nyomtat

megoszt

Útkeresés és integráció. Határon túli magyar érdekvédelmi szervezetek dokumentumai 1989-2000.
BÁRDI NÁNDOR, ÉGER GYÖRGY (szerk.)
VI

VI. Horvátország

1.

A horvátországi magyarok
egyéni és intézményes képviselõinek felhívása

Ne engedje meg a világ a horvátországi magyar kisebbségi közösség megsemmisítését!

Felhívás!

Mi, a horvátországi magyar nemzeti kisebbségi közösség, a 74 éves kisebbségi létünk legválságosabb idõszakát éljük, amely a teljes megsemmisüléssel fenyeget.

Horvátország keleti részében, Baranyában és Kelet-Szlavóniában éltünk, nagyobbrészt homogén környezetben, megtartva nemzeti identitásunkat. E terület lakossága az 1991. május 19-i referendumon egyértelmûen a demokratikus Horvátországot támogatta, ami igazi bûnnek számított a kommunista-szerb-nacionalista csetnikek szemében, akik átvették a hatalmat, és a fizikai, politikai és a pszichológiai terror eszközeit alkalmazva megkezdték a terület etnikai megtisztítását.

A II. világháború végéig e vidéken négy nemzet (horvát, szerb, magyar, német) élt évszázadok óta békében. Az etnikai tisztogatás 1944—45-ben kezdõdött a németséggel. Ugyanekkor kb. 2000 magyar is áldozatul esett a gyilkos bosszúnak.

Egy évvel ezelõtt, amikor a szerb kommunista csetnik elemek átvették a hatalmat, megalakítottak, egy ezen a területen — ahol az utolsó 110 év statisztikai adatai alapján a szerb lakosság csak 12—25, 5% között mozgott — soha nem létezõ és senki által el nem ismert állami formációt, a Krajinai Szerb Köztársaságot. Megindult a többségi horvát és magyar lakosság etnikai megsemmisítése, s az említett lakosság menekülésre kényszerült, hátrahagyva minden ingó és ingatlan vagyonát.

Az UNPROFOR1 megjelenésével békét és hazatérést, javaink visszaszerzését reméltük, de reményeinket a mai napig nem váltották be, sõt tovább tart az etnikai tisztogatás, s az utóbbi idõszakban már az UNPROFOR katonái menekítik ki a még otthon maradt lakosságot.

A kommunista-szerb-csetnik hatalom újabban egyesíteni akarja a fent említett soha nem létezõ Horvát Krajina és Boszniai Krajina állami formációt, ily módon elszakítani ezt a területet és a nemzetközileg elismert Horvátország határait ezáltal megváltoztatni.

Kérjük és követeljük, hogy:

1. Vizsgálják felül az ENSZ békefenntartó erõk szerepét Baranyában és Kelet-Szlavóniában.

2. Az UNPROFOR fegyverezzen le minden katonai-, félkatonai- és álkatonai alakulatot az említett területen.

3. Szélesítsék ki a kéksisakosok hatáskörét.

4. A Biztonsági Tanács gyakoroljon nyomást a szerb agresszió hátterében lévõ Miloseviæ szerb elnökre.

5. Garantálják a menekültek hazatérését, javaik visszaszerzését, kárpótlásukat.

Zágráb, 1992. december 22.

A zágrábi Ady Endre Magyar
Kultúrkör nevében
Szekeres Péter elnök

A horvátországi magyarok nevében
Faragó Ferenc,
a Horvát Parlament független képviselõje
A Horvátországi Magyar Néppárt Elnöksége

TLA Közép-Európa Intézet Könyvtára 99/2280.

2.

A Horvátországi Magyar Néppárt programja

— biztonságot a családnak

— életet környezetünknek és a nemzetiségeknek

— egyenjogúságot a múltnak, jelennek és jövõnek

1. Emberi jogok

A Horvátországi Magyar Néppárt küzdeni fog:

— a teljes egyéni szabadságért, mert anélkül nem létezik a nemzetek és nemzetiségek szabadsága sem,

— a nemzetiségek különjogaiért, azok különleges kisebbségi helyzete miatt,

— a szóbeli, verbális bûnök megszüntetéséért,

— a politikai foglyok szabadon bocsátásáért, a politikai eljárások ellen,

— a politikai dossziék megsemmisítéséért, kivéve a terroristák esetében,

— minden olyan emlékmû tiszteletben tartásáért, amelyet a háború áldozatainak és az elesett harcosoknak a tiszteletére emeltek,

— a nemzetek és nemzetiségek vallásszabadságáért és a szabad vallási és nemzetiségi hovatartozás kinyilvánításáért,

— nagyobb összeg biztosításáért a nemzeti jövedelembõl az oktatás, tudomány és mûvelõdés részére, ezzel egy idõben a nemzeti jövedelembõl nagyobb összeg biztosítása a nemzetiségi iskolák, tudományos intézmények és mûvelõdési intézmények számára Horvátországban,

— a nemzeti szimbólum használatáért,

— az ENSZ emberjogi nyilatkozatának tiszteletben tartásáért, és a polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi megegyezés tiszteletben tartásáért,

— minden nemzet és nemzetiség egyenrangú nyelvhasználatáért.

2. A falu és a mezõgazdaság fejlõdése

A HMNP küzdeni fog:

— a modern, a világ felé nyitott piacgazdálkodás megteremtéséért, amely az egyenjogúságon és szabad vállalkozó szellemen alapul,

— a bürokrácia csökkentéséért,

— az olyan törvények meghozataláért, amelyek biztosítják majd a magántulajdon sértetlenségét, az egyenlõ gazdasági feltételeket a magán- és a társadalmi szektor számára,

— az elkobzott, konfiskált vagyon értékének pénzbeli megtérítéséért,

— a falvak tulajdonának, vagyonának visszaszármaztatásáért,

— a földmaximum megszüntetéséért,

— az igazságos adópolitikáért, ugyanazokért a vám- és hitelkedvezményekért, amilyeneket a társadalmi szektor használ,

— a társadalmi szektor elõjogának megszüntetéséért a magánszektorral szemben a földvásárláskor,

— a parasztság érdekében történõ tagosításért.

3. Környezetvédelem

A HMNP küzdeni fog:

— a környezetvédelem tudatosításáért már általános iskolai szinten,

— az olyan meliorációs munkálatok megszüntetéséért, amelyeknek nem célja a környezetvédelem,

— a termõföldeken és a zöldterületeken történõ engedély nélküli építkezés betiltásáért, és a lakásépítés építészeti körzeteken belül tartásáért,

— a nyitott szennyvízcsatornák felszámolásáért, és az ilyenek használatának megtiltásáért,

— a környezetszennyezõ gazdasági objektumok települések közelében történõ építésének megtiltásáért,

— mindazok büntetéséért, akik nem tartják be a védelemre és környezetvédelemre vonatkozó törvény jogszabályait.

1992. március 14.

TLA Közép-Európa Intézet Könyvtára 99/2280.

3.

A HMDK

A Horvátországi Magyarok Szövetségének Ideiglenes Elnöksége és a horvátországi magyar értelmiségiek kezdeményezésére Zágrábban 1993. április 6-án megalakult a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége. A Horvát Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium 1993. május 17-én végzést hozott, amelyben megállapította, hogy az alapítók eleget tettek a törvényes követelményeknek, s a szervezetet bejegyezte a Horvát Köztársaság polgári társulásokat tartalmazó nyilvántartásába.

A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) egységes, demokratikus, pluralista és pártok feletti szervezet. A Horvát Köztársaság magyarságának, társadalmi szervezeteinek, egyházainak önkéntes nemzetiségi társulása, amely kulturális, gazdasági, szociális, azaz teljes érdekképviseleti szervezetként tevékenykedik.

Céljai

Tevékenységének alapja az a törekvés, hogy megõrizze és fejlessze a horvátországi magyarság nemzeti identitását. Szervezze és összehangolja az alkotótevékenységet a kultúrában, az oktatásban, a gazdaságban és az élet egyéb területein. Küzd azokért a jogokért, amelyek a köztársaságban élõ magyarok számára szavatolják az egyenrangúságot. Meg kívánja õrizni a horvátországi magyarság integritását. Gondot visel a magyarság alkotmányos és jogi helyzetérõl. Síkraszáll az anyanyelv megtartásáért, ápolásáért és alkalmazhatóságáért. Az anyanyelvi tájékoztatás érdekében hetilapot, évfeles folyóiratot, naptárt jelentet meg, s egyéb kiadói tevékenységet folytat, valamint szorgalmazza az elektronikus tájékoztatási eszközök magyar mûsorainak bõvítését és fejlesztését. Támogatja és szervezi az etnikum hagyományainak, életének, helyzetének tudományos kutatását. Segíti az öntevékeny mûvelõdési, hagyományápoló törekvéseket. Kiemelt fontosságot tulajdonít az anyanyelvû óvoda- és iskolahálózat szavatolásának, mûködésének és fejlesztésének.

Céljainak megvalósítása érdekében a köztársaság törvényeivel összhangban gazdasági vállalkozásokat kezdeményez, humanitárius szervezetekkel mûködik együtt. Hazai és nemzetközi szervezetekhez csatlakozik, amelyek a kisebbségek érdekében munkálkodnak.

A mûködéséhez, céljainak megvalósításához szükséges anyagiakat állami támogatásból, gazdasági tevékenységbõl, pénzadományokból, alapítványi eszközökbõl és a tagdíjból teremti elõ.

Tagsága

A HMDK tagjai lehetnek a Horvát Köztársaság magyar nemzetiségû polgárai, akik belépési nyilatkozatot írnak alá. Az országban élõ külföldi állampolgár tiszteleti tagságot kaphat. Tiszteleti tagságot nyerhetnek mindazon magán- illetve jogi személyek, akik támogatják a HMDK célkitûzéseit.

Legkevesebb tíz tag helyi, településenkénti alapszervezetet alakíthat, amely társadalmi, mûvelõdési, oktatási, mûvészeti, tudományos, gazdasági és sportszervezet jellegû horvátországi magyar polgári társulásként tevékenykedik.

Szervezeti felépítése

Közgyûlés: A legmagasabb rangú testülete, amelynek legkevesebb ötven tagja van, akik a horvátországi magyarság egészét képviselik. A HMDK alapszervezeteibõl, csoportjaiból területi elv alapján választják tagjait. Legfõbb szerepe a közösség programtörekvéseinek kidolgozásában és meghozatalában van. Évente egy alkalommal tart rendes ülést.

Elnökség: Legkevesebb tizenegy tagja van, a közösség végrehajtó szerve, amely a Közgyûlés határozatait váltja valóra, ezenkívül programajánlatokat tesz.

Tanács: A két közgyûlés közötti idõszak legfõbb szerve. Tulajdonképpen kibõvített elnökség, amelynek tagjai között vannak a helyi szervezetek elnökei és a magyar kisebbség életére közvetlenül ható intézmények képviselõi. Kíséri az elnökség tevékenységét, s a bizottságainak tanácsait továbbítja.

Panasz- és folyamodványügyi bizottság: Három tagja a törvényesség betartására ügyel, a közösség szervei, tagjai által elé terjesztett ügyeket tárgyalja meg.

Elnök, alelnökök: A közgyûlés által kétharmados szavazattöbbséggel választott képviselõk. Az elnök mellett, aki a közösséget képviseli, három alelnök tevékenykedik, akik területi és tematikus illetékességgel rendelkeznek.

Vezetõsége: Pasza Árpád elnök, Jakab Sándor alelnök, az elnök elsõ helyettese (gazdasági és külkapcsolatok), dr. Horváth László alelnök (kapcsolattartás kormányszervekkel), Kell József alelnök (szervezés), megbízott feladatot ellátó elnökségi tagok: Faragó Ferenc parlamenti képviselõ (oktatásügy), Lábadi Károly (hagyományápolás, tájékoztatás és kiadói tevékenység), Kettõs János helyettes parlamenti képviselõ (egyházügy, megbízott képviselõ a Délvidéki Református Menekültmisszióban), Szloboda János (panasz- és folyamodványügyi bizottság elnöke).

A HMDK székhelye: Zágráb, Preradoviæeva 29.

1993. május

Horvátországi Magyarság 1994. január. 1. szám 4—5.

4.

A Horvátországi Magyarok Szövetségének alapszabályzata

(Részlet)2

I. Általános szabályzat

1. szakasz

A Horvátországi Magyarok Szövetsége társadalmi szervezete az önkéntes társult társadalmi szervezeteknek és más társadalmi szervezeti formáknak, a magyar nemzetiséghez tartozóknak, melyek a kultúra, oktatás, nevelés, kiképzés, tudomány és mûvészet területén tevékenykednek, és más népek és nemzetiségek társadalmi szervezete, akik ápolják a magyar nemzetiség kulturális értékeit.

A Horvátországi Magyarok Szövetsége együttmûködik a munka- és társadalmi szervezetekkel a magyar nyelv, kultúra és nemzetiségi sajátosság ápolásán.

2. szakasz

Az alapszabály megállapítja a célokat, feladatokat, kölcsönös jogokat, kötelezettségeket és a felelõsségét a tagoknak, más munkacsoportoknak, melyek munkájában a Horvátországi Magyarok Szövetsége érdekelt.

3. szakasz

A szövetség neve: Horvátországi Magyarok Szövetsége — Savez Madjara Republike Hrvatske.

A szövetség székhelye Eszéken van, Trg Svetog Trojstva 3.

A szövetség Horvátország területén mûködik, és társadalmi-jogi személy tulajdonsága van.

A Horvátországi Magyarok Szövetségét, mint társadalmi-jogi személyt az ország társadalmi-politikai és más szervezetek elõtt az elnökség elnöke képviseli, a titkár pedig — ha õk valamilyen akadály miatt nem tudják képviselni a szövetséget — akkor az elnökség határozza meg, hogy melyik elnökségi tag képviselje a szövetséget.

A szövetségnek van pecsétje, 33 mm átmérõjû, a következõ szöveggel: "Horvátországi Magyarok Szövetsége" — Savez Madjara RH — Osijek — Eszék. A pecséten horvát címer van.

4. szakasz

A Horvátországi Magyarok Szövetsége nem politikai szervezet.

5. szakasz

A szövetség közvetlenül foglalkozik kiadói tevékenységgel, más munkákkal, ha a törvény megengedi, ha a tevékenység jellege, mennyisége vagy gyakorisága miatt nincs meg a feltétel a munkaszervezet alapítására.

6. szakasz

A gazdasági és társadalmi tevékenység elvégzése nincs meg a törvényi lehetõség és a feltétel a közvetlen végrehajtásához, akkor a szövetség a törvénnyel összhangban alapíthat munkaszervezetet.

Az alapító okiratban az elsõ bekezdése ennek a szakasznak összhangban meghatározza a munkaszervezet tevékenységét, a szövetség befolyását a tevékenységre és a feltételeket, mellyel a szövetség részt vesz a megvalósított jövedelemben és más meghatalmazást a szövetségnek a munkaszervezet iránt, mint alapító.

7. szakasz

A szövetség bír más munkaszervezetekkel az õ társulatukkal, más szervezetekkel és közösségekkel az együttmûködés és a közös célok megvalósítása érdekében szerzõdésben rögzíteni a formáját és módját az együttmûködésnek.

II. Célok és feladatok

8. szakasz

Célja a szövetség tevékenységének, hogy ösztönözze, koordinálja és megszervezze a munkát, megõrzését, fejlesztését az alkotásoknak, a kultúra, oktatás, tudomány, mûvészet területén, kulturális hagyományokat úgyszintén, a társadalmi életét a magyar nemzeti kisebbségnek Horvátországban.

9. szakasz

A szövetség céljait különösen ezen a területen valósítja meg:

— megvalósítja a teljes egyenlõséget a népek és szervezetek között Horvátországban és fejleszti, megerõsíti a népek és nemzetiségek együttélését,

— megteremtése a társadalmi-politikai és anyagi feltételeknek a sokoldalú fejlõdéséhez a magyar nemzetiségnek Horvátországban, a nemzetiség és intézményének a sikeres mûködését, a nemzeti kultúra ápolását és haladását,

— biztatás a kulturális és mûvészi alkotásra, tudományos kutatói munkára,

— megvalósítása és fejlesztése az információs kiadói tevékenységnek,

— közvetlen fejlesztése a kulturális-közmûvelõdés terén való együttmûködésének az anyaországgal, mely a barátság kiépítéséhez vezet a mi országunk és a Magyar Köztársaság között, kölcsönös tiszteletben tartása az egyenlõségnek,

— fejlesztése a kulturális-oktatási tevékenységnek és a magyar nemzetiségek együttmûködésének kialakítása Horvátországban és megteremteni a feltételeket az együttmûködésre a magyar kultúr-oktatói intézményekkel abban az országban, ahol magyar kisebbségek élnek,

— kifejlesztése a sokoldalú együttmûködésnek a társadalmi-politikai közösségekkel, melyek a nemzetiség jogainak és kötelezettségének a megvalósításával foglalkoznak,

— fejleszti az együttmûködést más nemzeti szövetségekkel, társaságokkal és szervezetekkel Horvátországban.

10. szakasz

A meghatározott általános célok alapján szüksége és lehetõsége szerint a magyar nemzetnek, a Magyarok Szövetségének Horvátországban a következõk a feladatai:

— ápolja saját nemzeti nyelvét és irodalmát,

— ápolja saját nemzeti haladó és más hagyományait, saját nemzeti szokásait, nemzeti-kulturális kinyilatkoztatásait, összhangban a horvátországi külpolitika független és el nem kötelezett elvével,

— ösztönzi a kulturális tevékenység fejlesztését a magyar nemzetiségnél, erõsíti az oktatást, kulturális, mûvészeti, tudományos és a rekreatív tevékenységeket,

— segít a nyomtatásban és a terjesztésében a magyar könyveknek, folyóiratoknak, újságoknak, fejlesztésében a horvát RTV mûsorának a magyar nemzetiség számára,

— mint alapító, kiadja a "Magyar Képes Újságot", véleményt ad a fõ- és felelõs szerkesztõ megválasztására és kinevezésére,

— megszervezi és segíti a megszervezésben különbözõ zenei, folklór, drámai csoport és szekció, irodalmi estek, képzõmûvészeti kolonija, kiállítások, népszerû és tudományos elõadások, filmbemutatók és más megnyilvánulását a kultúrának, oktatásnak és mûvészetnek a magyar nemzethez tartozóknak és más népeknek és nemzetiségeknek,

— együttmûködve a helyi közösségekkel, községekkel, megyékkel, ösztönzi és segíti a munkáját a kultúr-mûvészi csoportoknak, ifjúsági és más szervezeteknek, melyek kulturális-közmûvelõdéssel foglalkoznak,

— nemzetközi együttmûködés útján szervez színházi elõadásokat, irodalmi esteket és kulturális-szórakoztató programokat magyar nyelven Horvátországban és más országokban,

— megszervezi a népmûvészet forrásának kutatását, a koreográfia kidolgozását és a központi szövetségi népi tánccsoport munkáját. Sokoldalúan segíti a népi tánccsoportokat Horvátországban, melyek ápolják a magyar folklórt,

— megszervezi a drámai csoportok szemléjét, folklór szekciók, kultúr-mûvészeti csoportok Horvátországból, a magyarországi csoportok részvételét és más országokból, ahol magyar nemzetiségek élnek,

— együttmûködve a megfelelõ intézetekkel, indítványozza, segíti és megvalósítja az óvoda és iskola megalapítását magyar nyelven, oktatást és szakmai továbbképzést a tanítóknak, hogy fedezni tudják magyar nyelvû nevelõ-oktatói intézmények szükségletét, bevezetik a fakultatív magyar nyelv tanulását a vegyes lakosságú területen. A magyar nyelv tanításának a fejlesztése érdekében együttmûködik az oktatói-pedagógiai hivatallal és más tudományos intézetekkel, megszervezi a tankönyvek behozatalát a magyar nemzetiségû iskolák számára. Segít a tanulóknak a szakma megválasztásában, és megerõsíti a kétnyelvû középiskolákat és magasiskolákat. Segít a magyar nemzetiségû ösztöndíjasok kiválasztásában, hogy biztosítva legyen a kétnyelvû káder,

— a magyar nyelv ápolására és fejlesztésére versenyeket és szemléket szervez a tanulóknak és az ifjúságnak,

— gondot visel a szülõföld múzeumairól, kiad különféle dokumentumokat és különbözõ kiadványokat az életérõl és munkájáról a magyar nemzetiségnek,

— tevékenységével segít a népeknek és a nemzeteknek Horvátországban, hogy megismerjék a pozitív nemzeti hagyományokat és a magyar kultúrát, hogy még jobban egymást megismerje és tisztelje a két szomszédos nép,

— vitákat és megbeszéléseket szervez a magyar nemzettel kapcsolatos kérdésekrõl, a nemzet helyzetérõl, kezdeményezi a megoldást az adott törvényi keretekben,

— figyelemmel kíséri az anyanyelv használatát az állami szervek és szervezetek elõtt, melyek kétnyelvû területen dolgoznak,

— segít a társadalmi-politikai szervezeteknek az oktatásban és a tájékoztatásban magyar nyelven,

— javasolja a társadalmi elismerés és jutalom odaadását szervezeteknek, társaságoknak és egyéneknek az elért sikerért és különös érdemeiért az oktatás, kultúra, tudomány és mûvészet területén, a megõrzésében és fejlesztésében a pozitív törekvéseknek a magyar nemzetnél,

— társadalmi elismerést oszt,

— más munkákat és tevékenységeket is végez összhangban a törvénnyel.

11. szakasz

A célok és feladatok megvalósítása érdekében a Magyar Szövetsége Horvátországban széles körû együttmûködést folytat a társadalmi-politikai szervezetekkel, munkaszervezetekkel és más szervezetekkel, közösségekkel és a kulturális intézményekkel, más népekkel és nemzetiségekkel Horvátországban.

12. szakasz

A kulturális együttmûködés céljából az anyanemzettel, és összhangban a horvátországi külpolitikával, elõzetes beleegyezésével az illetékes állami szervnek a külföldi együttmûködésre Horvátországban, a szövetség megvalósítja az együttmûködést a hasonló kulturális-oktatási asszociációval a Magyar Köztársaságban, úgy a nemzeti kultúra ápolásáért, egymás megközelítéséért és a barátság, együttmûködés fejlesztéséért a mi országunk és a Magyar Köztársaság között.

A szövetség betársulhat a nemzetközi szervezetekbe.

(…)

35. szakasz

Közgyûlés

A közgyûlés legfontosabb igazgatási szerve a szövetségnek.

A közgyûlést a szövetség tagjainak a képviselõi képezik.

Minden magyar nemzetiségekhez tartozó társadalmi szervezet, iskolai intézmény, mûvészi-kultúrtársaság és klubok, melyekben magyar nemzetiségû tagok is vannak, választanak legkevesebb egy képviselõt a szövetség közgyûlésébe.

Olyan helyen, ahol nincs megszervezve a társadalmi szervezete a magyar nemzetiségnek, nincs iskolai intézmény, a helyi tanács a magyar nemzetiség soraiból delegál legkevesebb egy képviselõt a szövetség közgyûlésébe.

Ennek a szakasznak a második bekezdésében foglalt képviselõkön, képviselõi státust kaphat még legtöbb tíz polgár, a tudománnyal, kultúrával, társadalommal, irodalommal foglalkozók soraiból, azok, akik érdemeket szereztek a magyar nép fejlõdésében Horvátországban és a szövetség sikeres tevékenységében. Ennek a szakasznak a harmadik bekezdésében foglalt közgyûlési tagokat a közgyûlés választja az elnökség ajánlatára.

Számát és az összetételét a szövetség közgyûlésének a közgyûlés döntésével határozzák meg akkor, amikor választásokat írnak ki az új közgyûlés összehívására.

A képviselõk összetételénél figyelemmel vannak a nemekre, szociális helyzetre, területi elosztottságára a magyar nemzetnek Horvátországban. A képviselõ megválasztásánál figyelni kell az õ társadalmi aktivitására, hazaszeretetére, véleményére a kisebbségi kérdésekben és a nemzetközi viszonyokban.

(…)

50. szakasz

Elnökség

1. Meghatározza az alapszabály javaslatát és más szabályokét, iratokét, amit a közgyûlésnek kell elfogadnia,

2. elkészíti az anyagot, amirõl a közgyûlés fog dönteni,

3. választ és leváltja a delegátumokat a szervezetekben és közösségekben, ahol a szövetség delegátusai is tevékenykednek,

4. áttekinti az aktuális kérdéseket a szövetség tagjainak munkájáról, és megteszi a megfelelõ lépéseket a munka fejlesztésére,

5. megszervezi a munkáját és tevékenységét a szövetségnek a közgyûlés gyûlései között,

6. végrehajtja és biztosítja a közgyûlés döntéseinek a végrehajtását,

7. javasolja a közgyûlésnek a szövetség pénzeszközeinek a felhasználását,

8. meghatározza a pénzügyi terv és az elszámolás tervét,

9. végrehajtja a szövetség pénzügyi tervét a pénzügyi terv keretei között, dönt a pénzek elosztásáról és a költésének a dinamikájáról,

10. gondot visel és gazdálkodik ingósággal, az ingatlansággal,

11. beleegyezését adja a financiai tervre és a végelszámolásra,

12. határoz a feladatokról, a munka megszervezésérõl a szövetségben, egyezséget köt a szövetség munkaközösségével,

13. soraiból választja a szövetség elnökét és alelnökét, ha nem felelnek meg, akkor leváltja õket a mandátumuk alatt,

14. elnököt és alelnököt választ a bizottság élére — és leváltja,

15. szükség szerint szövetségi bizottságokat alapít,

16. véleményt ad és kinevezi a fõ- és felelõs szerkesztõt a Magyar Képes Újságnál,

17. indítványozza az ösztöndíjasok kiválasztását, részt vesz szakmai elõadásokon itthon és külföldön,

18. más meghatározott munkát is végez az alapszabályban és melyekkel a szövetség bízza meg.

(…)

Eszék, 1993. szeptember 18.

Csörgits József
elnök

TLA Közép-Európa Intézet Könyvtára 99/2280.

5.

Javaslat
(A HMDK oktatási programja)

1. A magyar nemzetiség nyelvi kultúrájának megõrzése és identitástudatának erõsítése érdekében egy óvodától a középiskoláig terjedõ iskolarendszer teljes kiépítésének megvalósítása, az ehhez szükséges széleskörû információk begyûjtése és rendszerezése, a feltétlenül kívánatos anyagi javak államilag dotált támogatásának megszerzése. Közvetlen cél egy Zágrábközpontú, de országos és fõvárosi érdekeltek beiskolázásával járó iskolai intézményrendszer hatékony mûködtetése.

2. A Zágrábi Bölcsészettudományi Karon szervezendõ Magyar Tanszék és Hungarológiai Intézet felállítása.

3. Iskolák közötti közvetlen és akadálytalan kapcsolatok kiépítése, a cserkészmozgalom támogatása.

4. A két országban történõ beiskolázások, nyári egyetemek és ösztöndíjak lehetõségeinek felkutatása és a jelentkezõk támogatása.

5. Iskolán kívüli magyar nyelvtanfolyamok rendszeresítése.

6. Óvodás- és iskoláskorú gyermekek körében történõ bábszakkör mûködtetése.

7. Sokszínû tudományos és egyetemközi kapcsolatok létesítése.

8. A Horvát—Magyar Baráti Társasággal közösen a valós történeti és kulturális emlékek feltárása, annak ápolása, emléktáblákkal történõ megjelölése és tudományos ülések rendezésével való népszerûsítése.

9. Horvát—magyar zenei kultúránk és civil egyesüléseink viszonyrendszerének felújítása.

10. Magyar misével egybekötött negyedévenként hangversenyek szervezése.

11. Anyagilag támogatott amatõr színjátszókör kialakítása.

12. Egy "Magyar Kultúra Háza" névvel megjelölt zágrábi intézmény felállítása és személyi feltételeinek biztosítása.

13. Közös ipari, gazdasági és kereskedelmi vállalkozások menedzselése.

HMDK 1993. június 28.

TLA Közép-Európa Intézet Könyvtára 99/2280

6.

Körlevél

Kórógy Árpád-kori magyar település. Kelet-Szlavóniában, az Eszék—Vinkovci—Vukovár háromszögében fekszik A falu megtartotta régies kultúráját, magyarságát, régi magyar nyelvét, amelynek szavait dr. Penavin Olga szótárba gyûjtötte. A települést évtizedeken keresztül néprajztudósok, nyelvészek látogatták, és gyûjtötték a régmúlt idõk szokásait, hagyatékait. Több mint 430 éves nyolcosztályos magyar nyelvû iskolája van a falunak, amely bizonyítja Kórógy létezését, a magyar nyelv õrzését, valamint jövõjét…

Sajnos, a szerbek és a horvátok között dúló harc pusztulásba sodorta a délvidéki magyar falvakat, így Kórógyot is. Falunkat három oldalról szerb települések veszik körül, amelyek teljesen elszigetelték. Több mint két hónapos lövettetése után 1991. szeptember 25-én falunk vezetõinek döntése alapján kimentettük gyermekeinket, asszonyainkat és öregjeinket. A falut hetven kézifegyverrel felszerelt ember védte az erõsen felfegyverzett szomszédaitól. A jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok nehéztüzérségi támadása után védelme lehetetlenné vált. Mivel a horvát kormány nem tudott segítséget nyújtani, 1991. szeptember 29-én a hátramaradott lakossága mindenét elveszítve elhagyta Kórógyot, amely közepesen gazdag településnek számított. 250 háztartásban 800 lakos élt. Hetven százalékuk földmûveléssel foglalkozott, s 1250 hektáron gazdálkodott. A háztartások jól fel voltak szerelve, a földmûvelésbõl élõ családok korszerû mezõgazdasági gépekkel látták el magukat. A földmûvelés mellett állattenyésztéssel is foglalkoztak. 120 tehenet, 360 borjút, 750 anyakocát és hízósertést, valamint sok-sok baromfit hagytak hátra. Kórógynak volt vezetékes vize, s kiépítették telefonhálózatát is.

A lakosság hazatérését a harcok megszûnése, valamint az ENSZ csapatok biztosítása tenné lehetõvé. Az élet újbóli kisarjadásához azonban segítségre lenne szükség. A lerombolt házakat újjá kellene építeni. Úgy tudjuk, a hajlékok 30 százaléka, az iskola, a templom és a mûvelõdési ház romokban hever. Építési anyagra, szakemberekre, kivitelezõkre lesz szükség.

A vetés megkezdéséhez mezõgazdasági felszerelés, vetõmag, mûtrágya, növényvédõszer, üzemanyag, legalább öt 150—180 lóerõs traktor és hozzátartozó felszerelés, eke, borona, földaprózó, vetõgép, permetezõgép, mûtrágyaszóró, kombájn stb. kell kölcsönben vagy hosszúlejáratú törlesztésre. A gépeket a helyi földmûvesszövetkezetünkön keresztül használnánk.

Jószágállományunk újbóli megteremtését legalább 120 vemhes tehén, 250 anyakoca, 500 sertés és 1500 baromfi segíthetné.

Hazatérésünk után számos nehézséggel találnánk szemben magunkat: az elsõ termésig 800 lakos élelmezésérõl és vízellátásáról kellene gondoskodni, továbbá nélkülözhetetlen egy jól felszerelt orvosi rendelõ megfelelõ személyzettel. Hiányzik az iskolai felszerelés, a háztartási gép, lakásberendezési tárgy stb. Minden, ami a nincstelenségben segíti a kórógyiak újbóli megkapaszkodását. Minden segélyt szívesen fogadunk és megköszönjük Kórógy nevében.

1993

Kell József, Kórógy polgármestere.

Horvátországi Magyarság 1994. 1. sz. 18.

7.

Tisztelt Horvátországi Magyarok!

1996. április 2-án a horvát kormányban a magyar kisebbségi vezetõkkel megtartott tárgyaláson dr. Hodak-Mintas Ljerka miniszterelnök-helyettes megkérte a jelenlevõ Horvátországi Magyar Tudományos és Mûvészeti Társaság (HMTMT) képviselõjét, hogy integráló tényezõként kísérelje meg a horvátországi magyar szervezetek közötti párbeszéd kialakítását. Ezt a megbízást a HMTMT tisztelettel elfogadta, és 1996. május 4-én Eszéken megszervezte a zágrábi és az eszéki magyar vezetõk találkozását. A tanácskozáson a következõ szervezetek vezetõi vettek részt: Horvátországi Magyarok Szövetsége (HMSZ), Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK)-eszéki Egyesület, Népkör MKE-Eszék, Mladost Általános Iskola magyar tagozatának képviselõje, Zágrábból: HMDK-Zágrábi Egyesület, Ady Endre Magyar Kultúrkör és a HMTMT.

A jelenlevõ képviselõk feladatuknak és kötelességüknek tekintik a magyar kisebbség szellemi erejének teljes mértékû hasznosítását, annak pozitív irányban való elõremozdítását, az egészséges együttmûködés szorgalmazását, különösen most, a békés reintegráció körüli nagy feladatok elõtt. Az eszéki tanácskozáson az alábbi közös álláspontot fogadtuk elkérve és javasolva egyúttal minden horvátországi magyar szervezet, ill. jogi személy csatlakozását:

1) Tarthatatlannak tekintjük a két magyar szervezet közötti rendezetlen helyzetet. Ez az állapot csak a magyarság ellenségeinek használ, mert a már úgyis hiányos kisebbségünk szellemi és fizikai erejét számolja fel. A háborús körülmények és az agresszió által elszenvedett tragikus károk következményeként a horvátországi magyarságunk kb. 50 százaléka vált hajléktalanná. Ennek a helyzetnek a békés reintegráció által való helyrehozása teljes mértékû összefogást, megértést és egymás segítését követeli meg.

A szétszórtan, nem homogén településeken élõ magyarság kilátástalan helyzete megkülönböztetett figyelmet érdemel, fõleg oktatását, kultúráját, szervezkedését és anyagi támogatását illetõen.

A felsoroltak miatt minden helyi, megyei, ill. országos magyar szervezetet — függetlenül attól, hogy melyik szervezethez tartozik — sürgõs és koordinált együttmûködésre hívunk fel. A szervezetek együttmûködésének koordinálása céljából, és a horvátországi magyarság közösen megfogalmazott igényeinek képviselete érdekében úgy a horvát mint a magyar hivatalos szervek elõtt, a Horvátországi Magyar Szervezetek Tanácsát neveztük ki. A tanács mûködésének megszervezését a HMTMT vállalta. A tíztagú tanács összetételét a mai eszéki tanácskozás jegyzõkönyvében fektettük le.

2) Az országos HMDK és a HMSZ között az elmúlt három év erõpazarló viszonya elsõsorban a két szervezet elnökeit szólítja felelõsségre. Mindketten ellenszenves és kompromisszumra képtelen magatartásuk miatt a jóindulatú, pártsemleges, de öntevékeny alapon segíteni kívánó embereket elkedvetlenítették, és ellehetetlenítették. Az elmúlt néhány évben nem éltek kellõképpen a Horvát Köztársaság által nyújtott lehetõségekkel, és a magyar kisebbség között országosan érzékelhetõ megmaradási törekvéseket sem tudták igazán felkarolni. Bizonyos esetekben nem országos vezetõkként, hanem csak a Baranyai Háromszög képviselõiként gondolkodtak és tevékenykedtek.

A szervezeteken belül nem az igazi demokratikus viszony felépítését, a tagság szabad akaratának megkérdezését és tiszteletben tartását, az arányos területi képviseletet, hanem az autokratikus irányzási módot, ill. kisszámú csatlósaik akaratát érvényesítették. Ily módon inkább a hatalmi, mintsem a kisebbségi politikát alkalmazták, Horvátország szabad területére az agresszió kezdete óta mindmáig nem tértek vissza, és külföldrõl irányítják a Horvátországban élõ magyar kisebbség sorsát.

A felsorolt okok és a vezetõi kvalitások hiánya miatt — elismerve ugyan eddigi hasznos tevékenységüket is — kérjük a két szervezet elnökét, szíveskedjen a horvátországi magyar kisebbség jövõje érdekében a következményeket levonni.

3) A két magyar szervezet közötti viszály feloldását sajnos a Horvát Parlament magyar képviselõje sem tudta elrendezni. A HMDK melletti elkötelezettsége — ahol választott országos alelnöki pozíciót tölt be — ebben õt megakadályozta. Sokrétû politikai munkája és országgyûlési bizottságokban való közremûködése ma már olyan leterhelést jelent számára, hogy jogosan elvárhatja tõlünk minden HMDK-tisztség alóli felmentését és helyettesítését, legalább a parlamenti ciklus végéig.

Eszék, 1996. május 4-én

Horvátországi Magyarok Szövetsége,

Eszék, Trg Svetog Trojstva 3.

Népkör MKE-Eszék:

Petõfi Sándora 76.,

Mladost Általános Iskola

magyar tagozatának képviselõje

Horvátországi Magyar Pedagógus Szövetség

HMDK – Zágrábi Egyesület, Zágráb,

Vodovodna 15.;

Ady Endre MKK-Zágráb

Radiææeva 32.

Horvátországi Magyarok

Tudományos és Mûvészeti Társasága

Zágráb, Vodovodna 15.

TLA Közép-Európa Intézet Könyvtára 99/2280.

8.

Jakab Sándor nyilatkozata

Mélyen meghat a Tudományos Társaság személyem iránt tanúsított abbéli aggodalma, hogy a megbízásaimból adódó feladataim (a HMDK alelnöke, parlamenti képviselõ) túlságosan leterhelnének. Sietve szorgalmazzák hát lemondásomat a HMDK alelnöki tisztségérõl, amelyhez annyi közük van, mint pl. az amerikai elnöki funkcióhoz.

Üzenem az álmodozóknak: éppen az õ "aggodalmuk" az ékes bizonyítéka annak, hogy mindkettõt idõben, hatékonyan és jól végzem. Egyébként itthon és külhonban is elterjedt gyakorlat, hogy egy szervezet, párt vezetõ személyisége ugyanakkor parlamenti képviselõ is, hiszen a két funkció egymást kiegészíti, a tevékenységet hatékonyabbá teszi.

A "Kiáltvány" többi része azoknak a teljes csõdjét bizonyítja, akik azt jó magyartalansággal megfogalmazták. Biztos vagyok abban, hogy tanítómesterük, anyaországunk nagykövetségének keleten iskolázott és hozzánk tévelyedett (ettõl eltekintve, sajnos kiválóan képzett) diplomatája nem fogja felvállalni tanoncai elemi hibáit. Reméljük viszont, hogy szakértelmét ezután magyarságunk problémáinak megoldására fogja fordítani. Május 9-én egyébként Zágrábban tartalmas beszélgetést folytattunk dr. Szalay Zsolt nagykövet úrral, mikor is megállapítottuk, hogy a Magyar Nagykövetség a horvátországi magyarságnak sem hatósági, sem igazgatósági "szerve" nem lehet, támasz viszont egy korrekt kétoldalú együttmûködés során igen.

A baranyai és szlavóniai magyar becsületét nem lehet megvenni és elvenni. A többiét sem, függetlenül attól, hogy hol élnek most, és honnan jöttek közénk, de velünk egyet akarnak: a nemzeti túlélést, a magyarságtudat, kultúránk és hagyományaink továbbvitelét a következõ nemzedékekre. Ehhez vártuk volna a Vajdaságból közénk szakadt magyarok közül azon kevesek segítségét is, akik most az általunk létrehozott szervezetekbe szeretnének beülni, azok felett hatalmat gyakorolni. Jellemzõ, hogy a most leghangosabbak annak idején televízió elõtt, karosszékbõl nézték a bennünket pusztulással fenyegetõ eseményeket, s közben az foglalkoztatta õket leginkább, hogy hogyan szerzik be a horvát honlevelet (domovnica). Számukra csupán egy javaslatom lehet: ezzel a mentalitással és gondolatvilággal térjetek vissza néhány fokkal keletebbre, ahol majd ráakadtok azon nemzetre, amelynek lelki alkata a tiétekével azonos.

1996. május 9.

Új Magyar Képes Újság 1996. május 9. 8.

9.

Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége
új alapszabálya

(Részletek)3

Az 1997-es Egyesületi Törvény (NN. 70/97) alapján, a Horvát Alkotmány valamint a kisebbségek jogairól szóló Alkotmányerejû Törvény (NN 34/92) szellemében hozatott meg az alábbiak szerint:

Alapszabály

I. Általános rendelkezések

1. cikkely

a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (a továbbiakban HMDK) a magyar nemzetiségû horvát állampolgároknak, valamint részérdekeiket képviselõ jogi személyeknek az egyetemes érdekképviselet céljából történõ önkéntes társulása.

2. cikkely

Az Egyesület neve magyar nyelven: Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, rövidítve HMDK.

Az Egyesület neve horvát nyelven: Demokratska zajednica Madara Hrvatske, rövidítve DZMH.

3. cikkely

A HMDK székhelye Eszék (Osijek), Vijenac Ivana Meštroviæa b.bu.

4. cikkely

A HMDK mint egyesület az ország egész területén mûködik az alapszervezetein keresztül.

5. cikkely

A HMDK pecsétje kör alakú, szegélyén horvát és magyar nyelven az egyesület teljes neve, közepén egybeírt nagy HM betûjellel. Az egybeírt HM betû a HMDK védjele.

6. cikkely

A HMDK önálló jogi személy, amelyet más jogi személyek, az állam és intézményei, valamint a törvény elõtt elnöke, illetve alelnökei képviselnek.

II. A HMDK céljai és tevékenysége

Céljai

7. cikkely

A HMDK célja a horvátországi magyar nemzeti közösség teljes érdekképviselete, mindenekelõtt az emberjogi és kisebbségi kérdésekben: a tudat, lelkiismeret és vallásszabadság terén, a közoktatás és közmûvelõdés terén, a nyelvhasználat és hagyományápolás terén, a tájékoztatás és kiadói tevékenység terén, foglalkoztatási, szociális, gazdasági és közoktatási kérdésekben, valamint az anyaországgal való kapcsolattartásban.

Tevékenysége

8. cikkely

A célok megvalósítása érdekében folytatott tevékenységet a Horvát Alkotmányban, az Alkotmányerejû Törvényben, a kormány által aláírt és a horvát Szábor által ratifikált nemzetközi egyezményekben és ajánlásokban foglaltak szerint és szellemében végzi ekképpen:

— rövid és hosszú távú programokat dolgoz ki a célok megvalósítása érdekében

— figyelemmel kíséri és elõsegíti a kisebbségi jogok gyakorlati megvalósulását

— megszervezi a klubéletet, vitaesteket az anyanyelvápolás, a közmûvelõdés, a hagyományápolás és tájékoztatás érdekében

— ugyanezen célból könyvtárakat, olvasótermeket, videotékákat és mûvelõdési egyesületeket alapít, a meglévõk munkáját segíti

— hetilapot, folyóiratot és idõszakos kiadványokat jelentet meg a HunCro kiadóvállalaton keresztül

— kulturális, sport és szórakoztató rendezvényeket szervez

— elõsegíti az önálló magyar iskolák alapítását, segít megszervezni a kétnyelvû oktatást és az anyanyelvápolást, támogatja a meglévõ intézmények mûködését

— a gazdasági, a foglalkoztatási, a szociális és a közéleti tevékenységben való részvételt szorgalmazza úgy is, hogy tagjai közül független képviselõket indít a helyhatósági és parlamenti választásokon

— minden olyan tevékenységet folytat, amelyre az Alkotmány, a kisebbségek jogairól szóló Alkotmányerejû Törvény és a ratifikált nemzetközi egyezmények feljogosítják.

9. cikkely

A HMDK tevékenysége nyilvános. Tagjait és a nyilvánosságot szóban, vagy/és írásban tájékoztatja a választott testületein, alapszervezetein, illetve a médiákon keresztül.

Érintkezési és a nyilvánosság elõtt használt nyelve a magyar, hivatalos nyelve a magyar, illetve a horvát, a mindenkori pozitív jogszabályok értelmében.

III. A HMDK tagsága és alapszervezetei

Tagsága

10. cikkely

Tagjai 18 évet betöltött felnõtt és 16 évet betöltött ifjúsági korú magyar nemzetiségû horvát állampolgárok, akik a belépési nyilatkozattal elfogadják a HMDK alapszabályát és programját.

A HMDK tagjai azok a jogi személyek is, amelyek a magyar nemzeti közösséget segítik, illetve a 7. cikkelyben felsorolt célokban a horvátországi magyarságot képviselik, és a belépési nyilatkozatot aláírták.

Jogi személynek a HMDK-ban egy képviselõje van, akit az adott jogi személy nevez ki, illetve hív vissza.

Visszahívását a HMDK Elnöksége, illetve az Elnökök Tanácsa is kezdeményezheti.

11. cikkely

Egyéni tagokat az Elnökség vesz fel, vagy zár ki. Kizárás ellen a Közgyûlésnél lehet fellebbezni.

Jogi személyeket a Közgyûlés, két közgyûlés között az Elnökség vesz fel, illetve zár ki, amit — mindkét esetben — a soron következõ közgyûlésnek kell megerõsíteni.

A jogi személy képviselõje beválasztható a HMDK testületeibe is, de egyszerre csak egy testületben élhet szavazati jogával. Amennyiben az elnökségbe választott jogi személy képviselõje egyben az õt delegáló egyesület elnöke is, a HMDK Elnökök Tanácsában csak tanácskozási joggal vehet részt, szavazati joga nincs.

12. cikkely

Az Egyesületi tagok jogai:

— választási és válaszhatósági jog

— részvételi jog az egyesület mindennemû tevékenységében

— az egyesület irataiba, határozataiba való betekintési jog

— a rendszeres tájékoztatáshoz való jog

— az egyesületi infrastruktúra használatához való jog.

13. cikkely

Az Egyesületi tagok kötelezettségei:

— Az Alapszabály rendelkezéseinek és szellemének tiszteletben tartása

— a testületi határozatok tiszteletben tartása

— a programokban való aktív részvétel

— a HMDK tekintélyének megõrzése és fejlesztése

— nemzeti azonosságtudat megõrzése és ápolása

— tagdíj rendszeres fizetése

14. cikkely

A tagság megszûnése:

— elhalálozással, kilépéssel, kizárással, az Egyesület megszûnésével — az egyéni tagok esetében

— kilépéssel, kizárással, az Egyesület vagy a jogi személy megszûnésével — a jogi személyek esetében.

Alapszervezetek

15. cikkely

A HMDK minimum nyolc taggal alapszervezetet alakíthat. Az alapszervezet helyi, járási, megyei, de mindenkor a közigazgatási felosztáshoz igazodik.

Az alapszervezetnek elnöke és titkára van.

Az alapszervezet nem jogi személy, de számára a HMDK-n keresztül — akár kívülrõl — érkezett anyagi javak, eszközök célirányosan el nem idegeníthetõk, azok az alapszervezetet illetik.

16. cikkely

Az alapszervezetben folyik mindaz a tevékenység, amely a 7. cikkelyben felsorolt célok megvalósítását szolgálják, és a 8. cikkelyben kerültek felsorolásra.

A gyakorlati munka eredményeként az alapszervezetek elnökeiken keresztül az Elnökök Tanácsához, valamint a HMDK elnökségéhez ötleteket, javaslatokat és bírálatokat továbbítanak.

Az alapszervezetek adják az elnökség felé a tagfelvételi javaslatokat.

IV. A HMDK testületei

17. cikkely

A HMDK testületei:

— a Közgyûlés

— az Elnökség

— az Elnökök Tanácsa

— az Ellenõrzõ Bizottság

18. cikkely

A HMDK testületei az eredményesebb munkavégzés céljából állandó vagy idõszakos bizottságokat, vagy munkacsoportokat hozhatnak létre. A létrehozott bizottságok, illetve munkacsoportok az õket létrehozó testületeknek tartoznak felelõsséggel.

A Közgyûlés

19. cikkely

A Közgyûlés a HMDK legfelsõbb szerve, amely minimum kétévenként ülésezik. Hatáskörébe tartozik:

— az Elnökség és az Ellenõrzõ Bizottság megválasztása, ezen testületek elnökei beszámolójának elfogadása

— az alapszabály meghozatala és módosítása

— saját ügyrendjének, választási szabályzatának elfogadása

— dönt a jogi személyek felvételérõl és kizárásáról

— dönt az egyesület alaptevékenységérõl

— dönt a HMDK megszûnésérõl, megszûnés esetében az anyagi javak sorsáról

— dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik az Elnökség hatáskörébe.

Az Elnökség

24. cikkely

Az Elnökség a HMDK végrehajtó szerve.

Tagjainak száma minimum 15 fõ. Döntéseit egyszerû szótöbbséggel hozza.

Az Elnökség saját tagjai közül választja meg a HMDK elnökét és két alelnökét.

25. cikkely

Az Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta egyszer ülésezik. Az elnökségi üléseket az elnök vagy az õt helyettesítõ alelnök vezeti.

26. cikkely

Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

— a közgyûlési határozatok megvalósítása

— az éves program kidolgozása

— a pénzügyi terv és az évi mérleg elkészítése

— az alapszervezetek beszámolóinak értékelése

— az adminisztratív szervek mûködésének ellenõrzése

— kapcsolattartás más jogi személyekkel és állami intézményekkel

— az anyaországgal való kapcsolattartás koordinálása

— az egyesület anyagi javairól való gondoskodás

— bizottságok és munkacsoportok kinevezése

— munkaügyi pályázatok kiírása

— ösztöndíjpályázatok kiírása

— egyéni tagok felvétele, illetve kizárása

— jogi személyek két közgyûlés közötti felvétele, illetve kizárása

— döntés a nemzetközi szervezetekbe való belépésrõl

— döntés a HMDK-nak más egyesületbe való belépésérõl

— díjak alapítása és odaítélése

— a tagsági díj megállapítása

— döntés minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyûlés kizárólagos hatáskörébe.

27. cikkely

Az Elnökség munkájáért a Közgyûlésnek tartozik felelõsséggel.

Az Elnökök Tanácsa

34. cikkely

Az Elnökök Tanácsa a HMDK legfontosabb tanácsadó testülete. Határozatait, amelyeket egyszerû szótöbbséggel hoz, az Elnökséghez továbbít, amelyet az köteles vitára bocsátani, és azokat csak kétharmados többséggel utasíthatja el.

35. cikkely

Az Elnökök Tanácsa az alapszervezetek elnökeibõl, valamint a HMDK tagjaként szereplõ jogi személyek elnökeibõl áll. Szükség szerint, de minimum háromhavonta ülésezik. Az ülések levezetésére saját soraiból meghatározott idõre elnöklõt választhat.

V. A HMDK gazdasági tevékenysége és anyagi javai

Gazdasági tevékenység

41. cikkely

A HMDK gazdasági tevékenységet is folytathat az önfenntartás céljából. A tevékenységébõl szerzett anyagi javakat a törvény értelmében saját mûködésére használja fel.

A HMDK anyagi javai

42. cikkely

A HMDK anyagi javai az alábbiakból származnak:

— állami támogatás

— önkormányzati támogatás

— közadományok

— magánszemélyek, intézmények, vállalatok adományai

— gazdálkodási tevékenysége

— ingó- és ingatlan vagyonából

— anyaországi és más külföldi adományok

— tagdíj és rendezvények bevételei.

43. cikkely

Az anyagi javak elosztását a HMDK Elnöksége végzi az Elnökök Tanácsa javaslatának figyelembe vételével. A HMDK megszûnése esetén a tartozások és kötelezettségek kiegyenlítése után fennmaradt anyagi javak a Közgyûlés határozata alapján a HMDK-ban jogi személyként szereplõ magyar intézményekre szállnak.

IX. Záró rendelkezések

51. cikkely

Ezen Alapszabály azonnal életbelép, ahogy azt a Közgyûlés elfogadja. Régi Alapszabály érvényét veszti az új életbelépésével.

Vinkovci, 1997. november 8-án

Horvátországi Magyarság 1998. 1—3. sz. január—március 36—43.

 

 

 

 

 

 

 

1 ENSZ Békefentartó Erõk

2 Nem ker-l közlésre az alapszabályzat III. fejezete: Tájékoztztás és nyilvános tevékenység; IV. fejezete: Tagság a szövetségben; V. fejezete: Az igazgatás szervei 33—34. ill. 36—49. szakasz és az 51—83. szakasz.

3 A közlésbõl kimaradt részek: 20—23. cikkely a közgyûlés mûködésérõl, 28—33. cikkely a HMDK elnöke és alelnökei, 36—50. cikkely Ellenõrzõ Bizottság, Gazdasági tevékenység, HMDK Titkárság, Tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli tagok, A HMDK megszûnése.