Honnan és mivel hívjuk elő a telefont?

Arra számítottam, hogy ez a mostani időszak, amikor újra kell memorizálnunk telefonszámainkat, arra is alkalmas lesz, hogy végre jól emlékezetünkbe véssük a szavakat, amelyeket akkor használunk, amikor a telefonról beszélünk. De, mint látom, ennek az ellenkezője történik. A sajtó, a Szabadság és a Krónika is, teljesen rossz útra terelt bennünket. Bizonyára minden igaz, amit a számváltozásokról írnak, de biztosan rossz, ahogyan erről írnak.

Ha van nevük a dolgoknak, fogalmaknak, akkor azt a nevet kell használni, ha pedig nincs, akkor meg kell nevezni őket, nevet kell adni nekik. Ehhez azonban tudni kell, hogy minek van neve a magyarban, és minek nincs. Általában sok mindennek inkább ismerjük a román nevét, és él bennünk az az egyébként dicséretes késztetés, hogy mi legyünk a névadók. A legtöbbször ebből az lesz, hogy feltaláljuk a spanyolviaszt.

A telefonra visszatérve: annak a számcsoportnak a megnevezésére, amely mostanában megváltozik, két szót is használ a magyar nyelvű sajtó, a hívószámot és az előhívószámot. A hívószám a magyarban maga a telefonszám, a készüléknek a száma, amelyen az hívható. Az előhívószám, amely utánozni próbálja a román prefixet, így ismeretlen a magyar nyelvben: a telefont nem szoktuk előhívni, az előhívás, az előhívó kizárólag a fényképezéssel kapcsolatos műszó.

Azt a számot, amelyet távhíváskor (interurban) a hívószám előtt tárcsázni szoktunk (hazai magyarsággal: formálni szoktuk a számot), ha már van vonalunk vagy tárcsahangunk (ton), magyarul úgy nevezzük: körzetszám. Ami most változik, az tehát a körzetszám. Ezt egyébként, mint Magyarországon évtizedek óta használt, közismert szót, Komoróczy György hozzávetőleg tíz esztendővel ezelőtt ajánlotta először a prefix megfelelőjeként a hazai sajtó és a magyarul beszélők figyelmébe. A szó az újabb magyar szótárakban is megtalálható, és benne van a mostanában megjelent Román—magyar közigazgatási szótárban is.

A nyelvben persze vannak szinonimák, rokon értelmű szavak, vannak táji változatok. A magyarországi sárgarépának is, mondhatná valaki, Erdélyben murok a neve, mégse származik belőle semmi bonyodalom. Ez valóban így van, de a telefon nem murok, és nem pityóka, a vele kapcsolatos szavak szakszavak, és ha éppen a telefonról szólunk, nem szerencsés mellé beszélni.

Jegyzet

A cikk a kolozsvári Szabadságban jelent meg először, 2002. június 21-én.