nyomtat

megoszt

A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei
DÁVID LÁSZLÓ

NAGYMEDESÉR

Unitárius templom

A Nyikó-mente mellékvölgyében dombok között meghúzódó Nagymedesér nyugati felének egy kiemelkedő pontján áll az unitáriusok átépített középkori temploma. A nyugati homlokzati toronyból és poligonális záródású templomtestből álló épület mai formáját 1805-ben kapta. A régi templomot az 1789. június 7-én tartott püspöki vizitáció jegyzőkönyvéből ismerhetjük meg.

A leírás szerint a deszkakerítéssel övezett cinterem közepén áll „az Ekklésia Kőből épittetett középszerü Magosságu s kivülről 9 kő-lábokkal meg erősített, de már romladozásra hajlandó Temploma Sendely fedél alatt, melynek Napnyugoti végén Magoss Zápor-tartó, Napkeletin pedig egy Vas Kakas vagyon. A Templomnak két ajtaja, Nap nyugatról egyik s a más Délről. [...] Mellyékei pedig mind két Ajtónak párkányos faragott kövekből szivárványoson; Ablakainak ketteje Napkeletre [...] más ketteje pedig délre és egy kisded északra állanak; Predikálló széke a Templomnak Pohár formát mutat. [...] Mennyezete kék táblákon, sárga lapos és veres, duplás Párkányozással rakatott. [...] Napnyugati végében a Templomnak vagyon négy Cserefa lábakon álló zöld festékes táblákra


221. A torony nyugati kapuja

párkányozott kar. A Czintermén kivül ennek Napkeleti Ajtajánál vagyon Csere fákból talpra kötéssel épült sendelyes fedelü Harangláb, fedele avatag lévén.” A leltárban feljegyezték a berendezés tárgyait és azok feliratait is. A szószékkorona készítésére vonatkozó szövegrészek: AD HONOREM UNIUS VERI DEI ET FILII EJUS JESU CXTI CRUCIFIXI HOC OPUS FIERI CURAVIT AO. 1752 ANDREAS VARGA DE MEDESÉR. A pulpituson: DEO JUVANTE CURAVIT AEDIFICARI GENEROSUS DOMINUS JOSEPHUS FERENTZI PER ME JOSEPHUM TIBOLD DE SIMÉNFALVA MENSARIUM IN AO. 1758. Az Úrasztalán: EX INDUSTRIA SUA GRATIS EXTRUXIT GREGORIUS TOT 1757. (UnitPüspVizit 1788. 789.) Két harangról is megemlékeznek, az egyik 1496-os, a másik 1711 évszámú (uo. 795.)

A templom 1805-ös újjáépítésekor az említett két gótikus kapuzatot megtartották, egyiket a toronyaljba nyíló, másikat a toronyaljból a hajóba vezető bejárat hajó felőli nyílásának kereteként helyezték el. A to

222. A hajó nyugati kapuja

223. A harang évszáma: 1496

rony homlokzati részén elhelyezett első ajtókeret félköríves, de bélletívének középpontjában van egy kis megtörés; ez a másodlagos elhelyezés következménye is lehet. Profilja vályúzatok közé fogott lemezeit pálcatagokból áll, a középső tag gúla alakú lábazatról indul. A kőkeret a késő gótika korából való.

A második ajtókeret csúcsíves, profilját félhenger, orrtagos körtetag és leszelt élű háromszög alkotja. A tömör profilozás a gótika érett szakaszára utal.

A középkori templom felszerelési tárgyai közül ma is használatos az 1496-os évszámú harang. Felületén díszített sáv fut körbe. Négyszer ismétlődő azonos mintája keretbe foglalt emberfejes sárkányt ábrázol, melynek indadísszé alakuló farka gótikus levelekkel díszített. Ugyanebben a sávban van az évszám és egy körbe rajzolt nyolcszirmú rozetta is. Hasonló díszítések jelennek meg az 1512-es évszámú rugonfalvi harangon is.

A mai templom építéséről a kazettás mennyezet két felirata tájékoztat. Egyik a templomról, másik a mennyezet készítéséről szól. Az első: AZ EGY IGAZ ISTEN TISZTELETÉRE, E TEMPLOM FUNDAMENTUMÁBÓL ÉPÜLT AZ 1805-BE A MEDESÉRI UNITÁRIA EKLÉSIA KÖLTSÉGÉVEL BARTALIS JÓZSEF CURATOR IDEJÉBEN. A másik felirat: EZ MENNYEZET ISTEN SEGEDELMÉBŐL ÉPITETET A MEZESÉRI UNITAR: EKLÉSIA KÖLTSÉGÉVEL AZ S.BER HAVÁBAN 1810 ESZT: VÁRFALVI PÁLFI JÓSEF PAP. ÉS IKLANDI BARABÁS GYÖRGY SCHOLA MESTER. MARTON JANOS CURATOR IDEJÉBEN PAL GYÖRGY ES LUCZA FERENCZ EGYHÁZFISÁGOKBAN. SEGESVÁRI FOLBERTH JÁNOS ASZTALOS ÁLTAL. AZ ÉN HÁZOM IMÁDSÁGNAK HÁZA. ÉSA LVI. VS. 2. — Egy későbbi javításról is olvashatunk a mennyezeten: TEMPLOM ÉS TORONY UJITTATOTT 1907 ÉVBEN FERENCZI ÁRON LELKÉSZ, MIKLÓS JENŐ ÉNEKVEZÉR, ANDRÁSI PÉTER GONDNOK IDEJÖKBEN. MÁNCS GYÖRGY VÁLLALKOZÓ. Mind a mennyezet, mind a nyugati és keleti oldalon álló fakarzatok virágmintás festésűek. A padok 1813-ban készültek. A cinterem fedeles kiskapuján az 1839-es évszám látható.

Medeséren az utóbbi idők ásatásai XI—XII. századra datált települést tártak fel, a korra jellemző tűzhelyes, félig földbe mélyített kunyhókkal, cserép-bogrács töredékekkel (Székely 1964. 66.). A templom eredete a XIV. századra mutat. Bár Medesér plébániáját nem jegyezték be a tizedjegyzékbe, csúcsíves kapuja azt sejteti, hogy itt abban az időben gótikus templom épült. Újabb építkezést jelez a pálcatagos félköríves ajtókeret, melynek készítését a XV. század végére tehetjük; közvetve ezt az építési időt jelzi a harang is. Ma már nem tudjuk megállapítani, hogy az 1789-es állapot szerinti 9 támpillérrel erősített, torony nélküli és már boltozatok és diadalív nélküli templom mely része eredt az első, s mely része a második középkori építésből, csak annyit tudunk, hogy a kő kapukeretek a helyükön voltak. A régi mennyezetnek, úgy látszik, nem volt évszámos felirata, a XVIII. század közepéről való bútorzatot esetleg egy renoválás után készítették. Az 1789-ben „már romladozásra hajlandó” templom tizenhat év múlva újjáépült, de meglehet, hogy jó állapotban levő falrészeket az új épületbe is belefoglaltak.

Medesér 1566-os okleveles említése idején a feljegyzett lófők száma 11, amivel Udvarhelyszéken a negyedik helyen áll. Ekkor már szerepelnek a jóval későbbi templomi feliratokban megörökített családnevek viselői: Ferenczij János, Leorijnczij Bartallijws (SzOkl II. 201, 205.). A Bartalis család öt libertinus tagját Bocskai István emeli ismét lófői rangra 1606-ban (Liber Regius Bocskai I. 37. Idézi Jakab 1901. 318.).

Irodalom

Orbán I. 117, 118. — Jakab 1901. 318. — Gerecze II. 948. — Herepei—Szabó 1937. 34. — Vătăşianu 1959. 555. — Négyszáz év (képtáblákon). — Dávid 19692. 544. — Székely Zoltán: Materiale ale culturii Sîntana de Mureş din sud-estul Transilvaniei. Aluta 1969, 9—10, 13. — Székely 1974. 66, 67, 68.