Határon átnyúló együttműködés és az EU-bővítés
politikai háttere magyar és román szemszögből

A romániai regionális fejlesztés jogi keretei

Romániában az 1996-os választások után az új román kormány regionális és határokon átnyúló együttműködési politikája jelentősen megváltozott.

Míg az Iliescu-kormány elfektette az ún. "Zöld könyvet" Románia regionális fejlődési politikájáról, a Ciorbea-kormány 1997-ben, röviddel hatalomra jutása után, nyilvánosságra hozta azt.

Ennek nyomán Romániában 1998-ban megszületett a regionális fejlesztésről szóló törvény, illetve az új közigazgatási törvény, mely az 1997/22-es sürgősségi kormányrendelet módosítása. Ennek a lényege, hogy megengedi a határon átnyúló együttműködést az önkormányzatok között és lehetővé teszi a romániai önkormányzatok nemzetközi önkormányzati szervezetekben való tagságát. Ezt a törvényt a szenátus 1999-ben fogadta el.

A törvényi szabályozás megszületése azt jelenti, hogy Romániában van olyan politikai akarat, mely lehetővé teszi Románia európai uniós regionális fejlesztésekhez való kapcsolódását.

Koszovó - balkáni stabilizációs program, Románia

Amikor a koszovói rendezés kapcsán eldőlt, hogy az USA és Nyugat-Európa kész gazdasági stabilizációs programot kidolgozni és az oroszokat bevonni a balkáni stabilizációba - nemcsak a román kormánykoalíció, hanem az Iliescu nevével fémjelzett ellenzék is európaorientált politikát fogalmaz meg.

Ez azt jelenti, hogy a határokon átnyúló regionális politikának komoly politikai támogatottsága van Romániában.

Az új helyzetben megfogalmazódó regionális politikát támogató akarat mellett Romániában a reális gazdasági érdekek is ebbe az irányba hatnak.

A politikai és gazdasági élet szereplői felismerték az 1998-as regionális fejlesztési törvény jelentőségét, mely szerint 8 fejlesztési régió létezik Romániában, s ennek következtében beindult a regionális érdekek nyílt megfogalmazása.

(Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a határon átnyúló regionális együttműködés már ezt megelőzően is jelentős mértékű volt a bánáti megyék által alkotott régióban, ahová jelentős németországi források érkeztek az elmúlt évek során.)

A valódi kérdés: Magyarország európai uniós integrációja dinamizálja-e a Románián belüli regionális fejlődést?

Melyik trend erősödik fel:

• Románia regionalizációja és az európai uniós folyamatokról való leszakadás elkerülése, vagy

• a regionalizáció lassítása, Románia leszakadása az európai integrációs folyamatokról?

További kérdések magyar szemszögből:

• Magyarország európai integrációs csatlakozására mikor kerül sor?

• Az integrációra való felkészülés ideje alatt hogyan fejlődik a román­-magyar határon árnyúló gazdasági együttműködés?

• A határ menti régiók magyar oldalon milyen és mekkora nemzetközi és kormányzati forrásokhoz jutnak?

• A román-magyar határ menti régióba érkező nemzetközi források megállnak-e a magyar oldalon, vagy hasonlóan az osztrák-magyar határ menti helyzethez (a Burgenland fejlesztésére irányuló források egy része az osztrák-magyar határ magyar oldalán elhelyezkedő régióban működik) a határokon átnyúlva, román oldalon is dinamizálják a gazdaságot?

Budapest, 1999. június 30.