SZENTLÉLEK

Római katolikus templom

Az alacsony kőfallal kerített templom és körülötte a régi temető nem a falu közt, hanem annak szélén, az Udvarhely—Parajd útvonalból a Nyikó mentére leágazó útkereszteződésnél található; sokáig a két szomszéd falu, Farkaslaka és Malomfalva templomául is szolgált. Tájolása kelet—nyugati irányú, toronyból, hajóból, szentélyből és sekrestyéből áll. Többszöri átépítés nyomát viseli magán, de lényegében középkori építésű.

A kőkerítés nyugati falában javítás emlékét őrző felirat van: NAGYULT ÉS UJULT 1853. A templom nyugati homlokzata előtt álló, később épült tornyot átlós támpillérek fogják közre, a támok magasságán felüli része későbbi ráépítés, amint azt a külső, félköríves bejárat feletti építési emléktábla is jelzi: 1764. SUB RMO FL. PS. (Ekkor Lakatos Ferenc a plébános, aki 1747—1766 között udvarhelyszéki esperes is volt. Lásd Veszely 1860. I. 369. és Domus Historia Szentlélek. EgyhLvt. Ugyanitt találjuk feljegyezve, hogy 1729-ben még harangláb volt a templom mellett.) A toronyalj dongaboltozatos, innen nyílik a hajó kőkeretes, félköríves lezaródású nyugati ajtaja, melynek bélletét három, vályúzatok közé fogott karcsú hengertag alkotja. Orbán és Entz e kaput a XIII. század végére, Greceanu a késő gótika korára datálja. A hajó nyugati falsarkait átlós, nagyon előlépő támpillérek erősítik, a déli oldalon csak a diadalív vonalában van egy kétszakaszos, faragott vízvetőkkel és rézsűs lábazattal kiképzett kőláb. A déli falon magasan elhelyezett kis félköríves ablaknyílás szolgál a nyugati karzatra. A középtengely körül van a most elfalazott déli bejárat, melynek kerete Orbán Balázs szerint szintén félköríves, „két lemez közé foglalt henger

334. A templom és cinterem

335. A templom alaprajza

336. Nyugati kapu

337. Ablak a hajóból

rel” profilozva. A déli bejárat belső szegmentíve nyitva áll, csak az ajtónyílást falazták el 1944-ben, amikor a bejárat előtti portikusból alakított Szent Sír-kápolnát lebontották. A déli fal további részén két félköríves, az előbbinél nagyobb ablak található, kőkávák nélkül. A hajó északi fala egy támmal tagolt, ez a karzat vonalában áll, mellette kelet felé nagyobb, szegmentíves, nyugat felé félköríves lezárású kis ablakot találunk; ez utóbbinak a nyílását utólag szélesítették, felette félhold alakú vakfülke húzódik.

A szentély alig keskenyebb a hajónál, de magasabb annál. Hat kettős tagozású, hornyolt vízvetőkkel és rézsűs lábazattal alakított támpillér fogja körül. A déli falat három félköríves, kőkeret nélküli ablak töri át. Északi oldalához utólag szélesített sekrestye csatlakozik; toldott részén javítási felirat: RENOV. A. 1837. A hajót és szentélyt tagolatlan nyeregtető fedi.

A hajó belsejében, a nyugati bejárat felett két pillérre és árkádokra fektetett, tömör mellvédes karzat emelkedik. A déli fal keleti végében egyszerű, félköríves lezárású ülőfülke nyílik. A hajót vakolt síkmennyezet fedi.

A hajótól félköríves diadalívvel elválasztott szentélyt a záródással együtt háromszakaszos bordás keresztboltozat fedi, mely megnyúlt, hoszszú gyámokra támaszkodik. Mindeniken más és más ábrázolás látható, néhol kis pajzsocskákon. A mély hornyolatú orrtagos kőbordák mindhárom boltszakaszban boltzárókőbe futnak össze, ezek is díszítettek. A szentély északi falában lévő kőkeretes sekrestyeajtó csúcsíves nyílású, elszedett kereteléssel, felette kis háromszög alakú pajzzsal. A sekrestye dongaboltozattal fedett.

A templomhoz Orbán Balázs szerint három régi harang is tartozott. A nagyobbik körirata JESUS NAZARENUS REX JUDEORUM VENIT IN MUNDUM ET HOMO FACTUS EST 1626 (!). A kisebbik felirata csak részben volt kiolvasható. Első sorában: CAMPANAM FECIT AEDI

338. Boltzárókövek és gyámkövek a szentélyből

339. Bordaprofil (a), sekrestyeajtó (b)

FICARE M. GALPHI C.S.V.K.A.D.I.G.A.I…, a második sorban SZOMBATFALVIANUS A... és lekopott évszám. „Mindkét harangja a 16-ik század első feléből való, a betűk idoma a 16-ik század elejére utal.” (Orbán I. 106.) „Volt ugyan ennél egy sokkal régibb harangja.” A feliratban előforduló családnevek 1505-ben okleveles anyagban is szerepelnek: Lucas Gálfi, Gregorius Zombathfalwai az udvarhelyszéki székely gyűlésen megválasztott bírák (SzOkl VIII. 220.).

A templom mai berendezése — a fő- és két mellékoltár — 1949-ben készült. Régi késő barokk volutás oltárának fényképét a Domus Historia őrzi.

Szentlélek temploma részben a XIII. század végéről ered. Nyilvánvaló, hogy a hajó a szentélynél korábbi építésű, de hogy ajtókeretei, átalakított félköríves ablakai, félköríves diadalíve s maga a hajó falazata valóban román koriak-e, azt csak falkutatással lehetne bizonyosan megállapítani. A vaskos támrendszeren nyugvó szentélyboltozat az 1458-as évszámú székelykeresztúri szentéllyel látszik egykorúnak. A késő román kori eredetet valószínűsíti Szentléleknek a pápai tizedjegyzékben való előfordulása: 1333: „Jacobus sacerdos de Sancto Spiritu solvit III. banales” — 1334: „Item sacerdos de Sancto Spiritu solvit IIII. banales antiquos” (MonVat 115, 132.). Az 1784. évi vizitáció a templomot XIII. századinak ítéli („Initia et vicissitudines huius parochiae incerta sunt, passim e structura ecclesiae adseritur eam iam seculo 13-o extitisse, atque sinu suo etiam Farkaslaka, quae nunc parochia est, usque a. 1762 amplexam fuisse. [...] In filiali Malomfalva ecclesia publica per comunitatem a. 1809 aedificata” — Schem 1882. 189.). A közösség népességéről az 1567-es porta-összeírásból értesülünk, eszerint Szentléleken 25, Farkaslakán 36, Malomfalván 24, Bogárfalván 8 kaput számolnak össze az adózáshoz (SzOkl II. 219.). Fejér Miklós generális vikárius jegyzőkönyve az 1622 előtti évekből örökített meg néhány, a templomra vonatkozó régi és akkori érdekességét: „Midőn jelen volnánk Udvarhely székben a Szent Léleki templom előtt való harangláb alatt, sistálának mi előttünk Szent Lélek megyéjebeli uraim in universo a négy falu: Szent-Lélek, Farkaslaka, Malomfalva, Bogárfalva unanimi voto” — és három ügyben határoznak: „[...] a templomban lévő asszonyember álló helyeket, elsőbben abból mind a székeket kihányván, négy részre juxta quantitatem pagorum, et hominum osszák igazán és istenesen [...] a principális pars adassék Sz. Léleknek. [...] a kiknek pedig béfizetett székek volt azelőtt, az nem tartozik székért fizetni, a kiknek pedig béfizetett székek nem volt azelőtt [...] tartozzanak letenni jutalmat.” A Szentegyház mezejét Szentlélek nem követelheti csak magának, mert azt „attyáik a templomhoz rendelték, hagyták, tudni illik a templom épitésire, Czinterem földelésire, vagy ha kivántatnék, temető helynek is befogására.” (Idézi Veszely 1860. I. 336.) A templomi székváltság, a filiák népének helye a templomban és a templom javára tett alapítványoknak szigorúan a templom javítására való felhasználása bizonyára már a középkorban gyakorolt szokásjog volt.

A templom hajójában lévő kő karzatot a barokk korban építették, s erre az időre tehető az ablakok átalakítása is.

Irodalom

Veszely 1860. I. 336—337, 369. — Orbán I. 106. — Schem 1882. 189. — Juhász 1947. 11. — Vătăşianu 1959. 244—245. — Entz 1968. 44, 162. — Dávid 1969¹. 59. — Dávid 1969². 543, 545, 546. — Greceanu 1970. 290.