A kisebbségi kérdés dimenziói

Kérdezett: Sarány István

- Mi tulajdonképpen a HTMH tevékenységi területe?

- A Határon Túli Magyarok Hivatala tevékenységét részben az alkotmány, részben az elfogadott kormányprogram határozza meg. Tevékenységi területünk gyakorlatilag a kapcsolattartás, információ-áramoltatás az érdekképviseleti szervezetektől az egyházakon, az önkormányzatokon, az iskolarendszeren, a gazdasági szférán keresztül mindazokban a kérdésekben, amelyek az adott közösségek mindennapjait meghatározzák. Ugyanakkor természetesen feladatunk a kapcsolattartás a nemzetközi intézményekkel és azon magyarországi politikai szereplőkkel, akik a kisebbségi kérdésre hatással lehetnek. A HTMH struktúrája ennek próbált megfelelni: négy területi főosztálya van, amelyekhez a valamennyi szomszédos országban, illetve a Nyugaton élő magyarság tartozik. Továbbá vannak funkcionális főosztályok: jogi elemző, szervezési, gazdasági fejlesztési főosztály. Az információ-áramoltatás nagyon fontos, mert nagyon sok magyarországi belföldi vita abból táplálkozik, hogy alulinformáltak még azok a politikusok is, akik kisebbségi kérdésekben illetékesek. Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy hét évtized asszimilációs politikája a szomszédos országok magyar közösségeinek létszámát nagyon megcsappantotta. Egy magyar kormányhivatalnak abból kell kiindulnia, hogy ezek a magyar közösségek egy másik állam szuverenitása alatt élnek. A nemzetközi jog a ’90-es évek eleje óta nyitottabbá vált erre a problémára és erre lehet nekünk támaszkodni. Másik fontos támpillérünk a nyilvánosság, amely ütközteti akár az adott ország normarendszerét és joggyakorlatát. A HTMH feladata - az előbb elmondottakon túl - tudatosítani azt, hogy a kisebbségi kérdés csak akkor kezelhető, ha azok, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak, tisztában vannak azzal, hogy az illető ország belpolitikai viszonylatában hogyan helyezkedik el az adott kisebbség, annak az országnak milyen a külpolitikai orientációja, és nagyon lényeges, hogy az adott ország és Magyarország között a kétoldalú kapcsolat milyen. Tehát a kisebbségi kérdést ebben a három dimenzióban figyelve kell kezelni.

- A HTMH tevékenysége miként lesz érzékelhető Erdélyben?

- Közismert, hogy vannak magyar költségvetési pénzekkel létrehozott közalapítványok, mint a kultúra, az oktatás intézményeinek működtetését támogató Illyés Alapítvány, a gazdaságfejlesztésre létrehozott Új Kézfogás Alapítvány, vagy a Segítő Jobb az egészségügy vonatkozásában. Nyilvánvaló, hogy az erre szánt összeg a magyar költségvetésnek töredéke mindössze, és a szomszédos országok magyar közösségeinek életét jellemző nagy problémák megoldására ezek a források nem elégségesek. Emiatt ennek a kormányhivatalnak a feladata, a magyar ágazati minisztériumokkal és lehetőség szerint a szomszédos országokban, ahol lehet, ugyancsak a megfelelő intézményekkel együttműködve, olyan intézményfejlesztéseket, olyan területfejlesztéseket kezdeményezni és generálni, amelyek az adott régiókban élő emberek hasznára válnak, életüket javítják.

- Változik‑e az eddigi támogatási rendszer?

- Az én megítélésem szerint a közalapítványok működése áttekinthető és korrekt. Mindemellett az egyes országok belpolitikai kurzusváltása következtében létrejött változások miatt esetleg módosításokat kell majd bevezetni, s ezt nyilvánvalóan az érintettekkel együtt kell végiggondolni. Romániában például - először a kisebbségi lét óta - a magyarság politikai képviselete kormánypozícióban van, és újra kell gondolni, hogy ebben a munkában kik vegyenek részt és mik legyenek a prioritások. Meg kell találni annak a módját, hogy megmaradjanak mindazok az intézmények, amelyek a magyarság identitásának, egzisztenciájának a megőrzéséhez szükségesek.

Hargita Népe, Csíkszereda, 1997. április 21.