NYÍRFA
Nyírfa sír a völgyben, bőre fagytól ég,
éj űzi nyugalmát, nem virágzott még,
meglebben az ága: madártestű szél
evickél a ködben,
közeledbe ér –
Válladra pihenni madár települ,
felhőbe a völgyed, fád csöndbe merül:
ne takard el arcod: nem vagy egyedül.