- Pető Iván lemondott a Szabad Demokraták Szövetségének pártelnöki és frakcióvezetői posztjáról és képviselőként dolgozik tovább ebben a parlamenti ciklusban. Horn Gyula miniszterelnök, az MSZP elnöke és Kuncze Gábor, az SZDSZ ideiglenes vezetője egyaránt úgy ítélte meg, hogy Pető Iván lemondása semmilyen törést nem okoz a koalíciós együttműködésben. A legtöbb ellenzéki párt úgy látja: Pető Iván lemondása sem a párt politikájában, sem pedig a kormánykoalíció munkájában nem hoz változást.
- Én is úgy gondolom, hogy ezt a kormányzati ciklust már ebben a felállásban viszi végig a kormány. Egy párt belső ügyéről van szó, amely nem érinti az MSZP és az SZDSZ koalíciós megállapodását, és nem gátolhatja a kormányzati feladatatok végrehajtását.
- Adócsalás és a számviteli fegyelem megsértése miatt vádemelést javasolt Tocsik Márta ellen a Fővárosi Ügyészség Nyomozó Hivatala, és az indítványt már átadták a Fővárosi Ügyészségnek. Ebben Boldvai Lászlót, a nagyobbik kormánypárt pénztárnokát, Budai Györgyöt, az SZDSZ-hez közelállóként emlegetett üzletembert és Vitos Zoltánt, az Arány Rt. részvényesét befolyással való üzérkedéssel, az Utilitás Rt. vezetőit pedig magánokirat-hamisítással gyanúsítják.
- Egy jogállamban ennek így kell lennie, ez a természetes. Sokan gondolhatják azt, amit én is, hogy ez az ügy túlságosan elhúzódott, és nem tett jót az ország nemzetközi megítélésének. Az ilyen esetek óriási bizalmatlanságot váltanak ki a polgárokból a demokratikus intézményrendszerrel szemben. A Tocsik-ügy már kipattanásakor elmérgesedett állapotban volt, és nagyon sokat ártott az ország arculatának.
- Vissza kell térnem Pető Iván lemondásához. Bár a szabad demokrata politikus cáfolta, az ellenzéki pártok vezetői mégis úgy látják: az SZDSZ elnökének a sikerdíj-botrány és a párt népszerűségvesztése adta meg az utolsó lendületet ahhoz, hogy bejelentse régóta fontolgatott döntését, vagy lemondását.
- Az SZDSZ mint párt nem szerepel a belpolitikai botránnyá duzzadt történetben. Szerintem Pető Iván tisztessége egy pillanatra sem kérdőjelezhető meg. Ugyanakkor természetes, hogy mindez ráveti árnyékát a kormányzati szerepben lévő SZDSZ-re. A párt ügyvivői testülete nyilván azért vette tudomásul a pártelnök lemondását, mert egyetért Pető Ivánnal abban, hogy egy évvel a választások előtt szorít az idő, ha a párt modósítani akar politikáján, vagy új arcokkal kívánja megismertetni a szavazókat.
- Nem tudni, hogy Cser Ágnes marad-e az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatója. Az elnökség a leváltását javasolta, mert úgy tapasztalta, hogy kinevezése óta egyre zavarosabb lett az egészségbiztosítási rendszer működése. Az elnökség egyedül is kezdeményezheti Cser Ágnes elmozdítását, ám azt maga a miniszterelnök és a népjóléti miniszter is ellenzi, márpedig a kormánynak egyetértési joga van az ügyben.
- Nem hiszem, hogy Cser Ágnes meg tudja őrizni a posztját. Amit leváltása ellen érvként hangoztatnak, vagyis a rendteremtési szándék és az egészségbiztosítási rendszer működőképességének fontossága, mind igaz. Ugyanakkor ismertek az ellenérvek is, az emberek egyre elégedetlenebbek az egészségbiztosítás működésével, így szerintem az elhúzódó vita végén mégis arra jutnak majd, hogy új vezető kell az Országos Egészségbiztosítási Pénztár élére.
- A hágai nemzetközi bírák befejezték a helyszíni szemlét és visszavonultak, hogy szeptemberre döntést hozzanak a Duna elterelése miatt indított magyar-szlovák perben. A magyar és persze a szlovák szakértők is derűlátóan nyilatkoztak a várható határozatról.
- Egy egészen kiváló szakértői csapat képviselte a magyar álláspontot, így biztos vagyok abban, hogy ha erre nem lenne okuk, nem tennének optimista nyilatkozatokat. Ugyanakkor, gondolom sokan egyetértenek velem abban, hogy bármilyen döntést hoz ősszel a nemzetközi bíróság, ennek a pernek már nem lesz győztese.
- Magyarország nem vesz részt az olasz kezdeményezésre szervezett nemzetközi katonai misszióban, amely az Albániába érkező segélyek védelmét és elosztását felügyeli. A "Napkelte" akció elindult, az olasz, francia és spanyol csapatok már építik a hídfőállásokat a balkáni országban és hamarosan követik őket társaik más országokból, így Romániából is.
- Románia bizonyítani akarja, hogy alkalmas a NATO-tagságra. Szerintem azonban azok az érvek, amelyek nyomán végül is nem veszünk részt az olasz szervezésű misszióban elfogadhatóak. Magyarországnak is nagyon fontos, hogy lehetőleg minden megmozduláson ott legyen, amely elősegíti integrációját az európai szervezetekhez, az albáni küldetést azonban nem feltétlenül ebben az összefüggésben kell mérlegelni. A nemzetközi haderők feladata vitathatatlanul fontos, mert kis országról van ugyan szó, mégsem szabad elfelejteni, hogy ebben az évszázadban kétszer is a Balkánról indultak el a nagy háborúk.
- A Magyar Nemzeti Bank szerint nem kell félni azoktól a hamis ötezresektől, amelyeket a Németországból hozott és két évvel ezelőtt, máig tisztázatlan körülmények között eltűnt pénzpapírra nyomtak. A hamis bankókat az UV-lámpa ugyan nem szűri ki, de szabad kézzel és nagyítóval jól felismerhetők, a forgalomban is találtak belőlük mintegy 300-at. A belügyminiszter és a titkosszolgálatokért felelős miniszter az Országgyűlésben azt mondta, hogy mindenki törvényesen járt el, nem állapítható meg ki hibázott.
- Ez az ügy olyan anomáliára mutat rá, amit egy jól működő államban nehéz megmagyarázni. Úgy gondolom, hogy a szereplőknek le kell vonniuk a megfelelő konzekvenciát.
- Lotz Károly közlekedési miniszter arra számít, hogy Budapest légikikötője évente akár 6 millió utast is képes lesz fogadni, ha elkészül a Ferihegy II. második terminálja. Egy 120 millió dolláros beruházásról van szó, az alapkőletétel már megtörtént, a terminál a tervek szerint a jövő őszre elkészül.
- A Közlekedési Minisztérium szerintem egészen kiemelkedő munkát végzett az elmúlt két és fél évben. Még akkor is, ha a magyar lakosság túlnyomó része a közutak állapota és a nagy felzúdulást keltett autópálya-díjak alapján ítéli meg a tárca működését. Lotz Károly és munkatársai nagy fejlesztéseket hajtottak végre, és a ferihegyi terminál építése is ennek az átgondolt modernizálásnak az egyik állomása. Nem utazom az átlagosnál többet, főleg közelebbi országokba megyek, bár legutóbb Rio de Janeiróig jutottam. Azt azonban jól látom, hogy a világban óriási mozgás van. Nem szabad, hogy ebből Kelet-Közép-Európa, így Magyarország a rossz útjai, a kényelmetlen megközelítési lehetőségei vagy az alacsony utazási színvonala miatt maradjon ki. Ezek a fejlesztések a térség további beruházásai miatt is nagyon fontosak.
- Túlélte öngyilkossági kísérletét az a budapesti asszony, akiről később kiderült, hogy pár órával korábban a kádba fojtotta két gyermekét. Az asszony a gyilkosságok után a metró alá vetette magát, de sértetlenül emelték ki a sínek közül.
- Magyarország az öngyilkosságok tekintetében több mint egy évszázada "dobogós helyen" van. Rendkívül sokan szenvednek a depressziótól, amelynek súlyosabb eseteiben szinte mindig bekövetkezik az öngyilkosság. Úgy tudom mostanában valamennyit javult a helyzet és már nem az első, hanem a harmadik helyen állunk a világranglistán. Már az Osztrák-Magyar Monarchiában is pontosan ismerték azokat a térségeket, ahol kiugróan sok volt az öngyilkosság, például a Vajdaságban és az Alföld egyes területein. Érdekes, hogy ezek az arányok a Monarchia felbomlása után sem változtak, máig érvényesek. Számomra érthetetlen, hogy mi magyarok miért választjuk ezt a "megoldási" formát. Ez a legutóbbi tragédia is arra figyelmeztet, hogy jobban kell figyelnünk a környezetünkben élőkre.
- A tévé elnöke szerint az intézmény idén több mint 5 milliárd forintos hiánnyal zárja az évet. Peták István a Magyar Televízió Rt. dolgozói előtt, az intézmény helyzetéről rendezett fórumon azt mondta, hogy a tévé nem tudja eltartani 3100 dolgozóját, és az alulfoglalkoztatottságon szerinte a közeljövőben induló országos kereskedelmi csatornák sem segítenek. Elbocsátásokat sem kezdhet a tévé, mert nincs pénze a végkielégítések és a felmondási időre járó összegek kifizetésére.
- Évek óta ismert a tévé anyagi helyzete. Peták úr elődje is a kezelhetetlen helyzet miatt állt fel. Bár az elbocsátások is pénzbe kerülnek, szerintem elkerülhetetlen ennek a hatalmas létszámnak a leépítése, a döntést valakinek el kell vállalnia. A 60-as évek óta meglehetősen ad hoc jelleggel fejlődő televízió a 21. század küszöbén alapos reformra szorul, mert enélkül nem lesz versenyképes és sem a médiatörvényben előírtaknak, sem pedig a lakosság igényeinek nem tud megfelelni.
- Dohányzik?
- Dohányoztam és olykor ma is rágyújtok.
- A kormány jóváhagyta a nemdohányzók védelméről és a dohányzás okozta betegségek megelőzéséről szóló törvényjavaslatot. Ha a parlament is áldását adja rá, akkor bizonyos helyeken megtiltják a cigarettázást és korlátozzák a dohányforgalmazást is. Így például kiskorúak nem vásárolhatnak dohánytermékeket, a cigaretta-automatákat pedig öt év türelmi idő után leszerelnék.
- Azt pártolom, hogy törvényt hoznak a nemdohányzók védelmében, mert önzőnek, illetlennek tartom, ha hosszú órákra - például egy értekezlet miatt - füstös szobákba kényszerítjük egymást. Az is jó, hogy megnehezítik a gyermek cigarettához jutását. Meggyőződésem azonban, hogy csak tiltással sem a gyermekeket, sem pedig a felnőtteket nem lehet leszoktatni a dohányzásról. Ha nem sikerül egy egészség-központú, toleráns életvitelt kialakítani, akkor törvény ide vagy oda, megmarad a napjainkra jellemző agresszív, figyelmetlen viselkedés.
168 Óra, Budapest, 1997. április 22.