KOROND

A faluban két középkori templomról van tudomásunk: a késő gótikus formákat is őrző, többszöri alakítás után ma is álló unitárius templomról, és a csak múlt századi leírásból ismert, 1910-ben lebontott római katolikus templomról.

Római katolikus templom

Orbán Balázs ezeket írja a régi templomról: „A korondi katholikus templom igen szép régi épület, az újabbkori elferdítések dacára is fel lehet ismerni, hogy az az átmeneti korszak (románnak a gótba) tisztes műve: szentélyzáródása polygon, csillagboltozatának gerincei két horony közé helyezett hatszögű pálca tagozatával ékesek, s azok különbözöleg idomított (emberfő, makk, kehely) gyámkövekre (consolen) nyugasztvák. Szentségházfülkéje is van, melynek köríves nyílatát két hengertagozat szegélyezi. Diadalíve köríves. A hajó egészen át van alakítva, úgy az egyháznak minden ablakai kiszélesítve. A templomon lévő mindhárom ajtó különböző idomokat képvisel, mert déli oldalajtaja köríves, nyugati főportáléja egyszerű kajács szegélyezte csúcsíves, segrestyeajtaja pedig elcsapott lóherívvel alakult, s bár semmi felirat vagy évszám fel nem fedezhető, de a felemlítém építészeti idomok kétségtelenné teszik, hogy az a XIII-ik század vége felé épülhetett s így székelyföldi régi egyházaink között nem utolsó helyen áll.” (Orbán I. 129.).

Ebből a régi épületből az új, keletelt, homlokzati tornyos, kereszthajós, sokszögzáródású, 1910—1911 között épült templom láthatóan semmit nem őrzött meg. A nyugati oldalon félkörben futó kőkerítés régebbi, mint az új templom, ennek észak és dél felőli végénél álló kis támpillérekbe néhány jelentéktelen kőfaragvány van másodlagosan beépítve: a középkori templom támpilléreinek két, vályúzott profilú vízvetőköve, egy ferdén metszett lábazatkő, amely szintén támpillérből való lehet, és valamelyik bejárat elkoptatott, 1 m hosszúságú küszöbköve. Ezek a faragványok az Orbán Balázs által leírt templom késő gótikus építésből eredő darabjai, korábbi — átmeneti stílusú — formákra tárgyi emlékünk nincs. A régi templom lebontására, az új építésére vonatkozó egyházi iratok a második világháborúban megsemmisültek, köztük volt egy fényképfelvétel is a régi templomról.

174. A lebontott római katolikus templom támpillérének két megmaradt faragványa

175. Támpillérek az unitárius templomról

A késő gótikánál korábbi időről a pápai tizedjegyzék adata tájékoztat. 1333-ban: „Item Petrus sacerdos de Kurnud solvit II. banales.” 1334ben: „Item sacerdos de Kurund solvit I. banalem antiquum.” (MonVat. I. 115, 133.) Korond plébániája ebben az időben már kétségtelenül templomos hely volt, ez alátámasztja Orbán stílustörténeti megállapítását; ő a hajón félköríves déli kaput és félköríves diadalívet talált, gótikus szentély mellett.

1784-ből való egyházi feljegyzés szerint: „A parókiális templom Szent Bertalan apostol tiszteletére 1533-ban épült, toronnyal és két haranggal ellátva (Relatio Archid. ddto 5 Juni 1784, n. 632), ezt a reformáció idején az unitáriusok foglalták el. A foglalás időszakában a katolikusok az istentiszteletet a régi templom és torony helyébe [helyett] készített kicsiny kápolnában tartották, majd 1716-ban a templomot az unitáriusoktól visszakapták — jó ideig Atyha parókiájához tartozott, 1743-tól van saját parókusa.” (Schem 1882. 182.) Ezek szerint tehát a gótikus építés 1533-ig kinyúlik. Lehetséges, hogy az említett kápolna lett később az unitáriusok temploma, mely átalakított formában, de késő gótikus részleteket is őrizve ma is áll. A következő két feljegyzés e kápolnáról Ferenczi György generális vikárius Regestumában maradt fenn: „Az korondi katholikusok csináltak egy kápolnát anno 1648, azoknak attam fl. 6.” (Veszely 1860. I. 145.); „Hozattam volt Lengyelországból egy harangot, fertály másást és attam az korondi katholikusok temolomába Anno 1658.” (Uo. 147.)

A katolikus egyház először a szomszédos Atyhában erősödik meg. Bethlen Gábor 1625. március 15-én megengedi az atyhai katolikus híveknek, hogy különváljanak a korondi unitárius templomtól és külön papot tartsanak, „noha falujok a korondi templumhoz való megye volna”. (Az atyhai EgyhLvt-ból közli Veszely 1860. I. 289.) Később innen szervezik a korondi egyházat, s „mivel Korondi kitsin Catholica Ecclesia igen megromlott állapotban van”, ott lelkészi állást létesítenek, és 1707. február 8-án az önkéntes közös építkezést is elhatározzák: „1-a Conditio: hogy Atyhai lakosok tartozásképpen nem tartoznak az Korondi Ecclesiát épiteni, mivel nekik elég épületek van Atyha megyéiben, a kit építenek, jó akaratból és isteni szeretetből igérék sokan magokat, hogy most a pater házát segitik felépiteni, modo semel, et non amplius.” (Uo. 291.)

A régi templom átadásáról az unitárius püspöki egyházvizsgálati jegyzőkönyv 1726. május 18-i feljegyzése tájékoztat: „Az templom négy religióból levő Commissáriusok által transferáltatott az catholikusoknak vi connumerationis A. 1720. 9. Apr. Maji és az után más épittetett az unitáriusoktól kőből.” (Kelemen 1922. 174.)

Az új templomot — a középkorban kedvelt Szent Bertalan helyett, aki a korondi hegyben települt Pálpatakának lett a védőszentje — Jézus Szíve tiszteletére szentelték.

Unitárius templom

Az országúttól keletre emelkedő dombon áll a kőkerítéssel övezett, nyugati homlokzati toronnyal épült, keletelt, sokszögzáródású unitárius templom. Tornyát erősen előreugró, hármas tagolású, átlós támpillérek tagolják. A hajó nyugati falsarkainál is átlós támokat találunk; az északinak erősen kihajló két vízvetőjét a vakolás alatt, úgy tűnik, kőből való gótikus vagy gótikus formát utánzó faragványok alkotják. A toronyból nyíló nyugati bejárat kő ajtókerete kőbélletes sarokprizmáról induló elszedett, felső lezárása elliptikus ívű. A templom déli oldalán három ablaknyílás és a portikussal védett déli bejárat található, mely hasonló az előbbihez. A hajó északi oldalán a szószékfeljárót magába foglaló kiugrás van. A szentély a hajóval egy szélességű, kelet felé a nyolcszög három oldalával záródik, sarkainál kétosztású, vízvetőkkel alakított támpillérek erősítik. Néhol a támokon s a szentély déli falának egy részén rézsűs lábazat jelenik meg.

176. Az unitárius templom alaprajza

177. Nyugati ajtókeret

178. Déli ajtókeret

A templom belső tere egységes, stukkóvirágokkal díszített, fiókos dongaboltozattal fedett, melyet lizénákra támaszkodó kosáríves hevederek tagolnak. A hajó nyugati felében virágmintás mellvédű fakarzat áll, középen felirattal: EZT A TEMPLOMOT A KORONDI UNIT. EKLA AZ EGYESEK KÖZMUNKA EREJÉN ÉS KÖLTSÉGÉN ÉPITTETTE 1720— 50 ÉS MEGUJITTATTA 1820—21 ÉVEKBEN AZ EGY IGAZ ISTEN TISZTELETÉRE. A feliratot az 1971. évi javítás megörökítésével egészítették ki: UJITTATOTT 1971-BEN DR. KISS ELEK PÜSPÖK, FODOR DÉNES LELKÉSZ, GYÖRFFY MIHÁLY GONDNOK ÉS MOLNOS G. ÁKOS PÉNZTÁRNOKSÁGA IDEJÉBEN. A szentélyzáródásban fes-

179. Kályhacsempe gótikus szegélydísze (Páll Lajos gyűjteménye)

tett mellvédű fa orgonakarzat áll. A szószék és 1821-es évszámot viselő volutás koronája az északi oldalon található.

Bár idézett adataink (a katolikusoktól 1648-ból, az unitáriusoktól pedig 1720-ból) templomépítésről beszélnek, az alaprajzi forma, a támpilléres tagolás és az elliptikus ívű késő gótikus ajtókeretek alapján azt kell feltételeznünk, hogy ez a templom a XVI. század első felében épült s a megnevezett építés mindkét esetben egy már meglévő épület birtokbavételét, kijavítását és berendezését jelentette. Nehezen képzelhető el, hogy egy XVII. vagy XVIII. századra eső építkezésen épp a késő gótika egyik legritkábban alkalmazott ívformáját utánozták volna. Egy eljövendő falkutatás tisztázhatja majd, hogy Korondnak volt-e már a középkorban egymástól nem messze két temploma, illetve temploma és kápolnája.

Irodalom

Veszely 1860. I. 145, 147, 289, 291. — Orbán I. 129—131. — Schem 1882. 182. — Jakab 1901. 135, 142—143. — Gerecze II. 947. — Czobor Béla: Két régi ötvösmű az erdélyi egyházmegyéből. ArchÉrt 1892. 326—328. Kelemen 1922: 174. — Entz 1943¹. 220. — Juhász 1947. 11. — Vătăşianu 1959. 281. — Dávid 1969². 545. — Ferenczi 1971. 203; 1972. 50.