Kisebbségi ügyekben kemény valuta a pontos információ

A Szabad Demokraták Szövetségének - a pártról terjesztett jobboldali rágalmakkal és tévhitekkel szemben - kezdettől fogva egyértelmű és világos, a határon túl élő magyarság iránt elkötelezett kisebbségi politikája volt. E nézetek köz­ponti helyet kaptak már a demokratikus ellenzék eszmevilá­gában - mint ahogyan azt a szamizdat Beszélő megannyi írá­sa bizonyítja. Természetesen ez az emberi jogokon és a szom­széd népekkel való kooperatív politizá­láson nyugvó kisebbségi felfogás gyö­keresen különbözött mindig az úgy­nevezett nép-nemzeti irányzattól, majd az MDF-kormány által vallott sérelmi politizáláson alapuló kisebbségi szem­lélettől.

A közelmúltban nevezték ki - ko­rábbi államtitkár-helyettesi rangjából előléptetve - Törzsök Erikát, az SZDSZ egyik alapítóját, a Határon Túli Magya­rok Hivatalának elnökévé. Személyé­ben, úgy hisszük, a szabad demokraták politikájának egyik méltó képviselője került fontos önálló beosztásba.

- Előbb kezdtem szakmai szinten ki­sebbségi kérdésekkel foglalkozni, mint ahogyan az úgynevezett rendszerváltó gondolatok a magyar értelmiség körében meggyökeresedtek volna. Kemény Ist­vánnak abból a szegénységgel, cigány­sággal, általában kisebbséggel foglalkozó - 1973-75-ös iskolájából kerültem ki, ahonnan oly sok szabad de­mokrata elindult - mondotta Törzsök Erika, aki visszaemlékezett arra, hogy legendás mestere, Kemény István valaha azt mondta: a modern Európa fontos megoldatlan problémája az egyesült Né­metország ügye éppen úgy, mint a határon túli magyarság kérdése. Annak, aki kisebbségi kérdésekkel akar foglalkozni, le kell győz­nie magában minden előítéletet, ugyanakkor meg kell tanulnia egy nehéz politikai-szociológiai szakmát.

Törzsök Erika e felfogás jegyében a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején az SZDSZ számos alapítójával - közöttük Kis Jánossal - kezdte tanulmányozni a magyar kisebbség problé­máit.

- Meghatározók voltak számomra az első erdélyi utazások, megismerkedésem Tamás Gáspár Miklóssal és barátaival, minde­nekelőtt a ma méltatlanul elfeledett Bretter Györggyel és filozófiai iskolájával - emlékezett vissza a kezdetekre. Mint elmondta: e kezdetekhez hozzátartoztak első tanulmányai F. Havas Gábor és Bence György társaságában, majd a "harcosabb" időszak, amikor Hamburger Mihály és Bence György 1982-ben a Csehszlovákiában perbe fogott - akkor egyértelműen progresszív elkötelezettségű - ­Duray Miklós védelmére bizottságot szerveztek. Törzsök Erika el­mondta, hogy hamar szembe kellett néznie a kisebbségi kérdés alapproblémáival. Nevezetesen azzal, hogy a kisebbségben élő ma­gyarok "visszavonhatatlanul" egy másik ország állampolgárai, akik helyzetén - kisebbségi létén - bármiféle revizionista vagy na­cionalista gondolat csak ronthat. A helyzet rendezése csakis az egyetemes emberi jogok érvényesítésével, szükségképpen a szomszéd országok egyenrangúságon alapuló együttműködé­sétől várható.

- A kisebbségi kérdést tehát eleve tár­sadalmi, emberjogi és mi tagadás külpoli­tikai kérdésként kell kezelnünk, ez nyil­vánvaló volt - mondotta az államtitkár asszony.

A nyolcvanas évek elején, majd a rend­szerváltás időszakában nyílott lehetőség számára a gyakorlati kisebbségi politi­zálásra. Előbb megjelentek első legális, kisebbségi kérdéssel foglalkozó tanulmá­nyai, majd 1988-ban részt vett az első ro­mániai menekültek - magyarok és romá­nok - megsegítéséért egyaránt dolgozó menekültközpont létrehozásában.

A kisebbségi politika a híres Kék könyv téziseinek megfelelően szervesen beépült az SZDSZ külpolitikai program­jába. Törzsök Erika pedig 1990-1994 kö­zött a Szent-Iványi István vezette külpoli­tikai titkárság mellett a szabad demokraták kisebbségi titkárságát vezette, s ebben a beosztásban szerzett országos szakmai elis­mertséget.

1994-ben, a koalíció megkötésekor az MSZP kisebbségi ügyekben szaktekintélynek számító politikusa, Tabajdi Csaba tett ajánlatott arra, hogy dolgozzon mellette - mondta Törzsök Erika. - Az ajánlatot örömmel fogadtam, annak ellenére, hogy a szabad demokraták gyakorlati kisebbségi ügymenetre vonatko­zó elképzelése eltért a szocialistákétól. Mi tulajdonképpen azt szerettük volna, ha a nem túl szerencsés nevet viselő Határon Túli Magyarok Hivatala helyett valamennyi kisebbségi kérdés kezelésére egyetlen - mondjuk egy tárca nélküli miniszter alá rendelt - intézmény jöjjön létre, ahol egységes elvek szerint lehe­tett volna foglalkozni minden kisebbségi kérdéssel.

Végül elfogadtuk a nagyobbik koalíciós partner bizonyos te­kintetben korlátozottabb szempontokat megtestesítő felfogását, én pedig államtitkár-helyettes lettem a politikától nemrégen megvált Lábody László mellett a Határon Túli Magyarok Hivatalában.

Majd kifejtette: bár a Hivatal alapkoncepcióját, működési me­chanizmusát tekintve neki bizonyos fokig más elképzelése volt, úgy érzi, 1994-től eredményes munkát lehetett végezni ebben a kormányhivatalban. A Hivatal fontos feladatokat kapott az általá­nos kisebbségpolitikai ügyek vitelében, különösen a tájékozódás, tájékoztatás és információ-áramoltatás dolgában.

- Azt nagyon hamar megtanultam, hogy a regionális külpo­litizálás, ezen belül és ennek függvényében a kisebbségi politi­ka formálásában nélkülözhetetlen minden a kisebbségekkel kap­csolatos információ. Vallom, hogy a kisebbségi kérdésekben a legkeményebb valuta - a pontos, elfogulatlan információ. A ki­sebbségekre vonatkozó legkülönfélébb információk nélkül egy­szerűen lehetetlen hiteles "kisebbségbarát" külpolitikát kialakí­tani, lehetetlen adott esetben olyan külpolitikai szerződéseket kötni, amelyek egyszerre szolgálják a szomszéd népek sérelmi politikától mentes együttműködését és a kisebbségi bajok haté­kony orvoslását - mondta az államtitkár. Kifejtette: a maga ré­széről az információszerzést és -átadást mindig a lehető legtá­gabb értelemben vette. Mint ahogy a Hivatal munkáját is csak kiterjedt kormányzati szervek, minisztériumok közötti sokrétű együttműködésben tudja elképzelni.

- Ha együttműködésre gondolok, akkor például azt kell mondanom: a kisebbségek szempontjából egyáltalán nem mind­egy, hogy hol nyitnak meg egy új határátkelőt, nem mindegy, hogy merre építenek ki egy új autópályát, nem mindegy, milyen tudományos vagy kulturális államközi kapcsolatok szerveződ­nek, de nem mindegy az sem, hogy milyen térségi, környezet­védelmi vagy munkaerő-gazdálkodási döntések születnek.

Elégedetten szólt arról is, hogy az általa néhány hete már államtitkári rangban vezetett Hivatalnak fontos szerep jutott a két alapszerződés előkészítésében. E tekintetben megemlíti, hogy a romániai választások nyomán talán történelmileg páratlan lehe­tőségek nyíltak meg a romániai magyar kisebbségek helyzetének javítására. Ugyanakkor óvott attól, hogy túlzott reményekkel ma­gunknak okozzunk csalódásokat. Úgy látja, hogy a kétségtelenül kedvező politikai szituáció ellenére Romániára roppant nehéz időszak vár. Hivatalának felméréseiből tudja, hogy Romá­nia minden "magyar elképzelést" meghaladó szegénységgel küzd. E gazdasági és társadalmi elmaradottság leküzdése hallatla­nul nehéz feladat elé állítja az új román kormányt, s szerinte csak reménykedni lehet abban, hogy az elkerülhetetlen romániai gazda­sági megszorító intézkedések nem keltenek újabb kisebbség­ellenes feszültségeket. Bár Szlovákia gazdasági helyzete kedve­zőbb, úgy látja, hogy a szlovák politikai vezetés nem tud úrrá lenni szélsőséges erőinek nacionalizmusán.

- Éppen a szlovák viszonyokkal kapcsolatban Hivatalunk - többek között az alapszerződés be nem tartásának kérdéseiben ­- fontos információs anyaggal látta el a közelmúltban Pozsonyba látogató parlamenti delegációnkat. Egészében a Hivatal egyik leg­fontosabb feladata a szomszéd országok jogalkotásának és jogal­kalmazási gyakorlatának figyelemmel kísérése, a joghiányok és jogsértések feltárása, megismertetése. Ez a feladatkör most, az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítő időszakában a ko­rábbi periódusokhoz képest felértékelődik - mondotta végezetül Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának e héten ki­nevezett hivatalvezető államtitkára.

Lantos

4×4, Budapest, 1997. április 17.