nyomtat

megoszt

A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei
DÁVID LÁSZLÓ

BÖZÖD

Református templom

A kisméretű, keletelt, késő középkori eredetű templom a falu északkeleti részén emelkedő dombon áll, hajdan kőfal ölelte körül, de ennek ma csak a déli oldalon vannak megmaradt szakaszai. A nyugaton álló homlokzati tornya a felirata szerint ÉPÜLT 1821-BE — JAVITTATOTT 1929-BE. A két övpárkánnyal tagolt és óraíves koronázópárkánnyal lezárt, lizénákkal keretelt torony gúla alakú sisakot hord, bádogfedelén 1938-as javítási évszámmal. Bejárat délről nyílik a toronyaljba, innen a nyugati bejárat vezet a hajóba. A hajó déli bejáratát barokk homlokzatú portikus védi, orommezőjében szőlőtöves stukkódísz között felirattal: UJITTATOTT 1870-BEN — 1929-BEN. A sokszögzáródású szentély 1 m-rel keskenyebb a hajónál, a záródásnál három kétosztású támpillért találunk, de faragott kőtagozatok sem itt, sem másutt a templomon nem láthatók. Az itt levő két félköríves ablak is valamely későbbi átalakításból való.

A templombelső ugyancsak átalakítások nyomait viseli magán. Mind a hajó, mind a szentély síkfedésű, a szentély tengelye elhajlik a hajó tengelyétől. A hajó nyugati végében fakarzat van, kis téglalap alakú ablakocskával dél felé. A diadalívet lebontották; a hajó és a keskenyebb

78.  A templom alaprajza

79.  Ülőfülke a szentélyben

szentély találkozásánál a fal ferde metszésű, az északi oldalon ugyanitt áll a vakolt, tömör lépcsőkorlátos és mellvédes szószék, felette az 1929ben újrafestett koronával. A szentély déli falában késő gótikus, szamárhátíves ülőfülke látható, eredeti állapotában. A szentélyzáródásban fából való orgonakarzat áll.

A toronyban két harang és egy csengettyű található. A nagyobbik, megrepedt harangot egy XVIII. század végi harangból öntötték, a kisebbik 1822-ből való, a segesvári Baumgartner János műhelyéből. A csengettyű 1843-as évszámú.

A bözödi templom a szentély formája és a megmaradt ülőfülke tanúsága szerint a késő gótika idején, a XVI. század első felében épült. Nem sokkal későbbről való a falu első okleveles említése, 1566-ban három gyalog székely jelent meg innen János Zsigmond hadában. Ugyanitt láthatjuk Bözödújfalu nevét is (SzOkl II. 199.); Bözöd települése nyilván már korábban kialakult. A szabad székely portákat feljegyző 1567-es összeírásban Bözöd 19, Újfalu 15 kapuval szerepel (SzOkl II. 219.).

A templom a XVII. század elején az unitáriusok tulajdonában volt. 1639-ben fejedelmi comissariusok adják át a reformátusoknak (Koncz 18822. 217—223.). A sérelmes fél panaszára még 1697-ben is folynak a tanúvallatások. Izsák Péter 71 éves tanú szerint: „Az bözödi Calvinisták templumát tudom, hogy a Comissariusok által foglalták el az Unitáriusoktól [...] pap és mester házát, az mostani harangjokat [...] az Calvinista András pap addig jára futa Comissioval, hogy ő is egy néhányat állitott el az Unitárius vallásról.” Nagyloki János özvegye, a hetvenéves Erzsók asszony vallja: „Tudom, hogy az Bözödi Kő templum, melyet most az Calvinisták birnak, az Unitariusoké vala.” (Benczédi 1878. 365—368.)

Az egyházvizsgálatok alkalmával mindkét egyház számba vette a maga javait. A reformátusok a XVIII. század utolsó negyedében a templomhoz tartozó földeket és javakat vették leltárba, közöttük a máig megmaradt XVI. századi szép reneszánsz poharat (Liber Eccl. Udv. 1644. 159.). Az unitárius generális vizitáció 1715-ös jegyzőkönyvében 1732. szeptember 12-ről ezeket találjuk bejegyezve: „Elvették a reformátusok az unitárius templomot s az unitáriusok fából épitettenek volt templomot, az is elégett volt és mostan már szépen megépitették ujólag fából, még csak székek nincsenek az templomban.” (Idézi Kelemen 1922. 171.)

A református templom tornyát 1821—1822-ben építették, azelőtt fatornya volt, ennek építését Herczeg József kurátorsága alatt, 1797—1800 között említik az egyházközségi adatok (Koncz József: Adatok a bözödi ev. ref. egyházközség történetéhez. 31—32. — Említi Balogh I. 1935. 183.).

Irodalom

Orbán I. 150. — Benczédi 1878. 365—368. — Koncz 18822. 217—223. — Benczédi 1884. 90—93. — Koncz 1884. 163—166. — Koncz József: Adatok a bözödi ev. ref. egyházközség történetéhez. Marosvásárhely, 1905. — Kelemen 1922. 171. — Balogh I. 1935. 183. — Kováts 1942. II. 705. — Juhász 1947. 41, 42, 134, 137. — Darkó 1953. 204.