Mire jó az alapszerződés?

Kérdezett: Kepecs Ferenc

- Mire jó nekünk és erdélyi nemzettársainknak a Romániával kötendő alapszerződés?

- Hadd kezdjem a választ azzal, hogy mire nem jó. Az alapszerződés önmagában nem lesz képes az erdélyi magyarság hét évtizedes panaszainak orvoslására, az asszimiláció megállítására, és ezért eleve nem felelhet meg a vele kapcsolatos túlfűtött várakozásoknak. Alkalmas lehet viszont arra, hogy oldja a két ország közti gyanakvást, és kihúzza a talajt a destabilizáló nacionalizmus alól. Ugyanakkor - mivel Nyugaton elvárják tőlünk, hogy rendezzük viszonyunkat szomszédainkkal - számunkra az alapszerződés az európai integráció kötelező penzuma. Nem kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy Brüsszelben azt mondhassák: a magyar fél nem akarja aláírni. Ezért is fontos lenne, hogy nemzetközi szervezetek, például az EBEÉ is, bekapcsolódjanak a megkötésről folyó tárgyalásokba.

- Az erdélyi magyarok ügye ezek szerint másodrendű?

- Szó sincs róla. A szerződést csak akkor írjuk alá, ha ezzel őket nem hozzuk hátrányos helyzetbe. Sőt: a két ország és etnikum viszonyának várható javulásával, a dolgok "helyretételével" mindenképpen javulna az erdélyi magyarság helyzete is.

- Mit ért a dolgok helyretételén?

- Romániában - és nemcsak ott - a meglévő gazdasági és szociális feszültségeket nemzetiségi feszültségek, ezeket pedig országok közti feszültségek formájában jelenítik meg. A román vezetésnek szüksége van erre a helyzetre, létérdeke, hogy továbbra is fennmaradjanak ezek a feszültségek, melyek tulajdonképpen legitimálják a jelenlegi hatalmat. És a játékban sajnos olykor az RMDSZ is eljátssza a neki kiosztott konfrontációs szerepet. Nos, mi azt várjuk az alapszerződéstől, hogy az ilyenfajta politizálás alól kihúzza a talajt.

Népszava, Budapest, 1994. október 14.