1486-1945
A kolozsvári református egyházközség a történeti Erdély egyik legjelentősebb kálvinista eklézsiája. A helvét irányú reformációt - Heltai Gáspár és Dávid Ferenc hatására - az 1550-es évek végén fogadta be, s az 1560-as évek második feléig a lakosság nagy része a svájci hitújítás híve volt, majd Dávid Ferencet követve csaknem teljes egészében antitrinitáriussá vált. Az unitárius városban 1598-ban jelentek meg újra a kálvinisták, amikor a törökök ostromolta Váradról menekülő polgárok egy csoportja telepedett meg, id. Váradi Miklós vezetésével. A kisszámú református közösség a hitsorsos fejedelmek támogatásával erősödött és gyarapodott. 1605-ben Bocskai az unitárius polgárokkal egyenlő jogokat kívánt biztosítani számukra, ez azonban csak később valósult meg. 1608 szeptemberében Báthory Gábor kívánságára az országgyűlés törvénybe iktatta a kolozsvári reformátusok szabad vallásgyakorlati jogát. A következő év márciusában kiadott oklevelében megismételte az országgyűlés határozatát, s ugyanakkor méltó istentiszteleti helyről is gondoskodott, az óvári volt domonkos kolostor romos templomát adományozva a gyülekezetnek. 1610-ben a város összes dézsmajövedelmének felét s a harmincadvám teljes összegét kapta meg az eklézsia. 1622-ben Bethlen Gábor a Farkas utcai volt ferences, majd jezsuita puszta templomot (a kolostor telkével együtt) adományozta az egyházközségnek, amelynek újjáépítéséről, felszereléséről I. Rákóczi György fejedelmi módon gondoskodott. Apafi fejedelem kívánságára, és bőkezűségének köszönhetően 1685-től az egyre gyarapodó számú hívek lelkigondozását négy lelkipásztor látta el az óvári, a Farkas utcai, a külvárosi templomban és a szász reformátusok óvári imatermében. Erdély Habsburg uralom alá kerülése után a kolozsvári református eklézsiának is szembe kellett néznie a bécsi udvar által támogatott erőteljes rekatolizációs törekvésekkel: 1693-ban legrégebbi templomát, az óvárit át kellett adnia a katolikusoknak, 1698 után pedig egy ideig, a fejedelmi jövedelmek elvonása miatt, csak két prédikátort tarthatott. Az igen nagy lélekszámú egyházközséget 1903-ban négy lelkészi körre (belvárosi, alsóvárosi, hídelvei, felsővárosi vagy monostori), majd 1945-ben önálló egyházközségekre osztották.
A régi, egységes kolozsvári egyházközség igen gazdag levéltára 1961-ben került az Erdélyi Református Egyházkerület Gyűjtőlevéltárába. Ezt megelőzően a levéltár régi anyagát többször rendezték. Először 1787-ben vették számba az eklézsia legfontosabb jogbiztosító iratait, s bevezették a Series litterarum litteraliumque instrumentorum ecclesiae reformatae Claudiopolitanae c., részben fennmaradt lajstromkönyvbe. Az újabb rendezésre az 1820-as évek elején került sor. Ennek az előzőnél részletesebb, de korántsem teljes munka eredményeként készült el az újabb lajstromkönyv, a Regestrum. Az 1910-es években az iratokhoz regeszta-cédulák készültek, ezeket az 1920-as években Herepei János kijavította. A 30-as évek végén Szabó T. Attila kapott megbízást a levéltár rendezésére. Ami az újabb anyagot illeti, az 1901-1906 közötti iratokat évrendezve, az 1907-1910-es évekét pedig évrendezve, éveken belül tárgykörök szerint csoportosítva őrizték. Az 1911 utáni anyagot a kiadott levéltári utasítás előírásait részben alkalmazva rendezték, teljesen rendezetlenül került viszont a Gyűjtőlevéltárba az 1935-1945 évek anyaga. Ennek rendezését, a régi anyag korábbi rendezések következtében megbomlott eredeti rendjének visszaállítását László Dezső főlevéltáros végezte el 1961-1963 között.
1. Anyakönyvek másolatai (keresztelési anyakönyvek) 1752-1869 5 kötet
2. Domesticum Consistorium/Presbitérium ülésjegyzőkönyvei 1689-1945 91 kötet
Bizottsági ülések jegyzőkönyvei 1910-1945 5 kötet
3. Számadáskönyvek 1645-1950 231 kötet
Harangoztatógazdai számadások, Adófizetők névsora, Adókönyvek, Árva alap, Dósa Kálmán-alap, Közalap, Reformátusok Lapja
4. Családkönyvek 1860-1894 9 kötet
5. Leltárkönyvek 1664-1945 23 kötet
6. Egyéb könyvek 1861-1945 79 kötet
Hirdetőkönyvek 1866-1915
Kézbesítőkönyvek 1861-1908
Választók névjegyzéke 1908-1945
Anyakönyvek mutatói (keresztelési, temetési)
7. A kolozsvári ev. ref egyházmegye jegyzőkönyvei 5 kötet
Partialis synodus/közgyűlés 1854-1895
Házassági törvényszék 1854-1895
Özvegy-árvai gyámintézet 1886-1900
8. A kolozsvári Dézsmaszék jegyzőkönyvei 1744-1847 4 kötet
1. Series iratai 1486-1756
fasc. A. Óvári és Farkas utcai templom 1486-1695
fasc. B. Donatiók (dézsma, harmincad) 1610-1684
fasc. C. Birtokügyek 1674-1756
2. Regestrum iratai 1612-1819
fasc. I. Ajtoni birtok 1640-1798
II. Kötelendi birtok 1612-1808
III. Fejérdi birtok 1657-1819
IV. Kolozsvári belső fundusok 1655-1802
V. Dézsmaügyek, sójövedelem 1605-1784
VI. Ispotály, árvák 1613-1810
VII. Testamentumok 1645-1814
VIII. Különféle fundusok 1632-1778
X. Jobbágykezeslevelek 1645-1765
X. Elegyes levelek
litt. A 1652-1806
litt. B 1613-1796
litt. D 1613-1819
XI. Számadások 1664-1817
3. Közigazgatási iratok
fasc. XII-XXXII 1770-1906
4. Vagyonügyi iratok
fasc. XXXIII-XLIII 1782-1898
5. Új iratok 1907-1911
6. Újabb iratok 1911-1945
A Anyakönyvi iratok I.
B Számadások I-IV.
C Vagyonügyi iratok I-III.
D Közigazgatási iratok I-III.
E Iskolai iratok I.
7. Iskolaszék
Jegyzőkönyvek 1904-1945 5 kötet
Iratok 1922-1945
Segédletek:
Iktatókönyvek 1900-1945 22 kötet
Mutató az iktatókönyvhöz 1901-1913 1 kötet
Iskolaszék iktatókönyve 1906-1945 3 kötet
Összesen: 28, 25 fm.
1573-1967
Fogaras a fejedelemségkori Erdély egyik legjelentősebb református egyházközsége volt. Az uradalom 1576, Bekes Gáspár lázadása után a fejedelem, illetve családja valamely tagjának, leggyakrabban a fejedelemasszonynak a birtokába került, s a város református eklézsiája a kálvinista fejedelmek alatt ezek bőkezű támogatását élvezte. 1610-ben Báthori Gábor a városnak adományozta a váruradalmat illető vásárvámot, amelyből az egyházközség is részesült. Bethlen Gábor kezdeményezésére - elsőként az erdélyi református egyházban - itt alakult meg a presbitérium 1629-ben, s ebben az időszakban már két lelkész szolgált a városban. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony gondoskodott a második lelkész fizetésének gyarapításáról, a schola diákjainak ellátásáról, 1657-ben pedig megalapította a román iskolát. Apafi Mihály és különösen felesége, Bornemisza Anna kötelességének érezte az elődök példájának követését, s megkülönböztetett figyelmet szenteltek a fogarasi eklézsiának. Erdély Habsburg uralom alá kerülése, s a fejedelmi támogatás megszűnése után főrendű és helybéli patrónák, patrónusok igyekeztek az egyházközség jövőjét biztosítani, mint Árva Bethlen Kata, br. Alvinczi Gábor. Az egyházközség 1759-ig nem tartozott egyházmegyei fennhatóság alá, ekkor csatolták a nagyenyedi egyházmegyéhez, viszont a fogarasi konzisztórium fennhatósága alá tartozott a bethleni és sárkányi szász evangélikus egyházközség.
Az egyházközség levéltára eredeti rendjében, a 19. század második feléből származó igazgatási iratok kivételével darabszinten rendezve került a Gyűjtőlevéltárba, utóbbiakat a rendezéskor csak időrendben kötegelték. Az iratanyag egyelőre az átvételkor készült jegyzék segítségével kutatható. A fogarasi egyházközséghez került a sárkányi egyházközség levéltára is.
Jegyzőkönyvek
Domesticum Consistorium protocollumai 1715-1889 54 kötet
Fogaras egyházközség lakóinak névjegyzéke 1689-1810 1 kötet
Iratok 1573-1967
Sárkányi egyházközség levéltára 1690-1840
Összesen: 11 fm.
1650-1925
A szászvárosi magyarság Károlyi Boldi Sebestyén plebanus evangélikus irányú prédikációi nyomán fogadta el a reformációt a 16. század közepén. Később a helvét irány vált uralkodóvá, a református egyház adományul kapta a város dézsmáját. A 17. században csak a dézsma felét élvezte az egyházközség, 1743-ban sikerült visszaszerezni az egész dézsmát. A gazdag egyházközség hagyományosan két papot tartott az első világháború végéig. A 17. század elejétől működő iskolájából fejlődött ki a Kun Kollégium.
1850-ig az egyházközség a Szászvárosi Káptalan részeként az evangélikus szuperintendens fennhatósága alá tartozott, 1862-ben a Hunyad-Zarándi egyházmegyébe kebelezték be.
Az egyházközség gazdag levéltárát a 20. század elején rendezték, kialakítva az előírt 5 sorozatot. Ebben az állapotban vette át Gyűjtőlevéltárunk 1985-ben, rendjének ellenőrzése, a fraktúrba hajtott ügyiratok kisimítása még hátra van.
Jegyzőkönyvek
Presbitériumi 1764-1904 6 kötet
Közös református-lutheránus presbitériumi 1859-1925
Katonai anyakönyv 1874-1879
Iskolai anyakönyv 1869-1884
Iskolatanács 1874-1880
Váradi-alap 1844-1860
Vagyonösszeírás 1861
Özvegy-árva gyámintézet pénztárnaplója 1894-1903
Nyugati Temetkezési Társaság 1790-1856
Déli Temetkezési Társaság alapszabályai (1790) 1865
Déli Temetkezési Társulat jegyzőkönyve 1863-1874
Északi és Déli ref. szomszédság egyesülése 1899
Csizmadia céh alapszabályai 1810
Iratok 1650-1945
A. I-V. Anyakönyvi és családkönyvi iratok
B. I-III. Számadások, leltárak, vagyonkezelési iratok
C. I-II. Egyházi birtokügyek, telekkönyvi kivonatok, építkezések, belhivatalnokok javadalmazása
D. I-III. Közigazgatási iratok: lelkészek, kántorok, tanítók, gondnokok, pénztárosok
választása, egyházfőhatósági leiratok, választók névjegyzéke
E. Iskolai iratok
F. Vegyes iratok 1896-1899
R. Régi történeti értékű iratok 1650-
Lajstromozatlan iratok: Országos Közalap (1889-1907), idézőpecsétek (1840), Tordosi papi állás (1830), Selejtezendő iratok (19. sz.)
Segédletek:
Általános iktató 1890-1902 2 kötet
Presbitériumi iktató 1893-1907
Összesen 4 fm.
1722-1965
A Hátszegi medence központjának számító mezőváros református gyülekezete a 17. század második felétől az 1710-es évekig kétnyelvű volt, a magyarul prédikáló elsőpap mellett román nemzetiségű református káplánt is tartottak. A 18. század folyamán a román reformátusság a görögkatolikus egyházba olvadt be.
Levéltárát a hagyományos módon rendezték a 20. század elején, ebben a rendben vette át a Gyűjtőlevéltár 1983-ban.
Jegyzőkönyvek
Presbiteri és közgyűlési 1864-1929 3 kötet
Számadások, vagyonösszeírások 1832-1936 3 kötet
Tankötelesek nyilvántartása 1908-1940
Nőszövetség 1928-1934
Tustyai egyházközség protocolluma 1812-1821
Iratok
A. Anyakönyvi 1882-1924
B. Számadások 1886-1963
C. Vagyonügyi 1722-1964
D. Közigazgatási 1862-1965
E.: Az iskolára vonatkozó iratokat 1927-ben átvette az elemi iskola tanítója.
Segédletek:
Levéltári lajstromkönyv 1912-1965
Iktatókönyvek 1890-1949 5 kötet
Összesen: 4 fm.
1804-1958
Jegyzőkönyvek
Presbiteri gyűlések 1920-1954 2 kötet
Az egyházközség története 1907-1935
Iratok
Számadások 1887-1946
Költségelőirányzatok 1887-1958
Az iskola iratai
A Kendeffy-alapítású iskola protocolluma 1824-1849-(1918)
A Kendeffy-alapítású iskola iratai 1804-1824
Elemi iskola haladási naplói 1925-1940 15 kötet
Segédletek:
Iktatókönyv 1924-1939
Postakönyv 1928-1938
Elemi iskola iktatókönyve 1927-1938
Összesen: 0,5 fm.
1899-1965
Az immár elnéptelenedett társegyházközségek maradék iratait 1982-ben Dobai László hátszegi lelkész szállította Hátszegre, onnan kerültek levéltárunkba 1983-ban.
Jegyzőkönyv 1899-1962
Klopotivai templom periratai 1957
Klopotivai elemi iskola naplója 1910-1911
Nagypestény pénztárkönyve 1956-1965
Összesen: 0,1 fm.
1793-1957
E két desolata ecclesia iratai 1983-ban kerültek levéltárunkba Dobai László akkori hátszegi lelkész közvetítésével.
Oláhbrettye
Anyakönyv 1793-1871
Presbiteri gyűlési jegyzőkönyvek 1887-1957 2 kötet
Oláhbrettyei papi fizetés és adófőkönyv 1896-1925
Tőkekönyv 1887-1927
Iktatókönyv 1909-1942
Kitid
Leveles-és felsőbb rendeletek könyve 1818-1913
Papi fizetés kimutatása 1914-1925
Összesen: 0,3 fm.
1691-1902
Az immár kis lélekszámú leányegyházközség iratai 1985-ben kerültek levéltárunkba Szeghő András olthévízi lelkész közvetítésével. Egyelőre az átvételi jegyzék segítségével kutatható.
Jegyzőkönyvek
Album et Protocollum 1779-1860
Felső rendeletek könyve 1780-1842
Guberniumi rendeletek 1835-1868
Vizitációk 1863-1902
Számadási napló 1845-1893
Iratok
Felsőbb rendeletek 1786-1877
Vagyonügyek 1691-1878
Határperek 1722-1853
Iskolai ügyek 1794-1886
Összesen 0,5 fm.
1717-1969
Az immár kis létszámú szórvány levéltárát Móra László kajántói lelkész adta át a Gyűjtőlevéltárnak 1998-ban, rendezése lezajlott ugyanazon évben.
Jegyzőkönyvek
Libellus ecclesiae 1770-1823
Anyakönyv 1794-1855
Családkönyv 1889
Köz-és presbiteri gyűlések 1902-1924
Presbiteri gyűlések 1916-1958 4 kötet
Lelkészi munkanapló 1958-1965
Vagyonleltár 1892
Számadáskönyv 1928-1956
Pénztárnapló 1957-1969
Aranykönyv 1910-1955
Iratok
B. Költségvetések, számadások
C. Vagyonügyi 1717-1931
D. Közigazgatási 1869-1950
E. Iskolai 1903-1942
Újabb iratok 1945-1964
Segédletek:
Iktató 1945-1952
Irattári lajstromkönyv 1945-1964
Összesen: 1 fm.
1670-1931
Az immár szórvánnyá vált egyházközség levéltárát 1992-ben vette át levéltárunk. Az iratanyag még rendezésre vár.
Jegyzőkönyvek
Protocollum 1737
Áttértek naplója 1856
Felsőbb rendeletek 1782-1887 2 kötet
Közgyűlési és presbitériumi 1869
Iskolai 1869
Aranykönyv 1890
Tőkekönyv 1891
Iratok 1670-1931
Számadási iratok 1780-1931
Összesen: kb. 2 fm.
1629-1920
A régóta elnéptelenedett egyházközség levéltára Alvincre került, onnan vette át levéltárunk 1992-ben. Az iratanyag még rendezésre vár.
Jegyzőkönyvek
Anyakönyvek 1784-1850 3 kötet
Családkönyv 1883-1906 2 k
Konfirmáltak anyakönyve 1920
Felsőbb rendeletek 1782-1835 2 k
Presbitériumi és közgyűlési 1835-1920 4 k
Tankötelesek nyilvántartása 1906
Erdőrendelkezési könyv 1904
Számadási könyvek 1782-1827, 1853-1884 2 k
Adófőkönyv 1909
Iratok
A. Anyakönyvi 1791-1908
B. Számadási 1717-1908
C. Vagyoni 1644-1908
D. Közigazgatási 1659-1908
Vegyes 1629-1908
Segédletek:
Iktató 1902-1908
Irattári lajstrom 1907
Mutató az iktatóhoz 1891
Leltár és levéltári lajstrom 1845
Összesen: kb. 1,4 fm.
Ebbe a fondba gyűjtöttük azokat az egyházközségi iratokat és jegyzőkönyveket, amelyek eredeti helyükről kiemelve kerültek levéltárunkba. Az illető egyházközségek teljes levéltára eredeti helyén található.
1. Nyárádselye 1752-1873
Anyakönyv 1752-1842
Vagyonleltár, levéltári lajstrom 1768-1873
Felsőbb rendeletek és leveleskönyv 1813-1859
2. Seprőd
Presbiteri gyűlés, vagyonösszírás 1804-1896
3. Nyárádszentimre 1756-1896
Vagyonösszeírás, levéltári lajstrom 1756-1857
Felsőbb rendeletek könyve 1829-1861
Vagyonleltár 1896
Iratok 19. század
4. Bonchida
Anyakönyv 1842-1901
5. Csittszentiván
Protocollum 1758-1858
6. Magyarbece
Protocollum 1758-1821
7. Marosszentbenedek 1780-1924
Anyakönyv 1788-1844
Presbiteri gyűlések jegyzőkönyve 1841 (töredék)
Családkönyv
Felső rendeletek könyve 1780-1874 2 kötet
Az egyházközség története 1924
Tervrajzok
8. Szék
Iratok 1663-1801
9. Székelyföldvár
Iratok 1636-1774
10 Sárosmagyarberkesz
Iratok 1774-1813
11. Légen-Gyeke
Gyekei egyházközség protocolluma 1821-1859
Légeni egyházközség protocolluma 1791-1902
12. Somkerék
Protocollum 1722-1831
13. Ótorda és Újtorda 1608-1818
Ótorda. Adománylevelek, végrendeletek, számadások 1608-1699
Újtorda. Adománylevelek, protestációk, levelek 1619-1818
1 doboz, a raktári páncélszekrényben
14. Körösfő
Felső rendeletek könyve, anyakönyv 1794-1821
15. Magyarherepe 1744-19. sz. vége
Az egyházközség három régi jegyzőkönyvét és négy régi szálas iratot 2010. ápr. 12-én Molnár József Károly nyug. lp. adta át a levéltárna, ezeket még 1949-ben kölcsönözte ki az egyházközségtől kutatásra.
Összesen: 1 fm.
1783-1975
E két elnéptelenedett egyházközség korábban mater-filia viszonyban volt, iratai 1990 után kerültek levéltárunkba.
Jegyzőkönyvek
Anyakönyv 1953-1966
Családkönyv 1919-1941 (Páncélcseh, Magyarderzse)
Családkönyv ? -1940 (Páncélcseh szórványai)
Konfirmáltak anyakönyve 1919-1957
Ki- és áttértek 1926-1943
Presbitériumi jegyzőkönyv 1936-1953
Lelkészi munkanapló 1957-1961
Számadások, költségvetések 1943-1950
Tőkekönyv 1919-1943
Pénztárfőkönyv 1919-1952
Leltárkönyv 1965
Aranykönyv 1910-1960
Iratok 1783-1975
Segédletek:
Levéltári lajstromkönyv 1919-1974
Iktató 1944-1960
Összesen: 0,4 fm.
20. század
2 köteg