nyomtat

megoszt

A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei
DÁVID LÁSZLÓ

SZÉKELYSZÁLDOBOS

Református templom, kápolna-maradvány

Középkori templomépítésnek nem maradt itt látható nyoma, bár a falu már szerepel a pápai tizedjegyzékben. 1333-ban: „Joseph sacerdos de Zaldubus solvit II. banales” (MonVat I. 115.). A reformáció után Erdővidék egyházai között 1710-ben történt önállósulásáig Bardóc filiája (Benkő 1770).

Mai református temploma a falu északi szélében áll. Középkori formákat nem őriz. Sokszögzáródású apszisa északkeletre tájolt és támpillérsoros, oldalfalai is nem középkori formát mutató támokkal tagoltak, délnyugati homlokzata előtt külön áll az 1838. évi földrengésben megrongálódott és 1853-ban újjáépített torony (EgyhLvt.). Első adatunk a már meglévő templom javításáról emlékezik meg: „A száldobosi Templomot is szépen renováltatta volt A. 1756. Mlgs. L. B. idősebb Daniel István Fő Király Biró Urak és néhai Nagyságos Asszony Petri Polixéna az Ur Hiv Párja.” (Benkő 1770.) Ezzel az építéssel lehet egyidős a mai szószékkorona, felirata szerint: RENOVATA IN ANNO 1825.

A templom kisebbik harangja 1555-ös évszámú. Bár ez támpont lehetne a templomra vonatkozóan is, a hagyomány szerint azt a XVII. században elpusztult Dobó és Volál Száldobosra települő lakói hozták magukkal (Kisgyörgy 1973. 84.).

302. A harang évszáma: 1555

303. Díszítés a harangon

Az ötvenes években Székely Zoltán múzeumigazgató a református templomtól nem messze egy négykaréjos kápolna alapjait ismerte fel a felszínre kirajzolódva. A kápolna emlékét a helynévadás is megőrizte: hozzá közel fekszik a „Kápolnára menő” kaszáló. Feltárása önmagáért, de az udvarhelyi Jézus-kápolnával való analógiájáért is szükséges volna.

Irodalom

Benkő 1770. — Debreczeni 1932. 173—179. — Kováts 1942. II. 645. — Juhász 1947. 11, 13, 52, 143. — Darkó 1953. 207. — Tombor 1968. 189. — Dávid 19692. 544. — Dávid László: Két templom a dobói pusztán. MTük 1970. máj. 9. — Kisgyörgy 1973. 84. — Székely 1974. 67.