nyomtat

megoszt

A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei
DÁVID LÁSZLÓ

SZÉKELYSZENTMIKLÓS

Unitárius templom

A Nyikó mellékvölgyében fekvő kis falu közepén áll az unitárius templom. Felfelé keskenyedő magas tornyához keleti oldalon egyhajótemplomtér csatlakozik, amelyet kelet felé sokszögzáródású szentélyrész zár le. Egyszínű kazettás mennyezetén felirat olvasható: AZ 1862 ÉVBE: KÉSZULT: AZ EKKLÉ[SI]A KÖZKÖL[TSÉGÉN]. A templom torony alatti nyugati bejáratát csúcsíves nyílású, hornyolt profilú kőkeret szegélyezi. Küszöbköve szintén faragott kő, vastag hengertag profillal. Eredetileg egy másik kapunak volt a kerete. A hornyolt keret és a hengertagos darab profilméretei egyezőek. A templom déli portikusának oldalfalába egy fordított kúp alakú, tagozott gyámkő van beépítve, s egy ugyanilyen késő gótikus gyámkő található a parókia kertjében is. A toronyfalba vezető lépcsőfeljárónál két darab, mindkét sarkán élszedett, faragott kváderkő van beépítve.

Az új templomba beépített gótikus faragványok egy korábbi templomból valók. Ennek helyét pontosan, formáját megközelítő pontossággal ismerjük. A középkori templom a falu nyugati felében, a parókia kertjének egy kiemelkedőbb részén állott, körülötte temető terült el. A helyszínen látszik, hogy alapfalai a lebontás után a földben maradtak, tájolása kelet—nyugati irányú volt. Egy 1732-ből való vizitációs feljegyzésből romlott állapotáról hallunk: „Az Szentmiklósi nagy templom majd elpusztul.” (GenerVizit 1715. idézi Kelemen 1922. 179.) Részletes

308. Gótikus kapu az új templom bejáratánál

leírás maradt a templomról a lebontása előtti időből. Az 1789. május 29-i egyházvizsgálat jegyzőkönyvében ezeket olvassuk: „[...] mint hogy a Templomot olly romladozva s félelmes állapotba találá, melly keserves consequentiakat nyári tempestásoknak idején hamar okozhatna, tehát a Templomnak minden haladék nélkül való megépitésére szükséges előre való készületeket committálá a Visitatio az Ecclának. [...] Vagyon egy Fundus a Falunak Kede felől való végiben a Falun küjel, Templom Mezeje nevezetü hellyen [...] vagyon pedig rajta egy megromlott és meg-hasadozott kő Templom, tiz meg romladozott kő lábakkal megtámasztva, de mind a Templom, mind a Kő Lábak dőlő félben vagynak, a Templom Sendellyel fedetett, egy bejáró ajtaja vagyon, mellyis régi meg hasadozott, sorka zárja fa; Vagyon négy Ablakja, hárma nagy és Fa rostéllyos, a negyedik tsak kitsin, a Nap nyugot felől való végiben, mellynek sem Ablakja, sem rostéllya nintsen. Mennyezete egészen mind a Férfiak, mind az Asszonyok felett virágosan festett és Párkányos, a Férfiak felett a Mennyezeten vagyon Illyen Irás: HOC OPUS AEDIFICATUM EST IN HONOREM UNIUS VERI DEI ET FILII EJUS JESU CHRISTI SUMPTIBUS GENEROSI DNI SIGISMUNDI PALFFI DE GAGY ANNO DOMINI 1 6 9 1 PER R. DANIELEM D. MUSNAI. [...] Hátul a Férfiakon a Templom végib. a kő falon belül a templomb. vagyon illyen irás: HOC TEMPLUM RENOVATUM EST IN HONOREM

309. Kapuzattöredék az új templomban

310. Gyámkő a régi templomból

 

UNIUS VERI DEI ET FILIJ EJUS JESU CHRISTI TEMPORE CURATORIS DOMINI DANIELIS SZT ANNAI AO DNI 1 7 6 3. [Folytatása bibliai idézet] A Prédikálló Szék kőből való [...] külön, a Templomtól Nap nyugotra mint egy husz lépésnyire egy kőből való, a négy szegletin 4 kő lábakkal erősittetett, két contignatios szarvazatu sendellyel fedett Torony. A két oldalán bolthajtásos bé járó nagy Ajtó helly.” (UnitPüspVizit 1789. 711—713.)

A már lebontott templom maradványait Orbán Balázs is megvizsgálta: „[...] a dombtetőn csak felületes vizsgálatra is felismerhetni az apátsági templom alapfalait, melyek egy 36 lépés hosszú és köríves apsisú, tehát román ízlésű templomra engednek következtetni; látszanak a templomot körülvett védfalaknak is alapfalai, és a szomszéd kertekben mindenütt épületnyomok, melyek az apátsági residentia homályos maradványai.” (Orbán I. 117.) Ő Benkő Milcoviája és helyi egyházi feljegyzések hagyományanyaga alapján tartja e maradványokat egy apátsági templom romjainak. A hajdani templom nagy mérete valóban feltűnő, teljes hosszúsága a bögözivel egyező. Pedig adatainkból a népesség kicsiny számára következtethetünk a XIV. századtól kezdve, amikor is Szentmiklós plébániáját először említik: „[...] sacerdos de Sancto Nicolao solvit II. banales” (MonVat I. 133. — 1334. évi tizedjegyzék). Az 1566-os lófő-összeírásban csak egy személy szerepel (SzOkl II. 205.). 1567-ben négy kaput vesznek számba (SzOkl II. 219.), 1576-ban Johannes Literati 11 jobbágyporta után fizeti az ötvendénáros adót (SzOkl IV. 39.). A szomszéd faluk tartozhattak egykor Szentmiklós plébániájához, ezek közül Kis- és Nagykedének nincs középkori temploma, Medesér és Tordátfalva a XV. században, Siménfalva a XVI. században rendelkezik már saját templommal.

Ha a régi templomra vonatkozó adatokat összegezzük, két középkori építkezést különíthetünk el, amit két későbbi javítás részben módosított. A megmaradt csúcsíves ajtókeret és a másik, hengertagos töredék analógiáit átmeneti korú templomainknál találjuk meg. Közel azonos méretűek Szentlászló, Olasztelek, Patakfalva kapuzattöredékei, Rugonfalva, Oklánd, Felsőboldogfalva félköríves ajtókeretei. Ezek alapján, Szentmiklós félköríves záródású szentélyét is figyelembe véve, az első építkezést a XIII—XIV. század fordulójáról keltezhetjük. A gyámkövek, támpillérek a hajó boltozott voltát bizonyítják, ami a XV. század második felére tehető átépítésről tanúskodik. Talán a második építkezéskor készült a négy saroktámmal épített, szabadon álló torony is. Az építkezések korát és egymáshoz való viszonyát a maradványok feltárásával lehetne pontosan tisztázni.

Az 1789. évi egyházvizsgálat idején már festett kazettás mennyezet fedi a diadalívvel tagolt hajót és szentélyt; az 1691-es készítési évszám biztonsággal csak a szentély mennyezetére vonatkoztatható. Az 1732-ben már rossz állapotban lévő templomot a szentély belső faláról lemásolt felirat szerint 1763-ban javították, de 1789-ben ismét komoly javításra szorult, ami ha meg is történt, a középkori templomnak már csak néhány évtizedre biztosította fennmaradását.

Irodalom

Orbán I. 117. — Gerecze II. 950. — Kelemen 1922. 179. — Dávid 19692. 545.