászi Kazinczy Kiejtési Verseny. Ebben a tanévben iskoláink tanulói elõször indulhattak önálló csapattal a megyei tantárgyi vetélkedõkön, konkrétan matematikából, biológiából.

Hagyománnyá vált a Beregszászi Kossuth Lajos Középiskola által megrendezett Terebesi Viktor Matematikai Emlékverseny és az Ungvári 10. Sz. Dayka Gábor Középiskola által szervezett Bolyai-Emlékverseny. Elõször került megrendezésre a magyar iskolai színjátszócsoportok vetélkedõje is. Hasonló rendezvényeket kívánunk szervezni az iskolai népdal, néptánc és hagyományõrzõ csapatok részére.

Kapcsolataink a felettes szervekkel kielégítõek, hiszen elõrelépés csak úgy képzelhetõ el, ha kölcsönösen toleráljuk egymás véleményét. Szövetségünknek nincs szándékában átvenni a megyei és a járási tanfelügyelõségek szerepét, de minden olyan kérdésben hallatjuk véleményünket, mely anyanyelvi oktatásunkat érinti.

Célunk egy egységes magyar tankerület kialakítása. Ezért javasoljuk, hogy a Kárpátaljai Területi Oktatásügyi Fõosztály mellett hozzanak létre egy, a magyar tanintézmények ügyében illetékes tanácsadó testületet. Ez az elsõ lépés lehet anyanyelvi intézményhálózatunk kialakítása terén.

Az oktatás elsõ láncszeme az óvoda. Ez ügyben tettünk talán a legkevesebbet. Falvainkban vannak ugyan magyar óvodák, de városainkban ma sincs magyar bázisóvoda.

Néhány szakközépiskolában beindul az anyanyelvi oktatás. Csoportok szervezése azonban csak megfelelõ számú jelentkezõ esetén lehetséges. Szorgalmazzuk, hogy a következõ tanévben induljon magyar csoport a Beregszászi Egészségügyi Szakközépiskolában és a Munkácsi Mezõgazdasági Technikumban.

A Munkácsi Tanítóképzõ magyar csoportjában, sajnos, a tantárgyak zömét oroszul adják elõ. Szorgalmazzuk, hogy a magyar csoportban minden tárgyat magyar nyelven tanítsanak. Kezdeményezzük a magyar tannyelvû iskolákban dolgozó orosz nyelv- és irodalomtanárok átképzését, valamint a magyar iskolák ukrán szakos káderekkel való biztosítását.

Szorgalmazzuk a Kárpátalján szórványban élõ magyarok intézményes oktatásának megszervezését, a meglévõ formák fejlesztését.

Iskoláinkban nagy a túlzsúfoltság. Sok tanintézetben két váltásban, illetve több helyen folyik az oktatás, sõt egyes iskolákban egyenesen életveszélyes helyiségekben, miközben a megkezdett építkezések leálltak. Szorgalmazzuk a magyar tanintézmények mûködéséhez szükséges feltételek megteremtését, a Beregszászi Magyar Gimnázium kollégiumi épületének visszaadását, az ungvári új magyar iskola létrehozását.

Nyíltan el kell mondanunk, hogy tanáraink közül egyre többen veszik a vándorbotot a jobb megélhetés reményében. Nem tudjuk erõszakkal maradásra bírni õket. Az ittmaradottak között sokan vannak, akik szívvel-lélekkel oktatnak még e nehéz körülmények között is. Bizonyítják ezt az Ungvári Állami Egyetemen, a Kodolányi János Nemzetközi Elõkészítõ Intézetben és a magyarországi egyetemeken, illetve fõiskolákon tanuló kárpátaljai diákok eredményei.

A pedagógusok táborának évente nagy számban kínálunk fel továbbképzési lehetõségeket, melyek alkalmat nyújtanak a szakmai fejlõdésre.

A kárpátaljai magyar gyerekek anyanyelvi oktatását itt, szülõföldünkön akarjuk megoldani az óvodától az egyetemig.

A szövetség tagságának száma örvendetesen megnövekedett. Többet kell azonban foglalkoznunk a jövõ pedagógus-generációjával.

Törekedni fogunk arra, hogy olyan oktatási rendszert hozzunk létre, mely nemcsak nyelvében, hanem szellemében is magyar.

Beregszász, 1993. május 26.

Kárpátaljai Szemle 1993. június, 1. sz. 3.

16.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség állásfoglalása Kárpátalja különleges önkormányzati státusával kapcsolatban

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vidékünk magyarsága iránt viselt felelõssége tudatában, a nemzetiségi béke megszilárdítására, valamint a demokratikus ukrán állam kiépítésére törekedve elõ kívánja segíteni a regionalizmus és az önkormányzatiság európai eszméjének és gyakorlatának kiteljesítését. Meggyõzõdésünk, hogy az önkormányzatok széles körû jogokkal való felruházása az egyetlen lehetséges módja a nemzetiségek részleges önrendelkezési igényeinek kielégítésén túl az ország gazdasági stabilitása megteremtésének is. Mindez, anélkül, hogy veszélyeztetné az ukrán állam egységét, megteremtené a lehetõséget az egyes vidékek helyi kulturális, gazdasági s egyéb sajátosságainak maximális érvényesítésére s ezen értékek Ukrajna népeinek közös javára történõ kamatoztatására.

Ebbõl kiindulva, Kárpátalja magyar lakosságának az 1991-es népszavazáson kinyilvánított akaratához hûen szövetségünk támogatja mindazokat a törekvéseket, melyek megyénk s annak magyarlakta vidéke különleges önkormányzati státusának megteremtését tûzték ki célul, s ezt békés úton, Ukrajna törvényeinek megfelelõen kívánják tenni.

Ungvár, 1993 októbere

Magyarság és Európa 1993. 3. sz. 98.

17.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség programja

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség figyelemmel kísérve a régiókban zajló történelmi folyamatokat, az alapszabályban megfogalmazott kulturális, politikai és érdekvédelmi feladatoknak megfelelõen tényezõje kíván lenni a kárpátaljai magyarság s az ország politikai és kulturális életének egyaránt. Ebbõl kifolyólag programdokumentumában megfogalmazza politikai, gazdasági, szociális, kulturális koncepcióját. Az itt vázolt elvek természetesen csak útjelzõi lehetnek szövetségünk törekvéseinek. Mûködésének konkrét alternatíváit, mechanizmusát a mindenkori politikai és gazdasági helyzet határozza meg.

I. A szövetség

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség számottevõ tagságával, kiépült alapszervezeti hálózatával Kárpátalja szintjén jelentõs politikai erõnek számít, s hiányosságai ellenére a legjobban mûködõ nemzetiségi szervezetek közé tartozik.

Alapvetõ feladata a kárpátaljai magyarság érdekeinek védelme. E tevékenységét a nemzetközi jogi normáknak és Ukrajna törvényeinek tiszteletben tartásával fejti ki.

A KMKSZ különbözõ vallású, különbözõ politikai nézeteket valló személyek tömegszervezete. Mint ilyen, nem törekszik ideológiai homogenitásra: a különbözõ értékrendek érvényesülésének lehetõségét a demokrácia keretei között kívánja biztosítani.

A szövetség katalizátora kíván lenni mindazoknak a folyamatoknak, melyek a magyarság belsõ önépítését szolgálják, ám nem törekszik kizárólagosságra. Elismeri a különbözõ szakmai szervezõdések, kulturális egyesületek jelentõségét a kárpátaljai magyarság csoportszerkezetének kialakításában, a társadalmi pluralitás megjelenítésében.

A KMKSZ egyrészt feladatának tekinti a politikai, gazdasági alrendszerek kiépülésének oly irányú támogatását, hogy a magyarság döntéshelyzetbe kerüljön saját sorsának formálásában, másrészt elõ kívánja segíteni annak a szellemi potenciálnak a felhalmozását, melynek birtokában magasan képzett, reális politikai cselekvésre képes, a társadalomszervezõdés csomópontjaiba állítható, a magyarság érdekeit szem elõtt tartó vezetõket mondhatnánk magunkénak. A szövetség olyan eredményekre törekszik, melyek a magyarság hosszú távú érdekeire koncentrálva népünk számára európai mércével mérhetõ jövõt teremtenek.

A KMKSZ külkapcsolatainak súlypontját az anyaországgal való együttmûködés képezi. E tevékenység során több szempontot vesz figyelembe. Nem kötelezheti el magát egyetlen párt, mozgalom mellett sem. Az azokkal való együttmûködés csupán az általános nemzeti kereteken belül maradó tevékenységre terjedhet ki. Ezzel összhangban nem kíván teret engedni külsõ, pártpolitikai vagy egyéb szempontok érvényesülésének. Abból kiindulva, hogy a kárpátaljai magyarság érdekeit az egyetlen általános érdekvédelmi szervezet, a KMKSZ képviseli, a szövetség csak olyan törekvéseket támogat, melyek nem csupán pillanatnyi politikai tõkét kívánnak kovácsolni, hanem népünk hosszú távú érdekeit szolgálják.

A szövetség kapcsolatok kialakítására törekszik a Kárpát-medence más magyar politikai és kulturális szervezeteivel, részt vesz a különbözõ egyeztetõ fórumok munkájában. Kapcsolatokat tart fenn a nyugati magyarság szervezeteivel. Lényegesnek tartja, hogy törekvéseit a nemzetközi fórumokon is megjeleníthesse.

A magyar nemzet részeként a nemzetiségek között vállalja a híd szerepét, mindazt, ami összeköt a még csak eljövendõ európaiság jegyében.

II. Politikai élet

A KMKSZ politikai tevékenységét a kiegyensúlyozottság, a szakszerûség, a magyarság érdekeinek elsõdlegessége s a nemzetiségi konszenzus keresésének elvei alapján folytatja.

Politikai mozgásterét az államszerkezet alapvetõen behatárolja, ezért annak széles politikai konszenzuson kell nyugodnia, azt alkotmányosan legitimálni kell, s kialakításában a nemzetiségi szempont nem mellõzhetõ.

Tekintettel Ukrajna soknemzetiségû összetételére, illetve arra, hogy az országban több, történelmileg kialakult sajátos régió van, a KMKSZ az ország föderatív felépítését s az ennek megfelelõ parlamentáris struktúra kialakítását tartja célszerûnek. Az unitáris államberendezkedés nem tudja garantálni azokat a politikai-jogi kereteket, melyek távlatilag biztosíthatnák Ukrajna népei számára politikai akaratuk érvényesíthetõségét, az ország megfelelõ stabilitását.

A KMKSZ támogatja az államberendezkedés demokratizálódása felé tett lépéseket. Ennek alapvetõ feltétele a hatalmi ágak megfelelõ szétválasztása, a parlamentáris rendszer intézményhálózatának kiépítése. A demokrácia és jogállamiság elvrendszerével összeegyeztethetetlen az elnöki megbízottak vezette központosított irányítás. Ez a végrehajtó hatalom kizárólagos birtokosaként, a politikailag semleges professzionális irányítás hiányában, a múltból örökölt szelekciós mechanizmussal terhelve krónikus államigazgatási válság elõidézõje. A demokratikus rendszer elengedhetetlen részeként létre kell hozni a közigazgatási és alkotmánybíróságot, az állampolgári és kisebbségi jogok szószólója intézményét, nagyobb hangsúlyt kell adni a közvetlen demokrácia eszközeinek.

A jelenlegi struktúra nem nyújt módot valódi önkormányzati rendszer létrehozására. Ez nagyban hátráltatja a piacgazdaság létrejöttét, rombolja az önálló cselekvés szabadságának, egyben felelõsségének tudatát, mely leghatékonyabb katalizátora lenne a társadalmi fejlõdésnek. Ezért az önkormányzatnak valósnak, s az államhatalommal egyértelmûen meghatározott jogviszonyban állónak kell lennie.

A KMKSZ egyik hangsúlyozott követelése a nemzetiségi önigazgatás megteremtése. Elvünk az, hogy minden nép sorsát elsõsorban önmagának kell kialakítania. A nemzetiségi önkormányzat, az intézményi autonómia, a szakmai és a politikai szervezetek, a területi autonómia mind eszközei lehetnek ennek. Használatukat a mindenkori politikai aktualitásnak kell súlyoznia. Erõfeszítéseket kell tennünk, hogy egyrészt ezen eszközök használatát a törvény minél szélesebb körben biztosítsa, másrészt, hogy a mindenkori jogi-politikai kereteket megfelelõ tartalommal tudjuk megtölteni.

A politikai képviselet plurális szerkezete a demokrácia alapvetõ biztosítéka. Következésképpen elengedhetetlen, hogy a választások rendszerét új alapokra helyezzük. Olyanokra, melyek lehetõséget nyújtanak az egyes társadalmi csoportok érdekeinek valódi megjelenítésére. Pártlistás szavazás nélkül viszonyaink között a parlamentarizmus üres jelszó marad csupán. Fontos, hogy nemcsak az országos, hanem a helyi szinten szervezõdõ formációk jogait is elismerjék a "politikacsinálásra", illetve, hogy a nemzetiségek párton kívül is megjeleníthessék akaratukat a döntéshozó szervekben.

Elismerve Ukrajna biztonsági érdekeinek fontosságát, úgy véljük, hogy a politikai-stratégiai szükségleteknek — az ország gazdasági teherbíró képességét figyelembe véve — elsõsorban a haderõ minõségalapú átstrukturálásával kell eleget tenni. Nagy jelentõséget tulajdonítunk azoknak a két- és többoldalú nemzetközi megállapodásoknak, melyek a katonai potenciál ésszerû mennyiségi és térbeli önkorlátozása révén kívánnak kölcsönös garanciát nyújtani. Szükségesnek tartjuk, hogy a haderõ diszlokációjának megváltoztatásakor messzemenõen vegyék figyelembe a külpolitikai szempontokon túl az adott térség nemzetiségi viszonyait is. Támogatjuk Ukrajnának egy egységes európai biztonsági rendszerbe történõ integrálódását.

A KMKSZ támogatja mindazokat a lépéseket, melyek a határok nagyobb átjárhatóságát, országunk Európához történõ felzárkózását szolgálják. Ennek egyik lényeges feltétele a már aláírásra megnyílt nemzetközi dokumentumokhoz való csatlakozás s az újabbak kidolgozásában való részvétel. Mihamarabb meg kell alkotni a kisebbségek kollektív jogait biztosító garanciarendszert. Fontosnak tartjuk további két- és többoldalú nemzetközi szerzõdések megkötését a nemzetiségi jogok, a gazdaság és az ökológia területén.

A jelenlegi, viszonylag nyugalmas idõszak legfontosabb feladata az önszervezés. Ki kell építenünk a belsõ információs láncot, erõs alapszervezeti hálózatot kell létrehoznunk, saját médiákkal kell rendelkeznünk. Munkánkat a továbbiakban a szakszerûségnek, a politikai visszafogottságnak, az alternatívák folyamatos elemzésének, a politikai cselekvés megfelelõ súlyozásának kell jellemeznie. Támogatnunk kell a magyarság "több lábra állítását", a magyar szakmai, kulturális szervezetek, egyesületek, alapítványok, gazdakörök stb. létrejöttét és megerõsödését.

A szövetség konstruktív kapcsolatokra törekszik térségünk más legális társadalmi szervezeteivel, pártjaival. Kiemelt jelentõséget tulajdonít a kárpátaljai nemzetiségi szervezetekkel való kapcsolattartásnak. Részt kíván venni a helyhatósági testületek kialakításában és a döntéshozatalban. A KMKSZ-nek következetesen meg kell õriznie politikai arculatát, a magyarság érdekei melletti feltétlen elkötelezettséget.

III. Kultúra

A KMKSZ kultúrpolitikájának célja az összmagyar kultúrán alapuló önálló magyar kulturális intézményrendszer megteremtése, mely magában foglalja az oktatási és közmûvelõdési intézményhálózatot is.

A szövetség oktatáspolitikájának alapját az egyetemes és nemzeti értékeket ötvözõ, magas szakmai színvonalú oktatási rendszer megteremtése képezi, amely alkalmas autonóm szellemû, aktív, felelõs személyiség nevelésére.

Támogatja az önálló magyar óvoda- és iskolahálózatot, valamint az ezeket irányító és ellenõrzõ szervek létrehozását. Szorgalmazza a kárpátaljai magyar oktatás teljes körû kiépítését, a szakintézményeket (pl. magyar tanítóképzõ), módszertani és szolgáltató központokat is beleértve. Segítséget nyújt egyházi és magán tanintézmények alapításában, magyarországi oktatási intézmények kihelyezett részlegeinek megnyitásában, a posztgraduális képzésben.

A KMKSZ támogatja a tanintézmények autonómiájának gyakorlati érvényesítését, az iskolaszék intézményének bevezetését, a különbözõ iskolatípusok párhuzamos mûködését, a pedagógiai dolgozók jogállásának tisztázását, a pályázati rendszer elterjedését, a korporatív elv megerõsödését az oktatásban, a differenciált bér- és tandíjrendszer létrehozását.

A szövetség fontosnak ítéli, hogy a helyi magyar tankönyvkiadást magyarországi tankönyvekre alapozzák. Meg kell oldani a magyar módszertani és tudományos könyvek, folyóiratok behozatalát és terjesztését. Új alapokra kell helyezni a hungarológiai központ munkáját, tovább kell fejleszteni a magyarországi tudósokkal, kutatókkal való együttmûködést. Hasznos lenne egy szociológiai intézet létrehozása, különös tekintettel a nemzetiségek közti kapcsolatok vizsgálatára.

A KMKSZ oktatási kérdésekben szorosan együttmûködik a KMPSZ-szel, annak szakmai tevékenységét politikailag támogatja, programját saját programja részeként ismeri el.

Elveinknek megfelelõen a közmûvelõdésnek a nemzeti kultúrában kell gyökereznie. Kárpátalja közmûvelõdési hálózata jelenleg nem felel meg sem a szakmai, sem a nemzeti szempontoknak. Következésképpen új mûvelõdéspolitikai koncepcióra van szükség, melynek alaptényezõje a civil társadalom és annak szabad szervezõdése. Ebbõl kiindulva a szövetség támogatja a független szakmai szervezeteket, társaságokat, a különbözõ helyi irodalmi, képzõmûvészeti, zenei, színi és más köröket.

Elõsegíti a magyar könyvtárhálózat létrehozását, a magyar nyelvû könyvek, hanglemezek, kazetták, filmek behozatalát és forgalmazását, valamint az ezt szervezõ egyesületek létrejöttét.

Szorgalmazza a magyar vonatkozású múzeumi, levéltári anyagok gyûjtését és megõrzését, az egyházi jellegû anyagok visszajuttatását tulajdonosuknak, a nemzeti és egyházi mûemlékek védelmét, restaurálását.

Támogatja a kárpátaljai magyar könyvkiadást, a nyomdai és könyvterjesztõ hálózat létrejöttét.

Szükségesnek tartja a népmûvelõk, zenészek, képzõmûvészek, színinövendékek anyanyelvû oktatásának biztosítását helyi, illetve külföldi tanintézetekben.

A szövetség kiemelt jelentõséget tulajdonít a magyar nyelvû médiáknak, melyeknek a társadalom hiteles informálásán túl elõ kell segíteniük anyanyelvünk megõrzését, a magyar szellemiség terjesztését. Támogatja a kárpátaljai magyar sajtót, szorgalmazza a kiadványok mennyiségének növekedését, választékának bõvülését, minõségének javulását, a tényalapú újságírás meghonosodását.

Erõfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a magyarországi sajtótermékek is hozzáférhetõek, megrendelhetõek legyenek.

A kárpátaljai magyarság identitásának megõrzésében jelentõs szerepet játszik a magyarországi rádió és televízió. Biztosítani kell ezek minõségi vételét Kárpátalja egész területén. Ki kell bõvíteni a helyi magyar adások kereteit, meg kell teremteni a magyar szerkesztõség önálló mûködésének feltételeit a mûsorkészítés valamennyi fázisában.

A KMKSZ fontosnak tartja, hogy a magyar közmûvelõdési intézmények arányos részt kapjanak az állami költségvetésbõl.

Korrekt viszonyt kíván kialakítani valamennyi kárpátaljai egyházzal. Szorgalmazza az egyházi tanintézmények létrehozását, a hitoktatás és a lelkészképzés megfelelõ megoldását, a közfeladatokat ellátó egyházi intézmények állami támogatását, azok mûködésének mielõbbi újraindítását, az egyházi tulajdon mielõbbi visszaszolgáltatását. Kezdeményezi, hogy a húsvéti és karácsonyi ünnepeket nyilvánítsák munkaszüneti nappá. Szükség szerint konzultációkat folytat az egyházakkal.

Nemzetiségi létünk egyik lényeges minõségi mutatója a magyar nyelv használatának szférája. Ennek lehetõség szerinti kiterjesztése társadalmi létünk teljes keresztmetszetére a szövetség egyik fontos feladata, melyet a megfelelõ törvényi keretek kialakításával, s az azok adta lehetõségek maximális kihasználásával oldhatunk meg csupán. A KMKSZ szorgalmazza a dokumentumok, az ügyintézés, az ügyvezetés, a tanácsi munka, a közfeliratok, a toponímiák többnyelvûségét, a történelmi elnevezések visszaállítását.

Támogatja a nemzetiségek szabad bevallás szerinti összeírását, a nemzeti szimbólumok szabad használatát.

A KMKSZ ifjúságpolitikai elveinek kialakításában támaszkodni kíván nemzeti hagyományainkra és az egyetemes emberi értékekre.

Elõsegíti az ifjúság önszervezõdését, együttmûködik a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetséggel. Olyan állami intézkedéseket szorgalmaz, melyek jobbítani hivatottak a fiatal pályakezdõk, a fiatal családok lehetõségeit.

Olyan ifjúság felnevelését tartja szükségesnek, mely a demokratikus eszményeket s nemzeti értékeket egyaránt magáénak vallja, és megfelelõ szaktudással felvértezve a magyarság szolgálatába állhat.

IV. Gazdaság

A gazdaság prosperitása az az alapvetõ feltétel, amely nélkül a társadalmi béke törékeny, a nemzetiségek közti jó viszony könnyen megbontható. Következõleg gazdaságunk radikális átalakítása minden népcsoport, nemzetiség közös érdeke.

Ma olyan átmeneti idõszakot élünk, amikor a magánszektor a gazdaság elenyészõ részét alkotja. Az állami vállalatok minden ágazatban monopolhelyzetben vannak, ám az egyre csökkenõ központi támogatások és a még ki nem épült piaci viszonyrendszer hiányában a mûködésképtelenség határán vannak. Mindez további gazdasági visszaeséssel és nagymértékû munkanélküliséggel fenyeget.

Egyre nagyobb méreteket ölt a rejtett munkanélküliség, mely kezelhetetlen társadalmi konfliktusokkal fenyeget. A jogi garanciák hiánya, az infrastruktúra katasztrofális állapota nem teszi lehetõvé jelentõsebb külföldi tõke beáramlását. Így jelenleg gazdaságpolitikai stratégiaként egyetlen cél jelölhetõ: a piacgazdaság mihamarabbi létrehozása, s ehhez egyetlen út vezet: a privatizálás.

Nyitott, kiegyensúlyozott, dinamikusan fejlõdõ, versenyképes, termékszerkezetében a világpiachoz igazodó gazdaságra van szükség, melyben a magán- és vegyes tulajdon döntõ szerepet játszik. Ehhez mindenekelõtt jogi garanciákat kell teremteni a magántulajdon biztonságát, a magánjog teljeskörûségét, a privatizáció kontrollját, a részvényesi rendszert illetõen.

Vállalkozásbarát gazdaságpolitikára van szükség, mely differenciált adórendszerrel, a vállalkozást ösztönzõ hitelpolitikával, speciális támogatási alapokkal, kedvezõ kamatfeltételekkel elõ tudja segíteni a piacgazdaság kiépülését.

A privatizációnak ki kell terjednie a gazdasági rendszer egészére: a kis- és nagyvállalatokra, a bankrendszerre, a társadalombiztosításra, a szolgáltatásokra és a kereskedelemre. Ki kell dolgozni a csõdbe ment állami vállalatok szanálásának mechanizmusát.

A gazdaságpolitika lényeges elemévé kell válnia az inflációellenes intézkedéseknek. Meg kell szüntetni a ráfizetéses állami vállalatok támogatását, vissza kell fogni a fedezet nélküli pénzkibocsátást, csökkenteni kell az improduktív szféra arányát, racionalizálni kell a nyersanyagra alapozott barterkereskedelmet, mérhetõvé kell tenni az energia fogyasztását, de mindenekfelett gazdaságélénkítõ, a termékszerkezet-váltás irányában ható intézkedéseket kell foganatosítani. Mindennek azonban megfelelõ munkaerõ-politikával kell párosulnia. Vidékünk energia- és nyersanyagszegénysége miatt munkahelyteremtés szempontjából elsõsorban a feldolgozóipar, a szolgáltató ágazatok, az infrastrukturális fejlesztés, a kereskedelem, s nem utolsósorban a mezõgazdaság jöhet szóba.

Meg kell teremteni a külföldi tõke munkaerõigényes ágazatokba történõ beáramlásának feltételeit, a megfelelõ jogi és politikai garanciarendszert, az exportképes áruk termelésének lehetõségét. Ehhez hozzájárulhat az is, ha térségünk megkapja a különleges gazdasági övezet státusát.

A mezõgazdaság talpra állítása csak a föld privatizációja, a teljes jogú magán földtulajdon visszaállításával lehetséges. Meg kell teremteni a magán- és farmergazdálkodás feltételeit. Ehhez speciális hitelrendszerre és pénzalapokra van szükség, melyek segítségével a gazdálkodás anyagi-mûszaki feltételei biztosíthatók.

A földet lehetõség szerint vissza kell adni az eredeti tulajdonosnak.

El kell érni az állampolgárok igazságos teherviselését. Lehetõséget kell adni mind a munkavállalók, mind a munkáltatók érdekvédelmét ellátó szervezetek létrejöttéhez. A munkanélküliségbõl eredõ feszültségek enyhítésére munkaközvetítõ és segélyezõ rendszert kell létrehozni.

Erõfeszítéseket kell tenni a külgazdasági kapcsolatok élénkítésére, az európai piaci és pénzügyi normák átvételére.

V. Szociálpolitika

Kárpátalja lakosságának szociális helyzete korántsem megnyugtató. Az infláció rohamos növekedése folytán rendkívül hátrányos helyzetbe kerültek a csak fizetésbõl, bérbõl élõk, a nyugdíjasok. A szelektív kompenzációs mechanizmusok hiányoznak vagy rosszul mûködnek. Egyre tömegesebb a munkanélküliek tábora. Koncepció hiányában az alkalmazott intézkedések nem hozzák meg a kívánt eredményt. Az életminõség romlása, a hagyományos társadalmi struktúrák felbomlása sürgõs, átgondolt beavatkozást követelnek. Ki kell dolgozni a gazdaság- és szociálpolitikában követendõ elvek egységes rendszerét.

Lépéseket kell tenni társadalmunk alapja: a család védelmében, különös tekintettel a nõk fõállású családanyaságára (mely után nyugdíj is jár), a gyermekvállalás és -nevelés erkölcsi és anyagi támogatására, a sokgyermekes családoknak biztosítandó kedvezmények rendszerére, a lakáskérdés kielégítõ rendezésére.

A munkanélküliséget enyhítendõ, létre kell hozni az átképzõ intézmények hálózatát, új munkahelyeket kell teremteni, többek között a külföldi tõke munkaerõigényes ágakba történõ bevonásával, a helyi szolgáltató, termelõ és infrastrukturális egységek kialakításával. Ki kell dolgozni a munkaerõ mozgásával, átalakulásával, az ideiglenes munkanélküliséggel kapcsolatos állami garanciák mechanizmusait. A privatizáció ütemének megfelelõen csökkenteni kell a társadalombiztosítás, a szolgáltatások és juttatások állami részét, le kell építeni a privilegizált elosztás (pl. juttatások, nyugdíjak, üdülési lehetõségek) rendszerét.

Támogatni kell a túlduzzasztott ipari munkaerõ visszaáramlását a mezõgazdaságba. Ez lassíthatja a hagyományos települések felbomlását, elnéptelenedését, az ingázással és a szezonmunkákkal kapcsolatos társadalmi problémák elmérgesedését.

Erõfeszítéseket kell tenni a hátrányos helyzetû települések (kivált a nemzeti kisebbségek által lakottak) gondjainak enyhítésére. Csak ezáltal õrizhetõk meg a hagyományos létközösségek, csökkenthetõ az elvándorlás, különösen a fiatalok betelepedése a városokba. Ezáltal maradhat meg a helyi közösségek kultúraõrzõ és -teremtõ ereje.

Törekedni kell arra, hogy a létminimum, a minimálbér törvényileg is garantálva legyen. A szociális juttatásokat az infláció mértékével összhangban kell növelni. Létre kell hozni a segélyezés differenciált rendszerét.

Intézkedéseket kell tenni a nyugdíjasok helyzetének javítására, korkedvezmények életbeléptetésére, az öregeket ellátó intézmények létrehozására és a már meglévõk színvonalának emelésére.

Új bér- és adórendszert kell bevezetni, mely egyrészt lehetõvé teszi a minõségi differenciálást, másrészt igazságos közteherviselést irányoz elõ, s figyelembe veszi a társadalom hátrányos helyzetû tagjainak érdekeit is.

A jól mûködõ szociális védõháló megteremtése céljából (különös tekintettel a nemzeti kisebbségekre) létre kell hozni azokat az intézményeket, melyek a szociális helyzet felmérésére hivatottak. Támogatni kell mindazt az egyházi, egyesületi és magántevékenységet, mely a segély- és szeretetszolgálatok által a társadalmi biztonság növelését célozza.

Mindebbõl következik, hogy sérülékeny társadalmi békénk megõrzése csak úgy lehetséges, ha megtaláljuk, majd megtartjuk azt az egyensúlyi helyzetet, melyet a piacorientált struktúraváltás és a szociális biztonság ellentmondásos következményeinek kompromisszumos ötvözése adhat.

VI. Egészségügy, ökológia

Az egészségügy helyzete ma számos kívánnivalót hagy maga után. A megfelelõ szellemi, anyagi, szervezeti és jogi feltételek híján annak rendszere a mûködõképesség határán van, szolgáltatásának minõsége rendkívül alacsony. Javulást csak az egészségügy merõben új alapokra való helyezésétõl várhatunk.

Meg kell teremteni az egészségügy fejlõdésének jogi és gazdasági feltételeit, az egészségügyi vállalkozás, az orvostársadalom önszervezõdésének szabadságát (pl. orvosi kamara), az orvosi ellátás államilag garantált minimális rendszerét, az egészségügyi szolgáltatások minõségi ellenõrzésének mechanizmusát.

Elõ kell segíteni a családi orvos intézményének létrejöttét, a szabad orvos- és kórházválasztást. Garantálni kell a betegek részére a kezelésükkel kapcsolatos információba való betekintést s annak illetéktelenektõl való védelmét. A megfelelõ anyagi érdekeltséget biztosítandó, a szolgáltatások minõsége és az orvosok jövedelme közti viszonyt piaci összefüggéseknek kell meghatározniuk.

Külön hangsúlyt kell fektetni a szellemi és testi fogyatékosok, a rokkantak, a szenvedélybetegségekkel küzdõk ellátására. Az ezt végzõ intézetek körében is meg kell szüntetni az állami monopóliumot, s lehetõség szerint figyelembe kell venni az ápoltak nemzetiségét.

Felül kell vizsgálni az egészségügyi képzés és továbbképzés tartalmát és rendszerét. Ki kell alakítani az egészségügyi felvilágosító és tanácsadó hálózatot, a megfelelõ információs rendszert. Támogatni kell az egészségügyi célú társadalmi önszervezõdést, egyházak, szervezetek és magánszemélyek bekapcsolódását az orvoslás, betegellátás, betegsegélyezés rendszerébe. Új alapokra kell helyezni a baleset- és betegbiztosítást. A statisztika-determinált gyógyítást emberközpontúvá kell tenni, melynek az említett szakmai-anyagi követelményeken túl a humánus magatartás, az orvosi etika messzemenõ betartása és az orvoslás európai hagyományainak újraélesztése egyaránt feltétele.

Mindezen nehézségeken túl lényeges szempont számunkra az anyanyelvû egészségügyi ellátás megteremtése. Szakmai feltételként kell érvényesíteni azt a követelményt, hogy az egészségügyi dolgozó értse és beszélje a helyben lakó nemzetiségek nyelvét.

Egészségünk megõrzésének lényegi feltétele a természetes környezet, az ökoszisztéma sértetlen megõrzése. Ezért az államnak garantálnia kell a megfelelõ környezetminõség minimális szintjét, az ökológiai információ hozzáférhetõségét minden állampolgár részére. Ehhez létre kell hozni azokat a független, csak a legfelsõ döntéshozó szervnek felelõs intézményeket, melyek a környezeti paramétereket folyamatosan mérik, ellenõrzik.

A gazdaság, a szociálpolitika, az ökológia és az egészségügy fejlesztésének egységes elveken kell alapulniuk. A természetvédelmi követelményeknek be kell épülniük a különbözõ gazdasági programokba. Elõnyben kell részesíteni a környezetbarát technológiákat, kötelezõvé kell tenni a környezetvédelmi hatásvizsgálatot.

Fokozott hangsúlyt kell fektetni az energiatakarékosságra, a hulladékok újrafeldolgozására, a közlekedés környezetbarát formáinak fejlesztésére, a jármûminõségi követelményekre, a veszélyes anyagok tárolására és szállítására. Meg kell teremteni az ökológiai adóztatás szigorú rendszerét. Ellenõrzés alá kell vonni a mezõgazdaságban alkalmazott vegyszerek használatát, be kell vezetni a termékek folyamatos kontrollját.

Elõnyben kell részesíteni azokat a fejlesztési programokat, melyek a lakosság dekoncentrálásának irányában hatnak, melyek a megfelelõ kommunális infrastruktúra kiépítését, a megfelelõ mennyiségû és minõségû vízellátást, a helységek forgalmi tehermentesítését célozzák.

Térségünk növény- és állatvilágának megõrzése céljából el kell végezni a megfelelõ erdõvédelmi, újratelepítési és vízszabályozási munkákat. Fokozott ellenõrzés alá kell vonni a fa- és kõzetkitermelõ munkálatokat. Természetvédelmi tájegységeket kell létrehozni.

Mivel természetes környezetünk védelme nem lehet egyetlen ország kizárólagos belügye, a megfelelõ törvényi feltételek biztosításán túl szükségesnek tartjuk egy nemzetközi természetvédelmi rendszer kialakítását, az ehhez szükséges egyezmények mihamarabbi megkötését.

Elfogadta a KMKSZ nagyszõlõsi tisztújító gyûlése

1993. március 13.

A KMKSZ történetébõl. Összeállította Dupka György, Intermix Kiadó, Ungvár—Budapest, 1993. 29—43.

18.

A KMKSZ választási programja

Honfitársaink! Bárhová tekintünk ma Ukrajnában, vagy szûkebb hazánkban, Kárpátalján, hanyatlik minden. Tisztán kell azonban látnunk, hogy a romlást nem a régi rend elhagyása, hanem az újnak a hiánya okozza. A parancsuralmi rend által elherdált javaink maradékait most élik fel azok, akiket kényelmes székeikbõl még fel sem állítottunk. Tudnunk kell, hogy nálunk MÉG NEM TÖRTÉNT RENDSZERVÁLTÁS.

DE MEG KELL TÖRTÉNNIE, ha élni akarunk, márpedig akarunk, s nem másutt, hanem itt, a szülõföldünkön, nem máskor, hanem most, a XX. század végén, s nem másként, hanem emberhez méltó módon. Ez pedig csak egyféleképpen lehetséges: ha szakítva az alaptalan ígérgetéseken megvásárolt elmúlt választások nyomasztó terhével, szavazatainkat azokra adjuk, akik tiszta lappal indulva mernek majd újat gondolni és tenni. Nem csodát, de kitartó erõfeszítéseket, nem a maguk, de választóik, országuk, népük érdekében.

Mi az, ami ma reformálásra szorul? Az élet szinte valamennyi területe, de elsõsorban a politika és a gazdaság.

A politikai élet

egyik alapvetõ kérdése, hogy a fiatal ukrán állam, melynek harmada más nemzetiségû, ne unitárius nemzetállamként épüljön, kitaszított helyzetbe sodorva ezzel a többi nemzetiséget. A FÖDERATÍV ÁLLAMBERENDEZKEDÉS számunkra sokkal többet ígér, különösen ha az a NEMZETISÉGI AUTONÓMIÁK rendszerével párosul. Sokkal szélesebb jogokat kell adni a helyi önkormányzatoknak, s ami ezzel együtt jár: nagyobb felelõsséget! Az elnöki megbízottak rendszerét meg kell szüntetni. A hatalmat a helyi önkormányzatok testületeinek kell adni. MINDEN FALUNAK ÖNÁLLÓ TANÁCSOT kell választania.

Parlamentáris demokráciában kívánunk élni, de tudjuk, hogy az átmeneti idõszakban szükség van az erõs végrehajtó hatalomra is. Elfogadhatatlannak tartjuk a jelenlegi választási törvényt, mivel az a régi rendszer konzerválását szolgálja. A nemzetiségi szervezeteknek jelöltállítási jogot, A NEMZETISÉGEKNEK GARANTÁLT KÉPVISELETET KELL KAPNIUK. Létre kell hozni a nemzetiségi jogok országgyûlési biztosának intézményét. Maradéktalanul érvényesíteni kell az emberi szabadságjogokat, többek között az emberhez méltó határátkelés jogát.

Az önálló Ukrajnának csak egyetlen útja van, s az Európába vezet. Ezen az úton az atomfegyver-mentesség, a jószomszédi viszony kialakítása, a haderõk csökkentése mind egy-egy lépés. Különösen vonatkozik ez "Európa kapujára", Kárpátaljára, ahol ma is az átlagosnál nagyobb számú katonaság tartózkodik. A katonai szolgálatnak egyébként humánus feltételek között kell zajlania: FIAINK SZOLGÁLJANAK SZÜLÕFÖLDJÜKÖN.

A gazdaság

kulcsfontosságú része vidékünkön a mezõgazdaság, mely csak akkor lehet életképes, ha valójában megindul a privatizáció. VISSZA KELL ADNI A FÖLDET, s lehetõleg az eredeti tulajdonosnak. Újra kell teremteni a tönkretett gyümölcs- és szõlõkultúrákat. A magángazdálkodóknak egyenlõ esélyeket kell kapniuk a kolhozokkal. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy az állami támogatást és hiteleket a magánvállalkozók arányosan kapják meg, és mindenkit kárpótoljanak a kolhozba bevitt vagyonáért. Vagyonjegyesítés elõtt az állam törölje a kolhozok adósságát, s a vezetõség számoljon el a kolhoz vagyonával. A tovább mûködõ termelõszövetkezeteknél olyan minimálbért és nyugdíjat kell biztosítani, mely nem lehet alacsonyabb az államinál.

Az ipari egységeket a külföldi tõke bevonásával PRIVATIZÁLNI KELL, ám az egyik legfontosabb szempontnak a munkahelyteremtésnek kell lennie. Mindehhez megfelelõ garanciákat nyújtó törvényeket kell hozni. Állami HITELEKET és ADÓKEDVEZMÉNYT kell nyújtani a kisiparosoknak. Privatizálni kell a kereskedelmet is, miközben a helyi fogyasztóvédelemre külön hangsúlyt kell fektetni.

A gazdaság átalakításához meg kell hozni a megfelelõ pénzügyi intézkedéseket. Az átmeneti idõszakban a takarékbetéteket és az életbiztosításokat is indexálni kell. Hosszú távú célként azonban csak az infláció megfékezése, a STABIL PÉNZ bevezetése, a valuta szabad banki átválthatóságának biztosítása kínálkozik. A külkereskedelmet liberalizálni kell, ám ennek együtt kell járnia a megfelelõ vámszabályok kidolgozásával és érvényesítésével. Biztosítani kell a szabad munkaerõ-áramlás, a külföldi munkavállalás törvényes kereteit is.

A szociális problémák

a gazdaságiaktól elválaszthatatlanok. Az infláció viszonyai között is biztosítani kell a REÁLIS LÉTMINIMUMOT. A béreket, nyugdíjakat, juttatásokat idõben kell indexálni és kifizetni. A családvédelemre szánt juttatásoknak a munkanélküliekre is ki kell terjednie. El kell végezni a valóságos munkanélküliség felmérését. Az állás nélküliek segélyének is el kell érnie a létminimumot. Az ingázók és más hátrányos helyzetû dolgozók részére külön kompenzációt kell biztosítani. Különleges figyelmet kell fordítani a fiatal családok helyzetére, részükre olcsó lakásépítési hiteleket kell nyújtani. Az adózás rendszerét úgy kell átalakítani, hogy az IGAZSÁGOS KÖZTEHERVISELÉST tegyen lehetõvé.

A kultúra

területén kínálkozó legfontosabb teendõnk a NEMZETISÉGI KULTURÁLIS AUTONÓMIA megteremtése, melynek magában kell foglalnia az önálló nemzetiségi tankerületet és közmûvelõdési intézményhálózatot. Biztosítani kell az önálló nemzetiségi könyv- és videotermékek forgalmazásának feltételeit. A kárpátaljai nemzetiségi sajtónak állami támogatást kell kapnia. Központi alapból fel kell számolni a nemzetiségi intézmények, iskolák hátrányos helyzetét. Fontos feladat az egyházi intézmények újraélesztése, melynek elõfeltétele AZ EGYHÁZAK VAGYONI KÁRPÓTLÁSA. Ki kell szélesíteni a nemzetiségi nyelvhasználat területét, biztosítva a dokumentáció és ügyintézés többnyelvûségét. Mindezen kulturális jogok garanciájaként meg kell alkotni a nemzetiségi kulturális autonómiáról szóló törvényt.

Az egészség és környezet

kérdése mindannyiunkat érint. Az egészségügy gyökeres átalakításra szorul. Törvényileg biztosítani kell a szervezeti, MAGÁN- ÉS EGYHÁZI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK alapításának jogát. A statisztikaalapú orvoslást emberközpontú gyógykezelésnek kell felváltania, melynek a családi orvos szerves részét képezi. Emellett garantálni kell az állami kórházak, ambulanciák minimális gyógyszerellátását. Lényeges kérdés az ANYANYELVÛ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, mely a nemzetiségi szakemberek megfelelõ számban történõ képzésével biztosítható.

Környezetünk megõrzése érdekében sürgõs intézkedéseket kell tennünk, beleértve az erdõ kitermelésének racionalizálását, az újak telepítésének meggyorsítását.

Lépéseket kell tenni a vízellátás javítására, az egyéb kommunikációs hálózatok fejlesztésére, a levegõszennyezés korlátozására, a szemét tárolására és feldolgozásának megoldására, az ártalmas vegyszerek betiltására. Fontos kérdés a városok túlnépesedésének elkerülése, ami a megfelelõ migrációs politikával biztosítható.

SZAVAZZ A KMKSZ-re!

1994. február 5.

Kárpátaljai Szemle 1994. március, választási különszám, 2.

19.

Tóth Mihály parlamenti képviselõjelölt
választási programja

I. Általános elvek

Az államszervezés nehézségeivel szembesülõ Ukrajnában elsõdleges feladat a kialakulatlan hatalmi szerkezet (állami igazgatás, önkormányzatok) és a nemzetgazdaság reformálása a parlament által, demokratikus jogállam keretein belül. Az ország egészét sújtó gondok megoldása, az erre irányuló feladatok megvalósítása csakis az államépítés átfogó alapelveinek tisztázásával, a társadalom egyetértésével és az alkotmányban való rögzítésével lehetséges. Az alkotmánynak az általános jogok és kötelezettségek mellett tartalmaznia kell a törvényalkotás reformját, és az alkotmányt a parlamentnek kell elfogadnia. A célszerûség azt kívánja, hogy Ukrajna szövetségi alapokon nyugvó államszerkezetet alakítson ki, kétkamarás parlamenttel, ami lehetõvé teszi a lakosság számarányától független, egyenlõ számú regionális képviseletet a felsõházban.

II. Politika

A szövetségi államszerkezet keretében Kárpátaljának meg kell adni a különleges önkormányzati és gazdasági övezet státusát. Kárpátalja adminisztratív felépítésében létrehozni a nemzetiségi territoriális önkormányzatokat. A nemzetiségi körzeti, városi, községi és nagyközségi önkormányzatok területén maximálisan szavatolni kell a viszonylagos belsõ kisebbségek jogait. Megvalósítani a teljes kulturális autonómiát minden kárpátaljai kisebbség számára.

Hiányosságaik miatt el kell törölni vagy módosítani kell a jelenlegi nyelvtörvényt és a választási törvényt. A kisebbségi törvényt ki kell bõvíteni, annak végrehajtását utasítások formájában kötelezõvé tenni. A kisebbségek ügyeivel foglalkozó állami és kormányhivatalokat gyökeresen átszervezni, mûködési irányzatukat megváltoztatni.

A kölcsönös érdekek állami szinten történõ elismerésével és érvényesítésével fenntartani és erõsíteni a nemzetiségek közötti békességet.

Törvényt hozni az 1944 utáni politikai megtorlások, vagyonelkobzások egyéni és közületi elszenvedõinek kollektív rehabilitálására, valamint kárpótlási jegyekkel történõ kártalanítására.

A civil szervezõdések ösztönzésével egyidejûleg egységes országos rendszerbe ágyazni az állampolgárok sokoldalú képviseletét.

A beregszászi választókerületben kötelezõen képviselni minden állampolgár érdekeit, azon belül nagyobb figyelmet szentelni a lakosság többségét alkotó magyarok érdekeinek, szélesebb vonatkozásban pedig felvállalni a kárpátaljai magyar kisebbség egészének képviseletét.

III. Gazdaság

Ukrajna gazdaságát minden irányban nyitottá kell tenni, a gazdasági szerkezet és a tulajdonforma megváltoztatásának folyamatát új mederbe terelni. Alapvetõ jelentõségû feladat a vállalkozásbarát mûködõ külföldi tõke bevonását serkentõ, a tõke kivitelét nem ösztönzõ törvényi, gazdasági és közbiztonsági háttér megteremtése.

A privatizáció során egyenlõ alaphelyzetet biztosítani minden polgár számára. A privatizációs folyamat átláthatósága és ellenõrzése megköveteli a törvények egyértelmûségét. Az állami tulajdont és a köztulajdon más formáinak épségét a privatizáció idejére meg kell õrizni. A privatizációs folyamattal párhuzamosan kártalanítani az érintett állampolgárokat és közületeket. Ide tartoznak a személyi és egyházi javak jogtalan elkobzásának esetei a múltban, és a lakossági takarékbetétek, államkölcsönök stb. kompenzálása a jelenben.

Akár külföldi hitel felvételével, akár az állami vagyon egy részének eladása árán, de a gazdasági váltás idejére állami szinten és mindenképpen garantálni kell a szociálisan rászoruló, legszegényebb néprétegek létbiztonságát.

A földreformot következetesen végre kell hajtani, ennek során folytatni és befejezni a vagyonjegyesítést. A vagyonjegyek és a kibocsátandó kárpótlási jegyek révén lehetõvé kell tenni minden földmûvelésre vállalkozó polgár számára a földhöz való hozzájutást. Az új gazdálkodási formák (magángazdálkodások, bérlõi gazdálkodások) részére garantálni kell az elõnyös megkülönböztetést, többek közt kedvezményes hitelek folyósításával, a mezõgazdasági termékeknek a kiegyenlített árszint elve alapján történõ felvásárlásával.

A tömeges elszegényedést okozó munkanélküliség csökkentése érdekében következetes munkahelyteremtõ gazdaságpolitikát kell megvalósítani, állami támogatásban részesítve mind az állampolgári, mind a közületi ez irányú vállalkozásokat, ide értve a szakmai képzés és átképzés állami pénzekbõl történõ finanszírozását, valamint a munkanélküliek részére nyújtandó egzisztenciális hitelek megvalósítását.

Szükséges a városhoz csatolt, de falusias jellegüket megõrzõ települések sajátos gazdasági és egyéb gondjainak megértése, azok megoldásának elõsegítése.

IV. Oktatás, kultúra

Az oktatási-nevelési és kulturális intézményrendszert meg kell újítani, miközben az oktatási és mûvelõdési intézmények pénzügyi terheinek vállalását állami feladatnak kell tekinteni, függetlenül az intézmények formájától. Az oktatási-nevelési munkában növelni kell az egyházak szerepét, beleértve az állami költségvetésbõl támogatott magániskolákat is.

Törvényt kell kidolgozni, elfogadni és mûködtetni az ifjúság védelmérõl. Az oktatásban elsõdleges szempontként kezelni az értékteremtésre, munkára való nevelést, különös tekintettel azokra a nemzetiségekre, amelyekre jellemzõ a kézmûipari tevékenység hagyománya. Ezzel kapcsolatban a beregszászi városi és járási cigány nemzetiségû fiatalok számára lehetõvé kell tenni a kézmûipari mesterségek elsajátítását az iskolában.

V. Egészségügy, környezetvédelem

Halaszthatatlan feladat az egészségügy általános reformja, egységes egészségügyi biztosítási rendszer alapján, az ingyenes orvosi ellátás lehetõségének megõrzésével, ugyanakkor az orvosok privát tevékenységének állami támogatásával.

Központosított ellátással 2000-ig biztosítani az egészséges ivóvizet minden lakásban. A közmûfejlesztést elsõdleges önkormányzati feladatként kezelni, a fejlesztéshez szükséges pénzalapokat hitelkonstrukciók formájában létrehozni.

Az érvényes megyei és járási környezetvédelmi programok megvalósításával egészségesebbé kell tenni a környezetet. Szükséges a kor igényeinek megfelelõ úthálózat kiépítése és karbantartása. A városi jármûforgalomból származó levegõszennyezés megelõzése érdekében kerülõutakat kell építeni. Kiemelt jelentõséget tulajdonítani a határ menti úthálózat korszerûsítésének.

VI. Közbiztonság

A járási, városi, községi és nagyközségi tanácsok határainak ellenõrzése, indokolt esetekben lezárása a bûnözõk beszivárgásának megakadályozása céljából.

Az állampolgárok életének és vagyonának, a közületek értékeinek megóvása érdekében önkormányzati rendõrség és állami csendõrség létrehozása.

1994. március

Kárpátalja 1994. április 6., választási különszám, 3.

20.

A Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség programja

A BMKSZ a beregszászi járásban és a történelmi Bereg megye más településein élõ magyarok politikai, kulturális és szociális érdekeit védõ társadalmi szervezet. Abból kiindulva, hogy a Kárpátalján, illetve a beregszászi járásban élõ magyar népcsoport az egyetemes magyar nemzet elválaszthatatlan része, a BMKSZ a kölcsönös kapcsolatok kialakítására törekszik a magyarság többi részével, együttmûködik más anyaországi, ukrajnai és külföldi magyar társadalmi, kulturális szervezetekkel és mozgalmakkal. Szorosan együttmûködünk a Beregvidéken tevékenykedõ egyházakkal, a Pro Patria- és cserkészszervezetekkel, a KMKSZ, a KMPSZ és a MÉKK itt munkálkodó alapszervezeteivel és csoportjaival, más kárpátaljai népcsoportok érdekvédelmi és kulturális szövetségeivel.

A BMKSZ tevékenységében három terület feladatait vállalja fel:

1. politika és érdekvédelem,

2. kultúra,

3. szociális szféra.

Politikai-érdekvédelmi téren a BMKSZ legfõbb feladatának tartja az 1991. december 1-jén a Magyar Autonóm Körzet létrehozásáról tartott népszavazás érvényesítésének szorgalmazását. A területi közigazgatási autonómia mellett sürgeti a magyar kulturális és személyi autonómia megteremtését egész Kárpátalján. Õrködik a magyar nyelv teljes egyenjogúságának biztosítása és nemzeti szimbólumaink szabad használata felett, szorgalmazza a magyar településnevek további visszaállítását, hivatalossá tételét. A BMKSZ részt vesz a beregszászi járás, Kárpátalja és Ukrajna politikai életében, képviselõjelölteket állít, választási kampányt folytat. Felveti a kettõs (ukrán—magyar) állampolgárság bevezetésének szükségességét.

Kulturális téren szorgalmazza a magyar intézményrendszer további visszaállítását, illetve kialakítását Beregszászban és a járásban. Elõsegíti kulturális értékeink megõrzését, hagyományaink ápolását. Gondoskodik a vidékünkkel kapcsolatban állt híres magyar személyiségek emlékének megörökítésérõl, nemzeti ünnepeink, történelmi évfordulóink méltatásáról.

Szociális téren igyekszik enyhíteni a beregszászi járás, illetve más vidékek magyar és más nemzetiségû lakosságának gondjait, elõsegíti a BMKSZ égisze alatt tevékenykedõ Linner Alapítvány munkáját.

A Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség feladatai megoldásához igénybe veszi a tömegkommunikációs eszközöket, fenntartja a jogot, hogy a késõbbiekben saját sajtószervet hozzon létre. Munkája anyagi feltételeinek biztosítása céljából a törvényeknek megfelelõen gazdasági és kereskedelmi tevékenységet szándékszik folytatni.

A BMKSZ csatlakozik a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumához, a Magyarok Világszövetségéhez és az Európai Népcsoportok Szövetségi Uniójához.

1994. április

Kárpátalja 1994. 6. sz. 10.

21.

A Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának nyilatkozata

A Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség ügyvezetõ elnökségének kezdeményezésére 1994. augusztus 6-án Beregszászon összegyûltek a Szolyvai Magyarok Kulturális Szövetségének, a KMKSZ Técsõi Városi Szervezetének, a KMKSZ Ungvári Városi Középszintû Szervezete vezetõségének, valamint a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége vezetõségének képviselõi, és megalakították a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumát. E jogilag önálló szervezetek tanácskozásukon kinyilatkoztatták, hogy a továbbiakban lehetetlennek tartják az együttmûködést a KMKSZ jelenlegi megyei vezetésével.

A döntés okai:

— a KMKSZ alapszabálya és strukturális felépítése kizárja a belsõ demokrácia érvényesülését, valódi, demokratikusan mûködõ tömegszervezet helyett egy, az elnökségen-titkárságon belüli szûk csoport szervezete valósult meg;

— a jelenlegi, a tagságtól elzárkózó vezetés diktatórikus módszerekkel irányít, nem biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát, nem ad teret a másként gondolkodásnak;

— politikai síkon számos, a kárpátaljai magyarságot érintõ hibás döntést hoz:

a) a parlamenti és helyhatósági választások során több esetben egyes körzetek magyarságának érdeke és akarata ellen lépett fel, amit a választási eredmények is bizonyítanak;

b) megszakított minden kapcsolatot a megyében mûködõ nemzetiségi szervezetekkel;

c) sem országos, sem megyei szinten nem folytat tárgyalásokat a hatalom képviselõivel és az önkormányzatokkal, elmulasztotta a hatalomban való aktív részvételt;

d) nincs kapcsolata a köztársaságban mûködõ más magyar szervezetekkel;

e) Budapest irányában önhatalmúlag, saját szûk csoportérdekeit szem elõtt tartva politizál;

— hagyta elsorvadni a Kárpátaljai Magyar Ifjúsági Szövetséget;

— nevébõl és az eredeti célokból adódóan hangsúlyozottabban kellene foglalkoznia a magyar kultúrával, a kárpátaljai magyarság történelmi hagyományaival, ehelyett még a mások által kezdeményezett kulturális törekvéseket is gátolja;

— az elnökség meghatározó tagjai saját érdekeik szolgálatába állították a szövetség lapját, a Kárpátaljai Szemlét, azt finanszírozzák, más, õket esetenként bírálni merõ sajtóorgánumokat lehetetlen helyzetbe hoznak;

— az ukrajnai, azon belül a kárpátaljai gazdasági életben a KMKSZ nincs jelen, semmit sem tesz a gazdasági kapcsolatok kialakítása érdekében;

— a szervezetnek nyújtott, különbözõ eredetû anyagi támogatások nagyságrendjét eltitkolják, azok felhasználásáról a vezetõség egyetlen fórumon sem számolt még be.

A felsoroltak összessége a kárpátaljai magyarság félrevezetéséhez, elszigetelõdéséhez és megosztásához vezetett.

A kialakult helyzetbõl kiindulva a tanácskozás résztvevõi szükségesnek tartják egy új, nyitott, demokratikus alapokon mûködõ, föderatív szervezet létrehozását. E szervezet célja a kárpátaljai magyarság gyakorlati politikai, gazdasági és kulturális érdekképviselete. Elsõrendû feladatának tekinti az ittmaradás és megmaradás feltételeinek megteremtését. Szorgalmazza a kétoldalú kapcsolatok kiépítését minden haladó gondolkodású köztársasági, megyei szervezettel, párttal. Egyenrangú és korrekt kapcsolatokra törekszik a magyarországi és minden más külföldi demokratikus magyar pártokkal, szervezetekkel.

A Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma munkájába be kívánja vonni mindazokat, akik a fent vázolt célokkal egyetértenek, megvalósításuk érdekében tenni akarnak és tudnak.

A fórum résztvevõi a további lépések összehangolása végett tanácskozói testületet hoztak létre.

Beregszász, 1994. augusztus 6.

A szervezetek vezetõségeinek nevében:

Dalmay Árpád,
a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség ügyvezetõ elnöke

Dupka György,
a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke

Jõröss Béla,
a Szolyvai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke

Kiszely Tihamér,
a KMKSZ Ungvári Városi Középszintû Szervezetének elnöke

Szöllõsy Tibor,
a KMKSZ Técsõi Városi Szervezetének elnöke.

Kárpátalja 1994. 4. sz. 11.

22.

A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége
I. tisztújító közgyûlésének zárónyilatkozata

A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége nem minden elõzmény nélkül jött létre. Elõdjének tartja az 1988-ban megalakult József Attila Alkotóközösséget, amelynek célja volt a kárpátaljai magyar alkotók közmûvelõdési, tudományos és gazdasági tevékenységének összefogása, a magyar szellemi élet fellendítése. S mivel az alkotóközösséget soha nem szüntették meg, kovásza, generátora lett a KMKSZ életre hívásának 1989-ben, amely egy ideig az ernyõ szerepét is betöltötte. Az 1992-ben lényegesen módosított KMKSZ-alapszabály megszüntette a szakmai munkabizottságokat, így az eredményesen mûködõ kulturális, irodalmi-mûvészeti, gazdasági és más testületeket. Egy új, a József Attila Alkotóközösséghez hasonló, illetve a jelzett mûhely szerepét, eszmei jogfolytonosságát felvállaló általános közmûvelõdési és gazdasági alkotóközösség megalakításának szándéka az 1993. február 6-i Ungvári Értelmiségi Találkozón merült fel elõször, majd 1993. április 30-án Ungváron 70 alapító taggal létrejött a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége társadalmi egyesület, amelynek hivatalos bejegyzésére 1993. szeptember 10-én került sor. Azóta tudományos, irodalmi- mûvészeti, gazdaságirányítási társaságai a kárpátaljai magyarság közmûvelõdésének, gazdasági egységének és összefogásának szolgálatában végzik munkájukat, mivel meggyõzõdésük, hogy a kulturális élet a gazdasági kibontakozás függvénye.

Társaságunk továbbra is elõdeink nemes hagyományaira és eredményeire támaszkodik. Nyitottak vagyunk valamennyi társadalmi szervezet felé, csupán a szélsõségeket nem vagyunk hajlandók elfogadni. Nem azt nézzük, ki honnan jött, hanem hogy tud-e, akar-e tenni felemelkedésünkért. E tekintetben célkitûzésünk az, hogy nyelvkultúránkat megõrizve tudjunk európaiak lenni. A MÉKK nem a szûk elit klubja kíván lenni, hanem az alkotni, tenni akarók sokszínû tábora.

Ezeknek a feladatoknak az elvégzésében együtt kíván mûködni a magyar és nem magyar, azonos feladatokat kitûzõ szervezetekkel itthon és külföldön egyaránt. Kijelentjük, hogy további tevékenységünkben csakis a helyi magyarság iránt érzett és vállalt felelõsség fog vezérelni bennünket.

Ungvár, 1994. október 22.

Kárpátalja 1994. 5. sz. 10.

23.

Közlemény a KMKSZ Választmányának 1996. november 10-i beregvári ülésérõl

A választmány a következõ határozatokat hozta:

1. Tiltakozik az ungvári TV magyar nyelvû szerkesztõségének leépítését célzó intézkedések ellen. Azokat a kárpátaljai magyarság Ukrajna Alkotmánya és törvényei, illetve az ukrán—magyar alapszerzõdés által biztosított jogainak csorbításaként értékeli.

2. Felhívja az illetékeseket, hogy az alkotmányban, Ukrajna egyéb törvényeiben és más hatályos nemzetközi dokumentumokban biztosított jogaink alapján tegyék lehetõvé a vereckei emlékmû felépítését, a millecentenárium méltó megünneplését.

3. Követeli, hogy Ukrajna parlamentje semmisítse meg a Kárpátaljai Néptanács 1944-es határozatának azon részét, amelyben a magyar és a német népet az ukránok örök ellenségeinek nyilvánították. Úgy véli, hogy a második évezred küszöbén egyetlen népre sem süthetõ rá a kollektív bûnösség minden alapot nélkülözõ bélyege, s megengedhetetlen, hogy Ukrajna magyar nemzetiségû állampolgárait méltóságukban sértõ dokumentumok legyenek hatályban.

Kövessék meg és rehabilitálják az 1944 õszén ártatlanul elhurcoltakat.

4. Kiemelt jelentõséget tulajdonít annak, hogy a kárpátaljai magyarság gazdaságilag is megerõsödjék. Szorgalmazza, hogy az alapszervezetek karolják fel az építõ szándékú kezdeményezéseket. Fontosnak tartja, hogy az Új Kézfogás Alapítvány kárpátaljai mûködését helyezzék nyílt, demokratikus alapokra, hogy minden érdekelt egyforma eséllyel juthasson támogatáshoz.

5. Tiltakozik az ellen, hogy az oktatásügyben tapasztalható intézkedések csorbítják a magyarság korábban kivívott és biztosított jogait:

— Ha egy magát demokratikusnak valló államban a kisebbségeket megfosztják az anyanyelvbõl, illetve az anyanyelven történõ felvételizés lehetõségétõl, ezáltal sorvadásra ítélik oktatási rendszerét, másodrangú polgárokká degradálva tagjait. Ezért követeli, hogy biztosítsák az anyanyelvû felvételizés lehetõségét, illetve az ukrán nyelvvizsga helyett az oktatás nyelvébõl (magyar) történõ felvételi vizsgázás lehetõségét Kárpátalja valamennyi közép- és felsõoktatási intézményében.

— Továbbra is engedélyezzék a nyelvtörvénynek megfelelõen az iskolai dokumentáció magyar nyelven történõ vezetését.

— A magyar történelem és néprajz oktatását tegyék kötelezõvé a magyar tannyelvû iskolákban.

— Biztosítsák a kétnyelvû (ukrán—magyar) általános iskolai és érettségi bizonyítványokat a magyar tannyelvû iskolák számára.

— Teremtsék meg a megfelelõ feltételeket az ukrán nyelv oktatásához.

6. Szorgalmazza, hogy a közeli határidõre való tekintettel gyorsítsák meg az egyházi ingatlanok visszaadását. Megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a beregszászi poliklinika épületét visszaadták a Beregszászi Református Egyházközségnek. Ugyanakkor felhívja az illetékeseket arra, hogy az egykori nagyszõlõsi ferences rendházat adják vissza jogos tulajdonosának, a Nagyszõlõsi Római Katolikus Egyházközségnek.

7. Szorgalmazza, hogy a magyar nemzetiségû állampolgárok nevét a személyazonosságukat igazoló okmányokban magyar nyelven is tüntessék fel.

8. Követeli, hogy az illetékesek a nyelvtörvénynek és más hatályos rendelkezéseknek megfelelõen helyezzék el, illetve állítsák vissza a magyar nyelvû falunévtáblákat.

9. Felhívja Kárpátalja magyar lakosságát, hogy fizesse elõ a Kárpáti Igaz Szót, s ezzel támogassa megyénk egyetlen magyar nyelvû napilapját.

10. Jóváhagyja a KMKSZ 1997-es kulturális rendezvényeinek listáját.

11. Utasítja a KMKSZ hivatalát, hogy a határozatokat érvényesítendõ járjon el az illetékeseknél.

1996. november 10.

A KMKSZ Választmánya

TLA Közép-Európa Intézet Könyvtára 99/2084.

24.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség
és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnökségének közös nyilatkozata a nemzetiségi oktatás koncepciójával kapcsolatban

A nemzetiségi oktatás koncepciójának kidolgozása immár több hónapja folyik. A nemzetiségek képviselõinek bevonása nélkül készült tervezetet több kritika is érte, elsõsorban azért, mert az megkívánta szüntetni a nemzetiségi nyelven mûködõ általános és középiskolákat, felsõfokú tanintézményeket. A nemzetiségek csupán az óvodai illetve az elemi iskolai oktatásban használhatták volna anyanyelvüket.

A KMPSZ és a KMKSZ többször tiltakozott a koncepció ellen s azt alapjaiban hibás, a nemzetiségek ellen irányuló felelõtlen kísérletnek ítélte. Az elmúlt idõszakban több megbeszélésre, konferenciára is sor került az adott kérdéssel kapcsolatban, ahol szervezeteink képviselõi kifejtették álláspontjukat. Ígéret hangzott el arra nézve is, hogy a további munkálatokban bevonják a kisebbségeket képviselõ szervezeteket.

Tekintettel arra, hogy a koncepció elõkészítésébe mind a mai napig nem vonták be a kisebbségi érdekvédelmi szervezeteket, továbbá arra, hogy a tervezet készítõi továbbra sem mondtak le a nemzetiségi oktatás megszüntetését célzó elképzeléseikrõl, a KMPSZ és KMKSZ fenntartja azon véleményét, hogy a koncepció durván megsérti Ukrajna Alkotmányát, a nemzetiségi, az oktatási- és nyelvtörvényt. Semmibe veszi többek között az ukrán-magyar alapszerzõdést, illetve az abból fakadó egyéb megállapodásokat s átgondolatlan, jogi és szakmai szempontokat mellõzõ kitételeivel csupán a nemzetiségi feszültség szítására alkalmas.

A szövetségek ezért folyamodványt nyújtanak be az ukrán-magyar kormányközi vegyesbizottsághoz a koncepcióval kapcsolatban, illetve szükség esetén nemzetközi szervezetek segítségét is kérni fogják. Amennyiben az oktatási szervek kezdeményezni fogják a koncepció jelenlegi formájában történõ elfogadását, a KMPSZ és a KMKSZ aláírásgyûjtési akcióba kezd a kárpátaljai magyar nyelvû iskolarendszer megmaradásáért.

Kovács Miklós Orosz Ildikó

a KMKSZ elnöke a KMPSZ elnöke

 

Állásfoglalás
"A nemzeti-kisebbségi oktatás fejlesztésének koncepcionális alapjai"
c. tervezettel kapcsolatban

Az Ukrán Oktatási Minisztérium 1997. május 14-én tette közzé a "Koncepció" elsõ tervezetét. Ennek lényege a polikulturális oktatás, ami alatt az "ukrán mentalitás kialakítását" kellett érteni. A tervezet nemzetiségi iskolák rendszerét az óvodai és elemi iskolai képzésre redukálta.

A tervezet megjelenése után a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, illet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség élesen tiltakozott, s felhívta a magyar közvélemény figyelmét a problémára. ennek eredményeképpen több oktatási intézmény is levélben fordult a minisztériumhoz.

1997. augusztus 4-én jelent meg a "Koncepció" második változata, amely csak jelentéktelen módosításokban tér el az elsõtõl. Többek között kihagyták "az ukrán mentalitás kialakítása" kifejezést, ám a dokumentum szellemében és konkrétumaiban továbbra is ezt irányozza elõ. Az anyanyelvi oktatás rendszerében nem szerepelnek a nemzetiségek nyelvén mûködõ általános és középiskolák sem, hogy a szak és felsõfokú oktatási intézményekrõl már ne is szóljunk. A hangsúly a polikulturális iskolakoncepcióra esik, ami alatt azt kell érteni, hogy egy iskola keretén belül különbözõ anyanyelvû gyerekeket oktatnának kétnyelvû tanárok, általában ukrán nyelven, ami alól csak az "etnikai jellegû tantárgyak" képeznek kivételt. A tervezet a matematikai, technikai, mûvészeti stb. jellegû tantárgyakat is az "ukrainisztika" körébe sorolja. A második tervezet már a földrajzi megnevezésének anyanyelven történõ használatát is "kifelejtette" a deklarált jogosítványok körébõl.

A tervezet gyakorlati alkalmazása a nemzetiségi nyelven mûködõ iskolahálózatok teljes felbomlását eredményezné, annak minden negatív következményével együtt. Nemzetiségi és társadalmi feszültségeket szít egy amúgy is végletekig terhelt szociális helyzetben. A tervezet a kisebbségekrõl sértõ módon eleve szeparatista törekvéseket feltételez, s kulturális integrációjukat az ukrán társadalomba történõ beolvadással, s nem a nemzetiségi önazonosság megóvásának intézményes rendszere, s jogi garanciák kiépítése útján kívánja megvalósítani.

A tervezet ellent mond az Ukrán Alkotmány 53. cikkelyének, a nemzetiségi törvény 6. és 13. cikkelyének, a nyelvtörvény 3., 25., 27., 28. cikkelyének, s így az oktatási törvény 7. cikkelyének, az ukrán-magyar alapszerzõdéshez csatolt kisebbségi nyilatkozat 5. és 10. cikkelyének, az ukrán-magyar kormányközi vegyesbizottság ajánlásainak, a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szellemének és rendelkezéseinek. A tervezet gyakorlati megvalósítása egészében véve jelentõs politika feszültséget indukálhat.

A fentebb kifejtett okokból mind a KMPSZ, mind a KMKSZ alapjában és részleteiben elfogadhatatlannak ítéli a dokumentumot, s úgy véli, hogy az nem szolgál sem ukrajna nemzetiségei, sem az ország egészének épülésére. Ezen felül elfogadhatatlannak tartja, hogy a nemzetiségek oktatását, s így hosszú távon egész létüket meghatározó kérdésekben azok megkérdezése nélkül döntsenek.

1997. szeptember 5.

A KMPSZ elnöksége

TLA Közép-Európa Intézet Könyvtára 99/2280.

25.

Szilárd demokratikus rendet, emberhez méltó életet!
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség választási programja 1998

Szilárd demokratikus rendet

akarunk. Véget kell vetni a parlamentben a méltatlan civakodásoknak, egyértelmûen rendezni kell végre a hatalmi ágak viszonyát. Be kell látni, hogy számunkra példát csak az európai berendezkedés jelenthet. Ennek elõfeltétele a politikai rendszer stabil pólusainak megteremtése, amire csak a vegyes választási rendszer adhat módot. A nemzetiségeknek garantált képviseletet kell kapniuk a parlamentben, a kisebbségi szervezeteknek pedig jogot a jelöltállításra valamennyi szinten. Létre kell hozni a nemzetiségi jogok országgyûlési biztosának intézményét.

A valóban mûködõképes ország alapja a következetes központi végrehajtó hatalom és az önkormányzatok illetve autonómiák szerves rendszerének megteremtése. Létre kell hozni a nemzetiségek országos önkormányzatát.

Figyelembe véve az 1991-es népszavazás eredményét, tegyék lehetõvé a kárpátaljai magyar autonóm körzet megalakítását Beregszász központtal.

Erõteljesebb lépésekre van szükség a jogállamiság és törvényesség megteremtésének útján. Meg kell szilárdítani a fellazult közrendet, s meg kell védeni a lakosságot a bûnözõ elemektõl. Határozottabb lépésekre van szükség az etnikai uszítással szemben.

Vissza kell állítani a kisebbségi ügyekkel foglalkozó minisztériumot, a kisebbségi szervezeteknek végre állami támogatást kell kapniuk.

Maradéktalanul érvényesíteni kell az emberi jogokat, többek között az emberhez méltó határátkelés jogát. Tovább kell szélesíteni a határforgalmat, s biztosítani kell a vízummentes kiutazás lehetõségét a környezõ országokba, így Magyarországra, azoknak az Európai Unióhoz való csatlakozása után is. Szorosabbra kell fûzni a környezõ régiók politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait.

Ukrajnának tovább kell haladnia a haderõ csökkentésének és a jószomszédi viszony kialakításának útján. Az országnak hivatásos hadseregre van szüksége, de addig is lehetõvé kell tenni, hogy a katonai szolgálatot mindenki szülõföldjén tölthesse le. Támogatjuk az ország törekvését az euro-atlanti integráció irányába.

Ukrajnának mielõbb ratifikálnia kell a fontos nemzetközi megállapodásokat. Ez elõfeltétele az Európához való közeledésnek és a kisebbségi jogok maradéktalan érvényesítésének. Ukrajna oktatási, kulturális, nemzetiségi és nyelvpolitikáját összhangba kell hozni az európai normákkal. Biztosítani kell, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek kétnyelvû (ukrán, és anyanyelvû) dokumentumokat, pl. személyigazolványt, bizonyítványt, stb. kaphassanak, szabadon használják anyanyelvûket az állami intézmények dokumentációjának vezetésében, anyanyelvû helységnévtáblákat tehessenek ki.

Az ukrán állam rehabilitálja és kárpótolja a kárpátaljai magyarságot a sztálinizmus idején elszenvedett sérelmekért. Az elhurcoltak kapjanak a többi rehabilitálttal azonos kedvezményeket.

Teremtsük meg a magyarság önkormányzatát

A túlcentralizált állami bürokrácia akadályozója a helyi kezdeményezések szabad kibontakozásának. Az ezekben rejlõ gazdasági és szervezõerõ csak az önkormányzatiság megerõsödése útján mozgósítható. Az önkormányzatoknak széles jogokat kell kapniuk az élet minden területén: a saját vagyonnal történõ gazdálkodásra, a gazdasági és kulturális társulásra, a külföldön mûködõ önkormányzatok mûködésének vagyoni alapját, költségvetési garanciáit, a képviselõtestületek megfelelõ hatáskörét.

Élve a törvények adta lehetõséggel, létre kell hozniuk a kárpátaljai magyarlakta községek önkormányzatainak társulását.

Meg kell teremteni a nemzetiségek önkormányzatának rendszerét a helyi szinttõl az országosig. Törvényt kell alkotni a kisebbségi önkormányzatokról, biztosítva ezáltal a kisebbségek intézményes részvételét az állam építésében.

Gazdasági fejlõdést, társadalmi igazságosságot

akarunk. Kárpátalján a mezõgazdaságnak kulcsszerepe van. Itt a magángazdálkodás és az egyéni kezdeményezésen alapuló szövetkezetek egyaránt létjogosultsággal bírnak. Igazságos földprivatizációra van szükség. Fontos, hogy a vagyonjegyesítéskor az oktatás, az egészségügy és a kultúra dolgozói, illetve az egyházak se maradjanak ki. Nyújtsanak anyagi kárpótlást az egykor elvett ingó és ingatlan vagyonért. Vagyonjegyesítés elõtt az állam törölje a kolhoz adósságát. A mûködõ termelõszövetkezeteknél állami garancia kell a minimálbérre és nyugdíjra.

Vállalkozásbarát törvényekre és adórendszerre van szükség. A külkereskedelmet liberalizálni kell. El kell törölni a kiviteli vámot és csökkenteni kell a behozatalit. Biztosítani kell a szabad munkaerõáramlás, a külföldi munkavállalás lehetõségét. Ki kell alakítani a külföldi tõke beáramlásának jogi és garanciális feltételeit. Jobban ki kell használni a Kárpátalja kedvezõ földrajzi helyzetébõl fakadó gazdasági lehetõségeket. A kelet-nyugati kereskedelem gócpontjává kell fejleszteni a csap-bátyúi vasúti csomópontot. Önálló kárpátaljai vasútigazgatóságot kell létrehozni. Lehetõséget kell teremteni a szabad gazdasági övezetek mûködésére. Az egyik legfontosabb gazdaságszervezõ szempontnak a munkahelyteremtésnek kell lennie. Állami hiteleket és adókedvezményeket kell biztosítani az induló vállalkozásoknak, kisiparosoknak, mezõgazdasági kistermelõknek. A piaci viszonyok között figyelmet kell fordítani a fogyasztóvédelemre is.

Emberhez méltó életet

kell biztosítani Ukrajna valamennyi polgárának. Meg kell erõsíteni a szociális biztonságot. Ki kell fizetni az elmaradt béreket, s következetesen érvényesíteni kell a polgárok alkotmányos jogát, elsõsorban a bérek és nyugdíjak idejében történõ kifizetésével kapcsolatban. A korábbi bankbetéteket értékükön fizessék vissza. Mindenkinek biztosítani kell a reális létminimumot. A családvédelemre szánt juttatásoknak a munkanélküliekre is ki kell terjednie. El kell végezni a valóságos munkanélküliség felmérését, létre kell hozni a munkanélküliek átképzésének rendszerét, munkahely- és egzisztenciateremtõ programot kell kidolgozni. Az állásnélküliek segélyének is el kell érnie a létminimumot. Olyan népességpolitikai koncepcióra és lakásépítési program kialakítására van szükség, amely figyelembe veszi a fiatal családok nehéz helyzetét, s azokat olcsó lakásépítési hitelekkel támogatja. Megfelelõ lépésekre van szükség a népesség rohamos csökkenésének megakadályozására, a szenvedélybetegségek visszaszorítására.

Méltányossá, az elvégzett munkával arányossá kell tenni a nyugdíjakat. Biztosítani kell a nyugdíjak fokozatos emelését, a rezsiköltségek differenciálását, a különbözõ szolgáltatások, illetékek, így az útlevelek, kishatárátlépõk árának csökkentését. Lehetõvé kell tenni a humaritárius segélyek szabad és vámmentes behozatalát. Normatív állami támogatást kell nyújtani az egyházi karitatív intézményeknek.

Az adózás rendszerét úgy kell átalakítani, hogy az ne a kisnyugdíjasokat és a bérbõl, fizetésbõl élõket sújtsa, hanem igazságos közteherviselést tegyen lehetõvé.

Színvonalas oktatást

kell kapnia a felnövekvõ nemzedéknek. Biztosítani kell az állami oktatás ingyenességét a rászorulóknak. Szociális ösztöndíjrendszert kell létrehozni, s nem szabad a családokat kötelezõ formaruhával s egyéb szakmailag indokolhatatlan pluszköltségekkel terhelni.

Garantálni kell a nem állami, tehát a magánszemélyek, egyházak és szervezetek által mûködtetett oktatási intézmények normatív állami támogatását, illetve az állami oktatási intézmények önálló, központi normán alapuló költségvetését. Az oktatási rendszer mûködõképességének megõrzéséhez elengedhetetlen a pedagógusok munkájának anyagi és erkölcsi megbecsülése. Az iskola eredményes mûködéséhez megfelelõ számú kisegítõ személyzetre is szükség van. Figyelmet kell fordítani az ifjúság szakmai felkészítésére, lehetõséget kell teremteni az egyes szakmáknak a középiskolában történõ elsajátítására.

Fel kell számolni a nemzetiségi iskolák hátrányos helyzetét. Biztosítani kell a tankönyv- és taneszközellátást. Jogi garanciákat kell alkotni arra nézve, hogy a magyar iskolákban továbbra is magyar nyelvbõl és irodalomból érettségizhessenek, hogy ezen iskolák végzõsei anyanyelvbõl és anyanyelven felvételizhessenek Kárpátalja valamennyi közép és felsõoktatási intézményébe, hogy oktassák a magyar nép történtét és a világirodalmat, illetve meg kell teremteni az ehhez szükséges anyagi feltételeket. Biztosítsák a szórványban élõ magyarság anyanyelvi oktatásának feltételeit.

Meg kell kötni a szomszédos országokkal a diplomák kölcsönös elismerésérõl szóló egyezményt, el kell ismerni a külföldi képzések és továbbképzések egyenértékûségét. Önálló magyar módszertani központot kell létrehozni a megfelelõ jogkörökkel.

Ki kell szélesíteni a kisebbségi nyevlhasználat területét, biztosítva a dokumentáció és az ügyintézés, a feliratozás kétnyelvûségét. Ezen jogok biztosítékaként meg kell alkotni a kisebbségi nyelvek használatáról szóló, az európai normáknak és a kisebbségek igényeinek megfelelõ törvényt.

Biztosítani kell a magyar televízió és rádió megfelelõ vételi lehetõségét Kárpátalja magyarlakta vidékein, a magyarországi sajtótermékek és könyvek vámmentes behozatalát és elõfizethetõségét, a kárpátaljai magyar sajtótermékek és kiadványok állami támogatását, az ungvári televízió és rádió magyar szerkesztõségének továbbfejlesztését.

Nem odázható el tovább az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház épületének befejezése, a társulatnak megfelelõ állami támogatást kell kapnia. Létre kell hozni a Kárpátaljai Magyar Népi Együttest.

A kormányzatnak támogatnia kell a nemzetiségek kulturális identitásának megõrzését, történelmi emlékeinek ápolását. Lehetõvé kell tenni, hogy Vereckén felépüljön a millecentenáriumi emlékmû.

Az államnak el kell ismernie az egyházak társadalomépítõ szerepét, maradéktalanul vissza kell adni az egykor jogtalanul elvett egyházi vagyont, illetve kárpótolnia kell az egyházakat. Szavatolni kell az Ukrajnában mûködõ történelmi egyházak egyenjogúságát és egyenrangúságát, az államtól való teljes függetlenségét.

Ukrajna törvényeinek, nemzetközi kötelezettségvállalásainak és kétoldalú szerzõdéseinek szellemében létre kell hozni a magyarság kulturális önkormányzatát, amely az önálló nemzetiségi tankerületet és közmûvelõdési intézményhálózatot egybefogva, a nemzetiségi önkormányzatokkal összhangban intézményes keretet nyújt a magyarság hosszú távú megmaradásának. Ennek garanciájaként meg kell alkotni a kulturális autonómiáról szóló törvényt.

Egészséges környezetet, elérhetõ orvosi ellátást

kell biztosítani minden állampolgár számára. A statisztikaalapú orvoslást emberközpontú gyógykezelésnek kell felváltania. Garantálni kell a kórházak, orvosi rendelõk minimális gyógyszerellátás. Lehetõvé kell tenni a humanitárius gyógyszersegélyek vámmentes behozatalát, illetve Kárpátalján történõ engedélyezését. Biztosítani kell az ingyenes orvosi alapellátást, a kórházi hálózat megõrzését, illetve az orvosoknak és az egészségügyi dolgozóknak a szakma méltóságának megõrzéséhez elégséges bért.

Lényeges kérdés az anyanyelvû egészségügyi ellátás, amely a nemzetiségi szakemberek megfelelõ számú képzésével biztosítható.

Környezetünk megõrzése érdekében sürgõs intézkedéseket kell tennünk. Racionalizálni kell az erdõ kitermelését, illetve újakat kell telepíteni. Lépéseket kell tenni a vízellátását, csatornázás, szemétkihordás és tárolás rendszerének tökéletesítésére, a levegõ szennyezésének korlátozására, az ártalmas vegyszerek betiltására. Számos környezeti ártalom forrása lehet a nagymuzsalyi aranybánya vagy a tervezett tiszai vízierõmû-rendszer is.

Fontos szerepe van vidékünk szempontjából a turizmus és sport fejlesztésének. A sport állami támogatásának visszaállítása közegészségügyi szempont is. A turizmus lehetõségeinek bõvítése, az infrastruktúra megfelelõ fejlesztése komoly gazdasági hasznot ígér.

1997. szeptember 23.

TLA Közép-Európa Intézet Könyvtára 99/2280.

26.

Elnökségi beszámoló a MÉKK 1997—98. évi tevékenységérõl

(Részletek)

1. A MÉKK Tudományos, Ismeretterjesztõ Társasága

A társaság elnöke: Bortvay Erzsébet irodalomtörténész, a reál szakcsoport vezetõje dr. Szabó László kutató orvos.

A testület tevékenysége a humán és a reál szakterületen kétirányú volt: szervezõ és népszerûsítõ jellegû. Mint minden más felvállalt területen, itt sem mennyiségi mutatók halmozására, hanem a minõségre törekedtünk. E célt szolgálták azok a tudományos konferenciák, amelyeknek szervezõje és gazdája a MÉKK volt. Ezek közül az említésre érdemesek szerepelnek a Kárpáti Magyar Krónika eseménynaptárában. Összesen mintegy 40 olyan megyei, országos, illetve nemzetközi konferenciát, fórumot, ankétot, találkozót bonyolítottak le, amelyek kapcsolatosak vidékünk néprajzával, helytörténetével, a honismerettel, nemzetiségi kapcsolatokkal, a helyi magyar értelmiség feladataival, a kárpátaljai magyarságot alapjaiban érintõ kérdésekkel.

2. A MÉKK Irodalmi, Mûvészeti, Közmûvelõdési Társasága

(A Társaság elnöke: Horváth Sándor író, újságíró.).

A Társaság alkotócsoportjai Kárpátalja, illetve Ukrajna magyar szellemi és közmûvelõdési életének fellendítésén, mind szélesebb körû kibontakoztatásán, az anyanyelv megõrzésén és ápolásán fáradoznak.

A Társaság számos rendezvény lebonyolításában vállalt szerepet, illetve társszervezõként más intézményekkel, szakmai testületekkel karöltve több tucat megmozdulás részese volt. Ezzel is jelezni kívánjuk nyitottságunkat és azt, hogy ilyen jó eredményt ilyen összefogás szülhet.

Aktivistáink, többet között Horváth Sándor, Balla D. Károly, Kõszeghy Elemér, Szõllõsy Tibor, Skut Ildikó, Iván Ambrus, Boniszlovszky Tibor és még sokan mások nevét említhetném meg, akik több szervezettel, intézménnyel és kulturális mûhellyel együtt bonyolították le az immár hagyománynak elkönyvelt rendezvényeinket, illetve nemzeti ünnepeinket, a Magyar Költészet Napját, a Kárpátaljai Magyar Könyvnapot. A rendezvényekbe bevonták a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportját, a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségét, a kárpátaljai lap- és könyvkiadókat, a napi- és hetilapok, illetve negyedévi idõszaki kiadványok képviselõit, szerzõit.

Író-olvasó találkozók, zenés, irodalmi estek, kiállítások keretében több száz résztvevõ találkozott a szerzõkkel, szerkesztõkkel, képzõmûvészekkel, zenei elõadókkal, közmûvelõdési szakemberekkel, folklór-csoportokkal, dal- és táncegyüttesekkel, kamaraegyüttesekkel. Az említett rendezvények résztvevõi között ott voltak Kárpátalja mûvészeti életének kiemelkedõ képviselõi is. Hosszú lista kerekedne e Társaság rendezvényeibõl, ha most itt felsorolnánk azokat. A fontosabb rendezvényeket a Kárpáti Magyar Krónika eseménynaptárában elolvashatjuk.

E társaság védnökséget vállalt az Ungvári Közmûvelõdési Szakközépiskola magyar tagozata, az Ungvári Állami Egyetem magyar alkotó diákcsoportjai és az Ungvári Mûvészeti Iskola Petõfi múzeuma, a Tiszabökényi Tájmúzeum, a Dayka Gábor Középiskola fölött.

Egyik figyelemre méltóbb kezdeményezésünknek tartjuk a nemzetiségi alkotók évenkénti megrendezésre kerülõ kerekasztal-megbeszéléseit.

Partnerek voltunk szobrok, emléktáblák, emlékjelek felavatásában és felállításában. Emléktáblával jelöltünk meg több kiemelkedõ személyiséggel, történelmi eseménnyel kapcsolatos épületet.

Részt vállaltunk a kulturális civil szervezetek alakításában, legalizálásában. Azóta sikerült bejegyeztetni a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségét is. Véleményünk szerint ennek az új szervezetnek egyik legnagyobb feladata a magyar tollforgatók érdemeinek védelme, a szakmai utánpótlás, illetve továbbképzés biztosítása.

A rendezvények nagy részét magyarországi és kisebbik részét helyi forrásokból tudtuk finanszírozni. A súlyos gazdasági helyzet ellenére irodalmi, mûvészeti és közmûvelõdési munkaprogramunkat teljesítettük. Többször fordultunk az ukrajnai hatósághoz támogatásért, ám fennállásunk óta nem támogatják programjainkat. Veszélyes helyzetbe kerültek kulturális intézményeink is. A jövõ feladata, hogy az eddig meglevõ magyarság-intézményeket ne hagyjuk elsorvadni, elveszejteni. Többször ítéltük el nyilatkozatok sorában az Ukrán Közoktatásügyi Minisztériumot is, amely fel akarja számolni a magyar oktatási intézményrendszert polikulturális oktatási modell bevezetése révén. Részt vállalunk az ukrán—magyar vegyesbizottságok munkatervének kialakításában. Anyagi támogatásért kopogtattunk több intézményünk fenntartásához.

A legnagyobb vérveszteséget a kivándorlások okán szenvedjük el. 1992-tõl több mint ezer értelmiségi, köztük újságíró, pedagógus, zenetanár, képzõmûvész hagyta el Kárpátalját. A megtizedeltetésünk folytatódik, mivel egyre többen döntenek a más országban való könnyebb megélhetés mellett. Tisztában vagyunk azzal, hogy senkit sem lehet itt tartani erõvel, éppen ezért újjá kell szervezni ritkuló sorainkat. Fokozottabban kell erkölcsileg támogatni azokat, akik a helyi magyarság szolgálatát vállalják. Hiszen õk azok, akik személyes példájukkal, emberi tartásukkal erõt kölcsönöznek az ingadozóknak is.

Ettõl függetlenül a MÉKK Irodalmi, Mûvészeti, Közmûvelõdési Társasága a továbbiakban is a minõségi magyar szellemiséget kívánja képviselni Kárpátalján.

3. A MÉKK Gazdasági, Közéleti Társasága

(A Társaság megbízott elnöke: Galicin Péter)

Ennek a testületnek az a célja, hogy a vállalkozókkal, gazdasági egységekkel összefogva elõsegítse új munkahelyek teremtését, a rendelkezésre álló eszközökkel serkentse a magyarlakta településeken az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási, kisvállalkozói tevékenységet. Elemi kötelességnek tartjuk a helyi magyarság gazdasági önszervezõdésének segítségét, hiszen köztudott, hogy Ukrajna, s így vidékünk gazdasága mélyponton van. Jól felfogott érdekünk, hogy minden lehetõ eszközt megragadjunk a gazdasági élet fellendítése érdekében, hiszen életünk, jövõnk múlik a felemelkedésen.

A mindinkább ellehetetlenedõ helyzet ellenére (gondolok itt a sok száz munkanélkülire), azt kell mondanom, hogy mégis a vállalkozóké a jövõ. A kiút Kárpátalja regionális és kistérségeinek fejlesztése lehetne, egzisztenciateremtõ programok beindítása révén, hisz így lehetne megakadályozni a magyarság kivándorlását. Gondoljunk itt arra, hogy évente legalább ezren vándorolnak ki Magyarországra, évente egy kis falunyi néppel leszünk kevesebben.

E negatívumok kiküszöbölése érdekében a MÉKK és a hozzá közel álló több gazdasági szervezet már tett hasznos és eredményekkel kecsegtetõ lépéseket. Például egyik alapítója volt a Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetségnek. Ez a gazdasági társaság azzal a céllal jött létre, hogy az alapító országok határos területein (Magyarországon, Szlovákiában és Ukrajnában) mûködõ vállalkozásélénkítõ központok elõsegítsék a kis régiók gazdasági fellendülését, valamint e térségbe vonzzák az említett országok befektetõit, és elõmozdítsák a piaci elvek elfogadását. Néhány példa a KHGSZ-projekt eddigi teljesítményébõl:

— térségi vállalkozói adatbázis kialakítása,

— partnerkeresõ szolgáltatás,

— nemzetközi vásárok és üzletember-találkozók,

— Kárpátok Gazdasági Szemle három nyelvû hírlevél kiadása,

— szakértõi tanulmányok a hármashatár-menti gazdasági fejlesztésrõl,

— Referencia információs tévémûsor,

— szövetségi tagság kiépítése,

— külföldi pályázati források felkutatása.

A fentebb jelzett gazdasági civil diplomácia módján mi is hozzájárultunk ahhoz, hogy Ukrajnán belül Kárpátalja elsõ számú partnere Magyarország legyen. Például több mint 110 magyar—ukrán vegyes vállalat alakult több mint 25 millió dollárnyi magyarországi tõkével. A legtöbb ukrán—magyar vegyesvállalat Ungváron, Munkácson, Beregszászon és a nagyszõllõsi térségben található.

A kárpátaljai magyar földmûvesekkel, gazdákkal, farmerekkel és a független gazdakörökkel jó kapcsolatot alakítottunk ki. Részünkre gazdatanfolyamokat indítottunk több településen. Kezdeményeztük a Kárpátaljai Magyar Gazdaszövetség megalakulását, melyet ebben az évben hivatalosan be is jegyeztek.

Kezdeményeztük a falusi turizmus és vendégfogadás kárpátaljai meghonosítását. Bekapcsolódtunk a Magyarok Világszövetsége mellett mûködõ Baross Gábor Társaság, valamint az Európa Akadémia munkájába. Kárpátalja nagyobb településein vállalkozói klubokat, agrárbizottságokat, kárpátaljai magyar hitelszövetkezetet hoztunk létre. Szorosan együttmûködünk a helyi önkormányzatokkal a vállalkozásfejlesztés terén. Ösztönzõi voltunk több vállalkozásfejlesztõi központ létrehozásának, amelyek pályázati tanácsadással is segítik a vonzáskörzetükbe tartozó vállalkozókat.

A különbözõ gazdasági irodák összehangolt tevékenysége jelentõsen elõsegítette az Új kézfogás Közalapítvány Kuratóriuma által meghirdetett vissza nem térítendõ, visszatérítendõ és befektetetõi pályázatok feltételeinek ismertetését a magyarlakta településeken. Egy esztendõ alatt több mint 130 pályázat érkezett be Kárpátaljáról az Új Kézfogás Közalapítványhoz. Ebbõl eddig pozitívan bíráltak el több mint 50 pályázatot. A Kárpátaljára eddig megítélt összeg több mint 100 millió forintot tesz ki, melynek révén új vállalkozások születnek. Több helyen javult az alapellátás. Összességében több száz új munkahely jött létre. Kiemelésre kerültek a malom, a pékség, és más élelmiszer-feldolgozási projektek. Tucatnyi mezõgazdasági gépállomás jött létre, melyek mezõgazdasági szolgáltatásokat végeznek gazdakörök és a gazdálkodók részére. Állattenyésztõ telepek, gazdaboltok alakultak s vannak kialakulóban. S mindez az Új Kézfogás Közalapítványnak köszönhetõ. Az is, hogy a régiókban mûködõ magyar vállalkozók számára az Új Kézfogás Közalapítvány támogatására kétéves vállalkozásszervezõi szakmérnöki tanfolyamot szervezett Ungvári Gazdasági Akadémia néven, ahol mintegy 40 kárpátaljai szakember kezdte el tanulmányait.

Meg kell jegyeznünk, hogy többen élesen és felelõtlenül bírálták és rágalmazták az Új Kézfogás Közalapítvány Kuratóriumának kárpátaljai tevékenységét. Ilyen rágalmazásra csak a sértett emberek hajlamosak, hiszen a világ minden országában vannak nyertes és vesztes pályázók, így Kárpátalján is. Ezen, s az egyéni sérelmeken is túl kell tenni magunkat, s az Alapítvány áldásos tevékenységét perspektivikusan kell elemeznünk.

A MÉKK továbbra is a kárpátaljai magyarság gazdasági helyzetét segítõ programokhoz adja a nevét. Számunkra fontos, hogy jelen legyünk a gazdaságban, hiszen végsõ soron ez az egyetlen módja annak, hogy talpra tudjunk állni.

4. Kapcsolat az önkormányzatokkal és civil szervezetekkel

A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége alapvetõen nem politizáló szervezést, de célkitûzéseinek megvalósítása érdekében tevékenyen részt vesz a közéletben, bátran véleményt nyilvánít a megye kultúr- és gazdaságpolitikájával kapcsolatos kérdésekben.

A MÉKK 1995. november 4-én indította be Beregszászban a Magyar Önkormányzati Fórumot. A közel száz résztvevõ akkor elhatározta, hogy a tanácskozást, a továbbiakban mint konzultatív fórumot legalább negyedévente vagy félévente meg kell tartani, s elõ kell segíteni a települések, kis térségek kapcsolatrendszerének, programjának kidolgozását. Továbbá szorgalmazzák a határmenti ukrán, magyar, román, szlovák önkormányzatok együttmûködését.

1995 és 1998 között eddig 9 ízben került sor a Kárpátaljai Magyar Önkormányzati Fórum tanácskozására. A testület gerincét kárpátaljai magyar polgármesterek és különbözõ szintû képviselõk, valamint civil szervezetek vezetõi alkotják. Az eddigi megbeszélések témaköre a következõ volt:

— a magyar közösség és a helyi önkormányzatok viszonya,

— az önkormányzatok, a privatizáció és a területfejlesztés,

— az ukrán alkotmánytervezet vitája,

— a parlament által elfogadott alkotmány ismertetése,

— a kétnyelvû feliratok problémája az önkormányzatok területén,

— az önkormányzatok és a vállalkozásfejlesztés,

— ukrajna új önkormányzati törvénye — jog, felelõsség, lehetõség,

— a határmenti gazdasági kistérségi együttmûködések.

A MÉKK az említett rendezvényeket a HTMH-val közösen bonyolította le. Az eddigi fórumok munkájában számos ukrajnai és külföldi politikus, gazdasági szakember, állami hivatalnok, több társadalmi szervezet vezetõje vett részt. A fórumok eddigi legkiemelkedõbb teljesítménye az, hogy létrejött a Tiszaháti Önkormányzati Társulás és megalakult a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulata, melynek bejegyzése folyamatban van.

5. A MÉKK ifjúsági tagozata

A MÉKK Alapszabálya célul tûzi ki a tehetséges fiatalok támogatását, hozzájárul képzettségi szintjük emeléséhez, ösztöndíjak megszerzésének révén is. Koordinálja a fiatal értelmiség képviselõinek tevékenységét mind a humán, mind a reál szakterületen. Ifjúsági programunkban közel 100 fiatal értelmiségi vesz részt. Fontos kezdeményezésként emeljük ki, hogy Délibáb címen kárpátaljai ifjúsági magazint indítottak be. Létrejött a Kárpátaljai Magyar Diákújságírók Szervezete (KaMDUSZ). Az ifjúsági tagozat fiataljai a Fókusz szervezetbe tömörültek. Kapcsolatokat alakítottak ki a határon túli magyar ifjúsági szervezetekkel is.

6. Kapcsolataink az ukrajnai és határon túli szervezetekkel

A MÉKK a kezdetektõl fõ szervezõje a Szolyvai Emlékpark létrehozásának. Ezeket a munkálatokat a Szolyvai Emlékpark-bizottság irányítja, melynek alapítója több magyar civil szervezet. A MÉKK megfigyelõként részt vállalt a Kárpátaljai Nemzetiségek Demokratikus Ligájának újraélesztésében, a nemzetiségi kerekasztalok beindításában. Elindítója és szervezõje a nemzetiségi kerekasztalnak. 1996. március 9-tõl taja az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségnek. Állandó kapcsolatban állnak az ukrajnai nemzetiségi szervezetekkel. Munkajellegû kapcsolatban áll a KMSZ-szel, a KMSZF-fel, az MKE-vel, a BMKSZ-szel, az UMSZ-szel, az SZMKSZ-szel, a TMKSZ-szel, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Körrel, s számos kárpátaljai szakmai szervezettel.

A MÉKK tagja a Magyarok Világszövetségének, az Anyanyelvi Konferenciának, szorosan együttmûködik az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Szervezettel, és tucatnyi más magyar intézménnyel. Együttmûködik és javaslatokat juttat el a HTMH-hoz, a Mûvelõdési Minisztériumhoz, a Közoktatási Minisztériumhoz, a Magyar Külügyminisztérium és más állami hatóságokhoz, kapcsolatokat tart fenn az ukrajnai, a magyar parlamenti pártokkal.

Jó munkaviszony alakult ki a kárpátaljai megyei és a köztársasági tanácsi és államhatalmi szervekkel. A MÉKK a civil diplomácia eszközével szolgálja továbbra is a helyi magyarságot, védi érdekeit.

A MÉKK programjából

A MÉKK tevékenységének fõ jellemzõjeként mindenekelõtt a folytonosságot, a folyamatosságot érdemes kiemelni.

A MÉKK alapvetõ célja:

— kedvezõ feltételeket teremteni az értelmiség számára azzal, hogy csökkenjen a

külföldre végleg távozók száma,

— elõsegíteni a megye lakossága általános képzettségi szintjének növekedését, kulturális és gazdasági színvonalának emelkedését, támogatni a tehetséges fiatalokat (ösztöndíjak, publikációs lehetõségek stb.).

A MÉKK feladatának tekinti:

— koordinálni a Kárpátalján élõ magyar és magyarul értõ alkotói értelmiség tevékenységét,

— szakmai érdekeinek védelmét,

— elõsegíteni az információcserét szakmán belül és szakmák közt a Közösség keretein belül és azon kívül is,

— elõsegíteni a kapcsolatteremtést és az együttmûködést a Magyarországon és a világ bármely részén élõ magyarság szakmai köreivel, tapasztalatcsere, tudományos konferenciák, szimpóziumok szervezése által,

— pénzügyi alapot létrehozni tevékenységének és rendezvényeinek finanszírozására, valamint jótékonysági célokra.

A közösség következetesen viszi tovább azon alapgondolatokat, melyeket megalakulásakor tûzött maga elé.

Ezek:

társadalom-politikai téren:

a megyében élõ magyarság (elsõsorban értelmiség) érdekeinek védelme véleményének megjelenítése, széleskörû kapcsolatrendszer kiépítése a helyi, az anyaországi, illetve más országokban mûködõ társadalmi, közmûvelõdési, alkotói szervezetekkel,

a kárpátaljai magyarság érdekeinek képviselete megyei, országos és nemzetközi szinten,

a magyarlakta vidékeken tevékenykedõ önkormányzatok munkájának segítése, a magyarságot a helyi hatalmi szervekben megjelenítõ képviselõk, polgármesterek támogatása,

a kultúra, a közmûvelõdés terén:

szoros kapcsolatok kiépítése megyei, köztársasági, anyaországi, illetve az utódállamokban tevékenykedõ közmûvelõdési intézményekkel, alkotói mûhelyekkel,

alkotók eszmecseréjének, koncertek, író-olvasó találkozók, kiállítások szervezése, történelmünk jeles dátumainak, kultúránk neves személyiségeinek méltatása, a más nemzetiségû alkotókkal való párbeszéd lehetõségének bizonyítása nemzetiségi kerekasztal formájában,

a tudomány terén:

konferenciák, tudományos-ismeretterjesztõ elõadások, vetélkedõk, pályázatok szervezése,

a kárpátaljai magyar tudósok, mûvészek, egyházi személyiségek, a helyi magyarság történetével, nyelvével, néprajzával kultúrájával foglalkozó kutatók támogatása, ösztönzése,

a kárpátaljai magyar szakemberek nemzetközi kapcsolatainak bõvítése, kutatói eredményeinek népszerûsítése,

a gazdaság, az önkormányzat terén:

a kárpátaljai magyar önkormányzatok támogatása, társulások létrehozása,

a kis- és középvállalkozók, a farmergazdák önszervezõdésének támogatása,

a vállalkozói szférában tevékenykedõk ismereteinek bõvítése, a tapasztalatszerzés lehetõségeinek biztosítása,

vállalkozásfejlesztõ és támogató alapítványok pályázatainak közvetítése,

a gazdaképzés, a gazdakörök tevékenységének elõsegítése,

ifjúságpolitikai téren:

a magyar anyanyelvû tanuló ifjúság esélyegyenlõségének biztosítása,

az ifjúság önszervezõdésének elõsegítése,

a magyar történelem, hagyományaink, kultúránk terjesztése az ifjúság körében,

a fiatalok nemzeti öntudatának fejlesztése.

Nagy vonalakban, címszavakban így vázolható fel munkánk jelenlegi tartalma, mely természetesen a MÉKK struktúráját is tükrözi, s egyben jelzi: olyan területeken kívántunk hathatós segítséget nyújtani, olyan szférákra összpontosítottuk figyelmünket, melyek fejlesztése a kisebbségi lét körülményei közt, megmaradásunk érdekében elengedhetelenek. Úgy véljük, a fentebbi felsorolásból az is kiderült, hogy — csakúgy, mint korábban — a múlt esztendõben is kérdések gyakorlati felvetésére és megoldására törekedtünk, kerülve a látszattevékenységet, a felesleges, direktben kreált konfliktus-helyzeteket.

(Készült a MÉKK VI. Tisztújító Közgyûlésére 1998. szeptember 26.)

Kárpáti Magyar Krónika (különkiadás) 1998. szeptember 9—12.

 

 

 

1 Az itt nem közölt rész: 2. A közgyûlés; 3. Az ellenörzõ bizottság; 4. Az etikai bizottság; 5. A választmány; 6. Az elnökség; 7. A titkárság; 8. A szakbizottságok; 9. A középszintû szervezetek; 10. Az alapszervezetek; 11. A tisztségviselõk.

2 Kimaradt fejezetek: 4. A tagság; 5. Apénzügyi tevékenység; 6. A gyûlésrend; 7. Záró megjegyzések.

3 Nem közöljük a beszámoló bevezetõ visszatekintését és az 1. fejezet felsorolását a tagok tevékenységérõl.