1670-1944
A kalotaszegi (kolozs-kalotai) egyházmegye a Kolozsi és Kalotaszegi egyházmegyék egyesüléséből jött létre a 16. század hetvenes éveiben, Kolozs vármegye nyugati részén. Legjelentősebb egyházközsége, a kolozsvári 1854-1897 között Szamosfalvával külön egyházmegyét alkotott. Az 1903-as egyházkerületi rendezéskor az egyházmegyét kettéosztották, létrehozva a kolozsvári és a kalotaszegi egyházmegyét. Az utóbbiban a történeti Kalotaszeg falvainak egyházközségei maradtak.
Az egyházmegye levéltárát 1822-ben, majd 1855-ben rendezték, mindkét alkalommal lajstromkönyvet készítettek. 1903 után a történeti iratanyagot is különválasztották az akkor megállapított közigazgatási határok szerint. 1959-1961 között Ady László magyarkapusi lelkész, egyházmegyei levéltáros rendezte az anyagot, kéziratos leltárkönyvet készített. Az iratanyag általa kialakított rendben került elhelyezésre a Gyűjtőlevéltárban, a leltárkönyv segítségével kutatható.
Jegyzőkönyvek 2 fm.
Generális zsinati 1823-1854
Parciális zsinati (1792)-1867
Egyházmegyei közgyűlés 1871-1936
Egyházmegyei tanácsülés 1869-1936
Képviseleti gyűlés 1869-1870
Vizitációs 1813-1921
Házassági törvényszék (1792)-1895
Köztörvényszék 1869
Özvegy-Árva alap 1810
Összeírások 1754, 1956
Díjlevelek 1868
Levéltári lajstromok 1822, 1855
Iratok 13 fm.
Anyakönyvek másodpéldányai 1834-1873
Házassági periratok 1813-1893
Számadások 1840-1937
Özvegy-Árva pénztár 1809-1906
Vagyonügyek 1674-1930
Igazgatási iratok 1770-1943
Tanügyi iratok 1823-1948
Egyházközségek iratai:
Alsójára 1756-1940
Bábony 1738-1944
Bánffyhunyad 1789-1943
Bogártelke 1815-1944
Csucsa 1906-1944
Egeres 1789-1944
Farnas 1801-1944
Gyalu 1772-1943
Gyerővásárhely 1809-1944
Hidalmás 1890-1944
Inaktelke 1796-1944
Jákótelke 1810-1944
Kalotadamos 1813-1944
Kalotaszentkirály 1816-1944
Ketesd 1812-1944
Kispetri 1814-1944
Körösfő 1806-1944
Középlak és Tamásfalva 1670-1944
Magyarbikal 1813-1944
Magyarfenes 1813-1940
Magyargyerőmonostor 1813-1940
Magyarkapus 1812-1944
Magyarkiskapus 1808-1944
Magyarléta 1799-1940
Magyarlóna 1675-1943
Magyarnádas 1843-1922
Magyarókereke 1805-1944
Magyarszentpál 1820-1920
Magyarvalkó 1778-1940
Magyarvista 1816-1944
Magyarzsombor 1890-1944
Mákófalva 1812-1944
Méra 1807-1944
Nagypetri 1814-1944
Nádasdaróc 1815-1944
Nyárszó 1799-1944
Sárvásár 1764-1944
Sztána 1782-1944
Szucsák 1814-1943
Tordaszentlászló 1814-1940
Türe 1768-1942
Váralmás 1674-1944
Zentelke 1816-1940
Zsobok 1773-1944
Összesen: 15 fm.
1625-1944
A széki egyházmegye a 16. század második felében alakult ki, a század utolsó negyedében azonban, az antitrinitarizmus elterjedése következtében, egyesült a dési egyházmegyével. Az 1624-es nagyenyedi zsinat a nagy kiterjedése miatt nehézkesen igazgatható egyházmegyét újra kettéosztotta, így a történeti széki egyházmegye a Szamostól keletre lévő Belső-Szolnok, Doboka és Kolozs vármegyei egyházközségeket foglalta magába. Az 1903-as egyházkerületi rendezéskor elcsatolták a Beszterce-Naszód, Kolozs és egyes Szolnok-Doboka vármegyei egyházközségeket is, ugyanakkor egyes, korábban a nagysajói egyházmegyébe tartozó egyházközségek kerültek a széki egyházmegyébe.
Az egyházmegye levéltárát az 1840-es évek második felében rendezték, ekkor készítették az alapos lajstromkönyvet is. 1910-ben új lajstromkönyv készült, amelybe bejegyezték az egyházmegyéhez újabban csatolt egyházközségek levelezését, viszont kimaradtak az elcsatolt egyházközségek iratai. A gyűjtőlevéltári rendezéskor László Dezső a korábbi rendet részben visszaállította, az anyaghoz kéziratos leltárkönyv készült.
Jegyzőkönyvek 3 fm.
Anyakönyvek másolatai 1833-1854 7 kötet
Parciális zsinati 1625-1894 11 kötet
Tanácsülési 1884-1897 1 kötet
Vizitációs 1794-1905 20 kötet
Házassági törvényszék 1884-1894 1 kötet
Dictaturae protocollum 1829-1897 1 kötet
Köztörvényszék 1887-1895 1 kötet
Özvegy-árva Gyámintézet 1886-1895 1 kötet
Egyházi javak összeírása 1634, 1754 2 kötet
Papi, kántori díjlevelek, jövedelmek 1866-1888 2 kötet
Pénztárnaplók, számadások 1888-1918 8 kötet
Nyugdíjintézeti törzskönyv 1908-1919 1 kötet
Segédletek:
Iktatókönyvek 1883-1943 15 kötet
Mutató az iktatókönyvhöz 1883 1 kötet
Bírósági iktatókönyv 1931-1942 1 kötet
Levéltári lajstromok 1847-1926 2 kötet
Iratok 11, 50 fm.
Igazgatási iratok 1757-1944
Özvegy-árva Gyámintézet iratai 1885-1896
Válóperi iratok 1791-1895
Egyházközségek iratai:
Almásmálom 1773-1944
Alsóilosva 1832-1944
Apanagyfalu 1832-1944
Árpástó 1800-1944
Baca 1792-1944
Bálványosváralja 1778-1963
Bethlen 1794-1944
Bonchida 1781-1904
Boncnyíres 1790-1943
Botháza 1693-1901
Bőd 1776-1943
Buza 1765-1944
Cege 1741-1944
Császári 1786-1871
Csicsógyörgyfalva 1943-1944
Csicsómihályfalva 1827-1944
Feketelak 1805-1944
Felőr 1792-1944
Fűzkút 1801-1921
Göc 1766-1944
Gyeke 1809-1903
Hesdát 1805-1899
Katona 1800-1923
Kékes 1831-1944
Kékesvásárhely 1887-1944
Kéthely 1829-1900
Kisiklód 1757-1944
Kispulyon 1760-1944
Kőfarka 1871-1890
Magyarberéte 1834-1891
Magyarborzás 1793-1944
Magyardécse 1827-1944
Magyarfráta 1799-1905
Magyarkályán 1795-1904
Magyarlégen 1799-1903
Magyarnemegye 1793-1891
Magyarpalatka 1808-1905
Magyarszovát 1788-1906
Melegföldvár 1798-1944
Mezőkeszü 1801-1903
Mezőméhes 1836-1889
Mezőszava 1763-1922
Mezőszentmihály 1913-1922
Mezőveresegyháza 1797-1944
Mezőzáh 1861-1934
Mikeháza 1763-1892
Mócs 1754-1912
Nagydevecser 1759-1944
Nagyiklód 1808-1944
Nagysármás 1894-1903
Noszoly 1794-1944
Ördöngösfüzes 1798-1944
Pusztakamarás 1770-1903
Retteg 1801-1944
Sajókeresztúr 1754-1891
Sajószentandrás 1795-1891
Sajóudvarhely 1792-1891
Sárvár 1795-1891
Somkerék 1800-1891
Szamosújvár 1798-1944
Szamosújvárnémeti 1812-1943
Szászfellak 1774-1891
Szásznyíres 1794-1944
Szászzsombor 795-1944
Szentmargita 1802-1944
Szentmáté 1868-1941
Szeszárma 1823-1942
Szék 1643-1944
Szépkenyerűszentmárton 1754-1944
Tacs 1777-1850
Újős 1853-1922
Vajdakamarás 1822-1905
Vasasszentegyed 1753-1944
Vasasszentgothárd 1831-1944
Vasasszentivány 1763-1825
Várkudu 1794-1944
Vice 1801-1944
Virágosberek 1748-1889
Visa 1801-1903
Vízszilvás 1790-1944
Összesen: 14, 50 fm.
1951-1968
A Szamosújvári egyházmegyét 1951-ben, a rajonok kialakításakor hozták létre, a történeti Széki és a Dési egyházmegyék egyes egyházközségeinek elcsatolásával (a Széki egyházmegye ekkor megszűnt). Az egyházmegyét 1968-ban, a megyésítéskor szüntették meg, visszaolvasztva az egyházközségeket a Dési és a Kolozsvári egyházmegyébe. Emiatt az anyagot a Dési egyházmegye levéltárának folytatásaként helyezték el, különválasztásra vár. Az egyházközségek iratai időrendben kötegelve kerültek a Gyűjtőlevéltárba, a kezdő év 1950/51, a záró év 1968.
Az egyházközségek: Bádok, Bonchida, Buza, Cege (leányegyháza: Noszoly, Göc), Csomafája, Doboka, Esztény (le.: Szarvaskend), Feketelak, Felsőtök (le.: Alsótők), Kecsed, Kendilóna, Kérő (le.: Dengeleg), Kisiklód (le.: Vízszilvás, Nagyiklód), Kispulyon (le.: Vasasszentegyed), Kolozsborsa (le.: Kolozsgyula), Mezőszava, Nagydevecser, Néma, Ormány (le.: Girolt), Ördöngösfüzes, Szamosújvár (le.: Szamosújvárnémeti), Szászzsombor, Szék, Szépkenyerűszentmárton, Válaszút (le.: Kékesvásárhely)
Összesen: 2 fm.
1686-1951
A Hunyad-Zarándi (dévai, vajdahunyadi, vajdahunyad-zarándi) egyházmegye a 16-17. század fordulója táján alakult ki a Hunyad vármegyei (Szászváros és Tordos kivételével) egyházközségek és a Zaránd vármegyéhez tartozó 4 egyházközség (Brád, Körösbánya, Kristyor, Ribice, ám egy 1634-es összeírás ide sorolja Nagyhalmágyot is; az előbbi egyházközségek a forrásokban Körösi egyházak néven is szerepelnek) egyesülése révén. 1862-ben az addig a szász evangélikus egyház fennhatósága alá tartozó Szászváros, Tordos és a Szászváros széki református egyházközségek a Hunyad-Zarándi egyházmegye fennhatósága alá kerültek.
Az egyházmegye levéltárát 1961-ben vették számba, az ekkor készített lajstromkönyv egyetlen időrendben sorolja fel az iratokat, függetlenül attól, hogy melyik egyházközségre vonatkoznak. Ebben Az egyházközségek iratanyaga egyelőre rendezetlen, a jövő feladata a hagyományos egyházmegyei levéltári rend kialakítása, vagyis a központi igazgatás és az egyházközségek csomóinak kialakítása az iratok tárgya szerint.
A levéltár 20. századi iratanyagát 2007-ben vette át levéltárunk, egyelőre 8 dobozban várja a rendezést.
Jegyzőkönyvek
Parciális zsinat 1810-1883 3 kötet
Vizitációs 1686-1887 10 kötet
Összeírások
Papi, kántori jövedelem 1872 2 kötet
Iratok 1715-1951
Segédletek:
Esperesi iktatókönyvek 1876-1896 7 kötet
Összesen: 5,2 fm.
?1850-?1961
Az egyházmegye a 16. század második felében létrejött, református magyar és evangélikus szász egyházközségekből álló Sajói Káptalanból alakult ki oly módon, hogy 1850-ben az addig a református püspök fennhatósága alá tartozó szász evangélikus egyházközségek kiváltak a káptalanból és a szász evangélikus egyház felügyelete alá kerültek. 1863-ban az immár színreformátus káptalan feloszlatását tervezték, végül, hogy életképességét biztosítsák, 1891-ben a Széki és a Görgényi egyházmegyékből idecsatoltak 5 egyházközséget, az 1903-as egyházkerületi rendezéskor pedig újabbakkal gyarapodott. Az egyházmegyét 1961-ben szüntették meg, beolvasztva a Dési egyházmegyébe.
A káptalan Nagysajón őrzött levéltárának régi anyaga 1848-ban elpusztult, mai iratanyaga 1849 után keletkezett. A levéltár a jegyzőkönyvek kivételével rendezetlen.
A Sajói Káptalan egyházközségei 1858-ban: Kentelke (leányegyház: Árokalja, Kerlés, Sajómagyarós, Beszterce, Alsóbalázsfalva), Kisbudak (le.: Szászbudak), Nagysajó (le.: Paszmos, Bilak), Sófalva (le.: Simontelke), Szászcegő, Szászmáté [később: Szentmáté] (le.: Szászújfalu, Aranyosmóric), Szászújős.
A levéltár Almásmálom, Alsóilosva, Apanagyfalu, Beszterce, Bethlen, Cegőtelke, Felőr, Kékes, Magyarberéte (le.: Fellak), Magyarborzás, Magyarnemegye, Mezőveresegyháza, Naszód, Sajószentandrás, Sajóudvarhely, Sófalva, Somkerék, Tacs, Teke (le.: Mezőerked, Nagyida), Tuson, Újős (le.: Fűzkút), Uzdiszentpéter, Várkudu, Vice egyházközségekre vonatkozóan is tartalmaz adatokat.
Jegyzőkönyvek
Parciális zsinati 1850-1889 3 kötet
Egyházmegyei tanácsi 1871-1895 2 k
Vizitációs 1851-1905 7 k
Dékáni/esperesi napló 1875-1889 2 k
Felsőbb rendeletek 1829-1856
Számvevői főkönyv
Özvegy-árva gyámpénztár naplója 1893-1906
Uzdiszentpéter egyházközség vagyonösszeírása 1839
Tuson egyházközség vagyonösszeírása 1839
Összesen: kb. 7 fm.
(1753)-1904-1989
A Kolozsvári egyházmegye először 1854-1897 között állt fenn, s ebben az időszakban csupán a kolozsvári és a szamosfalvi egyházközség alkotta, ám mivel nem bizonyult jól működőnek, megszüntették. 1903-ban újra életre hívták, ekkor azonban már a Kolozs-Kalotai, a Széki és a Dési egyházmegyéktől elcsatolt 26 egyházközséget foglalta magába, majd ezek száma az egyházkerületi rendezések következtében gyarapodott.
I. sorozat
Jegyzőkönyvek
Tanácsülési 1909-1954 6 kötet
Közgyűlési 1904-1954
Vásárhelyi János esperes előjegyzési füzete 1924
Magyar Országos Ref. Közalap pénztárnaplója 1915-1921
Iratok (az egyházmegyei központi igazgatás iratai)
Egyházmegyei közgyűlés 1911-1929
Egyházmegyei tanácsülés 1918, 1930, 1945
Egyházmegyei bíróság 1906-1943
Esperesi vizitáció jegyzőkönyvei 1913-1952
Esperesi beszámolók, jelentések 1908-1946
Igazgatótanácsi leiratok 1907-1919
Belmisszió 1927, 1940-1946
Törzsanyag 1908-1950
Díjlevelek 1890-1950
Tanügy 1906-1943
Központi iskolaügyek 1910-1945
Elemi iskolai költségvetések 1931-1940
Nyugdíj- és Közalap 1905-1940
Költségvetések 1904-1917
Egyházközségi népmozgalmak adatai 1906-1924
Segédletek:
Esperesi iktató 1914-1966 18 kötet
Délerdélyi Kolozsvári eme esperesi iktatója 1940-1946
Főjegyzői iktató 1907-1919
Fegyelmi bíróság iktatója 1928-1931
Belmissziói előadó iktatója 1936-1944 2 kötet
Számvevői iktató 1907-1929
Mezőségi Tanítói Kör iktatója 1946
Igazgatótanácsi rendeletek mutatói 1924-1941 2 kötet
Mutató az iktatóhoz 1927-1942 5 kötet
II. sorozat
Jegyzőkönyvek
Közgyűlési 1966-1979
Tanácsülési 1967-1980
Lelkészek törzskönyve 1955
Egyházmegyei mindentudó 1962-1970 3 kötet
Egyházmegyei pénztárnapló 1963-1986 5 kötet
Iratok
Az esperesi közigazgatás iratai 1945-1989
Segédletek:
Esperesi iktató 1966-1973 3 kötet
Fegyelmi bíróság iktatója 1954
Számvevői iktató 1963
Egyházközségek iratai
Ajton 1886-1946
Bádok 1904-1951
Bonchida 1904, 1906-1950
Bodonkút 1826-1964
Burjánosóbuda-Bedellő 1907-1945
Csomafája 1908-1944
Csucsa 1961
Fejérd 1812-1964
Gyalu 1952-1960
Gyeke-Légen 1907-1952
Györgyfalva 1753, 1812-1964
Kajántó-Kóród 1800, 1823-1964
Katona 1927-1951
Kide 1900-1960
Kolozs 1797, 1819, 1921-1964
Kolozsborsa-Kolozsgyula 1904-1952
Kolozspata, Kolozskara, Dezmér, Apahida, Bós 1828-1964
Kolozsvár-Belváros 1907-1964
Kolozsvár-Alsóváros 1907-1964
Kolozsvár-Felsőváros 1913-1964
Kolozsvár-Hídelve 1907-1964
Kolozsvár-Újalsóváros 1961-1964
Kolozsvár-Irisz 1958-1964
Kolozsvár-Szamosfalva 1956-1964
Magyarfenes 1951-1960
Magyarfodorháza 1905, 1923-1957
Magyarfráta 1906-1952
Magyarkapus 1951-1960
Magyarkályán 1908, 1911-1960
Magyarkiskapus 1950-1960
Magyarlóna 1951-1964
Magyarmacskás 1905-1964
Magyarszovát 1904-1961
Magyarvista 1950-1960
Magyarpalatka 1905-1960
Mákófalva 1950-1960
Mezőkeszü 1904-1952
Mezőszava 1829, 1908-1950
Méra 1950-1964
Mócs-Botháza 1908-1952
Nádasdaróc 1951-1960
Nádaskóród 1955
Ördögkeresztúr-Kisesküllő 1905, 1911-1960
Páncélcseh-Derzse 1952-1960
Rőd 1754-1901
Szamosfalva 1815-1947
Szamosköblös 1951-1960
Szucsák 1950-1964
Tordaszentlászló 1950-1960
Türe 1950-1960
Vajdakamarás 1949-1958
Válaszút 1906-1952
Visa 1904-1957
Összesen: 29,5 fm.
1681-1964
A Belső-szolnoki helvét irányt követő egyházközségekből a 16. század vége felé alakult ki a dési (más néven belső-szolnoki) református egyházmegye, amely a század utolsó negyedében egyesült a dobokai egyházmegyével. Az igen nagy kiterjedésű, 71 egyházközséget magába foglaló egyházmegyét az 1624-es nagyenyedi zsinaton kétfelé osztották oly módon, hogy a Szamostól keletre eső egyházközségek alkották a széki vagy rettegi, míg a nyugatra, Dés felé esők a dési egyházmegyét. 1821-ben a magyarországi Helytartótanács és a generális konvent határozata alapján az addig a Tiszántúli Egyházkerülethez, azon belül a nagybányai egyházmegyéhez tartozó Domokos, Hagymáslápos, Kolcér, Koltó és Katalin, Kővárhosszúfalu, Magyarlápos, Sárosmagyarberkesz egyházközségeket a dési egyházmegyéhez csatolták, bekebelezésükre 1823-ban került sor. Az 1903-as rendezéskor viszont a Kolozs vármegyei gyülekezeteket elcsatolták a kolozsvári egyházmegyébe, így a 20. század elejére a dési egyházmegyében 22 anyaegyházközség maradt. 1968-ban ide csatolták a megszüntetett szamosújvári (volt széki) egyházmegye gyülekezeteinek egy részét.
Az egyházmegye levéltárát Daday István egyházmegyei levéltáros rendezte 1966-ban és kéziratos lajstromkönyvet készített az anyaghoz.
Egyházmegyei anyakönyvek 1880-1883 4 kötet
Jegyzőkönyvek
Parciális zsinat 1681-1768 1 kötet
Vizitációs 1721-1886 10 kötet
Egyházmegyei közgyűlés 1842-1938 5 kötet
Egyházmegyei tanács 1869-1958 4 kötet
Egyházmegyei lelkészi értekezlet 1936 1 kötet
Házassági törvényszék 1769-1895 3 kötet
Köztörvényszék 1869-1921 1 kötet
Özvegy-Árva Gyámintézet 1792-1903 1 kötet
Egyházmegyei Olvasóegylet 1863-1873 1 kötet
Esperesi jegyzetek 1817-1870 1 kötet
A Dési eme történeti és statisztikai leírása 1867 1 kötet
Összeírások
Egyházmegyei 1753-1754 1 kötet
Papi, tanítói jövedelmek 1867 1kötet
Számadások 1865-1870 3 kötet
Pénztárnaplók
Egyházmegyei 1929-1965 5 kötet
Özvegy-Árva Gyámintézet 1891-1903 1 kötet
Az esperesi közigazgatás iratai
Felsőbb hatósági levelek, rendeletek
Guberniumi rendeletek 1788-1871
Zsinati végzések 1740-1874
Főkonzisztóriumi határozatok 1745-1864
Püspöki levelek 1795-1882
Esperesi körlevelek 1791-1870
Egyházmegyei igazgatási iratok 1745-1964
Püspöki vizsgálat iratai 1877-1941
Esperesi vizsgálati jegyzőkönyvek 1852
Püspöki észrevételek a jegyzőkönyvekre 1862-1882
Közgyűlési jegyzőkönyvek 1904-1950
Tanácsülési jegyzőkönyvek, tárgysorozat 1903-1959
Esperesi jelentések 1911-1957
Főjegyzői jelentések 1942-1948
Belmissziói jelentések 1948-1956
Fegyelmi ügyek 1773-1930
Özvegy-árva cassa iratai 1792-1876
Egyházmegyei közalap 1888-1918
Dési Közalap 1888-1903
Egyházmegyei költségvetés 1893-1948
Egyházmegyei számadások 1916-1948
Egyházmegyei pénztár nyilvántartás 1953-1963
Lelkészi értekezlet iratai 1864-1960
Házassági törvényszék iratai 1783-1895
Egyházközségek iratai
Alsótők 1780-1918
Árpástó 1734-1960
Babuc 1838-1896
Baca 1951-1961
Bádok 1811-1881
Bálványosváralja 1951-1960
Blenkemező 1833-1943
Burjánosóbuda 1878-1896
Csákigorbó 1889-1944
Csicsómihályfalva 1950-1960
Csomafája 1754-1889
Dengeleg 1838-1949
Dés 1800-1960
Désakna 1833-1960
Déscichegy 1928-1960
Doboka 1751-1950
Domokos 1809-1949
Drág 1760-1889
Esztény 1756-1950
Felsőtők 1817-1950
Galgó 1791-1958
Girolt 1808-1950
Hagymáslápos 1763-1950
Hídalmás 1793-1901
Kackó 1816-1960
Kecsed 1758-1950
Kendilóna 1826-1951
Kérő 1796-1950
Kide 1734-1896
Kisesküllő 1788-1888
Kolozsborsa 1767-1896
Kolozsgyula 1790-1896
Koltó-Katalin 1742-1950
Kovácsi 1875
Kozárvár 1754-1960
Kővárhosszúfalu 1845-1950
Magyarderzse 1760-1947
Magyardécse 1951-1960
Magyarfodorháza 1796-1889
Magyarköblös 1835-1951
Magyarlápos 1813-1950
Magyarmacskás 1845-1890
Magyarnagyzsombor 1845-1887
Magyarújfalu 1876-1889
Nagyesküllő 1786-1889
Nagyilonda 1898-1961
Nagysomkút 1908-1950
Néma 1755-1950
Oláhpéntek 1853-1867
Ormány 1796-1950
Ónok 1820-1876
Ördögkeresztúr 1782-1889
Páncélcseh 1835-1950
Radákszinye 1754-1960
Retteg 1918-1961
Récekeresztúr 1754-1905
Sárosmagyarberkesz 1731-1950
Semesnye 1898-1960
Sólyomkő 1877-1889
Szarvaskend 1791-1949
Szásznyíres 1953-1960
Szelecske 1813-1960
Szentmargita 1951-1961
Szurduk 1906-1950
Szűkerék 1777-1864
Tötör 1800-1949
Vajdaháza 1885-1887
Válaszút 1804-1888
Segédletek:
Esperesi iktatókönyv 1938-1963 6 k.
Egyházmegyei pénztáros iktatókönyve 1956-1963 1 k.
Egyházmegyei levéltáros iktatókönyve 1958
Egyházmegyei levéltár lajstromkönyve 1964 2 k.
Összesen: 14, 60 fm.
1951-1964
A Tordai egyházmegyét az 1951-es rajonáláskor hozták létre a Kolozsvári és Nagyenyedi egyházmegye egyházközségeiből, s 1964-ben beolvadt a Kolozsvári egyházmegyébe.
Ebben az időszakban a Tordai egyházmegyébe tartoztak a következő egyházközségek: Abrudbánya (le.: Verespatak), Ajton, Alsó-Felsődetrehem, Alsó-Felsőszentmihály, Alsójára, Aranyosegerbegy, Aranyosgerend, Aranyosgyéres, Aranyospolyán, Bágyon (le.: Aranyosrákos-Várfalva), Harasztos, Kercsed, Magyarléta, Mezőnagycsán, Ótorda, Tordatúr, Torockószentgyörgy, Újtorda.
Jegyzőkönyvek
Tanácsülési 1951-1962
Lelkészértekezleti 1951-1952
Iratok 1951-1964
Segédletek:
Lajstromkönyv 1951-1964
Iktatókönyv 1960-1964
Számvevői iktatókönyv 1951-1960
Összesen: 4 fm.
1767-1904
A Szászvárosi Káptalan és evangélikus meg református gyülekezetei az erdélyi szász evangélikus szuperintendens fennhatósága alatt éltek a reformáció óta. 1850-ben az evangélikus egyház kibocsátotta a a két református gyülekezetet a maga fennhatósága alól, a református egyház 1862-ben fogadta be őket, Szászváros püspöki vizsgálat alatti egyházközséggé lett. Ezzel a káptalan egyházkormányzati szerepe megszűnt, fennmaradt viszont mint a négy egyházközség közös ügyeinek fóruma.
Református egyházközségei: Szászváros, Tordos. Evangélikus gyülekezetei: Szászváros, Romosz.
Jegyzőkönyvek 1767-1904 2 kötet
Számadások 1830-18902 2 kötet
Összesen: 0,40 fm.
1580-1791
Az iratok mind a szilágyi református egyházmegye levéltárból származnak. A legféltettebb jogbiztosító oklevelek egy részét Zoványi P. György esperes 1721-ben átadta az Erdélyi Református Főkonzisztóriumnak, majd halála (1758) előtt Wesselényi Farkasnak más hasonló természetű iratokat is átadott a Főkonzisztórium levéltárában való megőrzés végett. Wesselényi 1770-ben át is adta az iratokat.
A főkonzisztóriumi levéltár múlt század eleji rendezésekor a szilágyi traktus oklevelei az Extra seriem . gyűjtemény részeként kerültek lajstromba. Egy részük századunk elején átkerült a Teológiai Fakultás könyvtárába, ahol más oklevelekkel együtt id. Nagy Géza teológiai tanár lajstromozta őket. A Pokoly-Nagy gyűjtemény átvétele és átrendezése során helyreállt a szilágyi egyházmegye iratainak egykori egysége.
1 köteg (55 tétel) 0,05 fm.
-1968
Az 1830-as években alakult egyházmegye levéltárát Nagyszebenből szállítottuk fel 2002 decemberében. Az anyag ideiglenesen dobozolva van, revíziója ezután következik.
-1965
A 17. századi jegyzőkönyvekben és iratokban igen gazdag, mintaszerűen rendezett egyházmegyei levéltárat Dicsőszentmártonból szállítottuk fel 2004 szeptemberében.
Az egyházközségenként rendezett iratok revíziója 2006-ban kezdődött el.
Jegyzőkönyvek
Partialis synodusok jegyzőkönyvei
I/1. Dadai János 1638-1673.
I/2. Protocollum dioeceseos 1676-1713.
I/3. Bonyhai 1714-1760.
Vizitációs jegyzőkönyvek
II/1. Dadai János 1648-1657.
II/2. (V.3/2.) Matricula tractus 1713-1725.
II/3. Bonyhai György 1726-1762.
II/4. 1762-1783.
Urbáriumok
III/1. (V.4/1.) Proventus et bona 1714.
III/2. (V.4/2.) Proventus 1749.
Generális zsinatok végzései
V.2/8. Acta Synodi Generalis gyűjtemény 1599-1794.
Főkonzisztóriumi leiratok 1786-1850.