nyomtat

megoszt

A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei
DÁVID LÁSZLÓ

ZETELAKA

Gótikus töredék a római katolikus templomban

A századunk elején, 1910-ben épült római katolikus templom tornyának emeletén egy több darabra tört kő körablakot őriznek. A kő át

346. Körablak egy kora gótikus templomból

mérete 71 cm. Közepén négykaréjos nyílás van, amit váltakozva négynégy kis méretű kör, illetve ívelt háromszög alakú nyílás fog körbe. Nyilvánvalóan egy tölcséres bélletű nagy körablak nyílása volt, amely kora gótikus stílusú épülethez tartozhatott. Alighanem egyetlen hírmondó darabja Zetelaka pápai tizedjegyzékben említett plébániája kőtemplomának 1333-ban „Benedictus Sacerdos de Zokaloka solvit III. banales”; 1334-ben talán ugyanő „Zathalaka” 1 dénár tizedét fizeti (MonVat 115., 133.)

További adataink a falu népességéről, foglalkozásáról, egyházi hovatartozásáról és templomépítésekről tudósítanak. Az 1566-os lófő-öszszeírás 13 nevet sorol fel Zetelakáról (SzOkl II. 204, 206.), az 1567-es kapu-összeíráskor 40 telket jegyeznek fel, s egy kőfaragó is él a faluban (SzOkl II. 220.). A két adat Udvarhelyszék legnépesebb falui közé sorolja Zetelakát a XVI. században. A fejedelemség építkezéseihez a falu a XVII. századtól kezdve évi 100 000 zsindely szolgáltatásával járul hozzá, hadi szolgálatok helyett, amint azt az 1631. évi kiváltságlevele igazolja (Jakab 1901. 366.). A falu nagy lélekszámának megfelelően egyháza is jelentős volt. Egy 1651-ben kelt tanúvallatásból megtudjuk, hogy az 1590—1612 közti időkben, az Udvarhelyszéken hódító reformáció idején Zetelaka református esperesi székhely volt (Veszely 1860. I. 317.). A katolikus hitre való visszatérés egyben templomépítést vagy megújulást is jelent. Amikor 1860-ban új templomot építenek, a felszentelési okmányban feljegyzik az előbbi építkezések akkor tudható adatait. Egy 1615. N. G. feliratú építési emlékkő volt a szentély alapjában. Ezt a templomot 1666-ban a tatárok felégették, de a hajót még abban az évben helyre is állították. 1755-ben, Bálintffi János plébános idejében harmadszor építik meg a templomot (talán ehhez tartozott a ma is meglévő körablak); ekkor még áll az 1615-ből való szentély (Decretum parochiae Zetelakiensis. Vizitációs feljegyzés 1824. EgyhLvt. és Schem 1882. 193.). Hadnagy János plébános szíves közlése szerint ezek az 1615—1755 közötti adatok annak a templomnak az építésére vonatkoztathatók, amely a falutól keletre, a Csele nevű helyen állott. Az utolsó két építkezés már a falu között történt.

A reneszánsz kori építtető (N. G.) feltételezhetően Nagy Gergely, illetve annak a Nagy Imrének egyik utóda, aki az 1566. évi lófő-összeírásban szerepel, s aki 1583-ban Báthori Zsigmondtól adománylevelet kap a birtokaira (Jakab 1901. 329.).

Irodalom

Veszely 1860. I. 317. — Orbán I. 64—66. — Schem 1882. 193. — Jakab 1901. 329, 366. — Juhász 1947. 11, 13, 32, 34, 37, 38, 137. — Dercsényi 1970. 245. — Ferenczi 1971. 1138.