nyomtat

megoszt

Etnopolitika a konfliktustól a méltányosságig. Az autentikus kisebbségi lét normatív alapjai
SALAT LEVENTE

Bevezetés

I. Rész: A vizsgált probléma nemzetközi dimenzói

1. Etnopolitikai konfliktusok a világban

2. Az etnokulturális konfliktusok tipológiája és elméleti magyarázata

2.1. Donald L. Horowitz álláspontja

2.2. A Gurr-Harff-modell

2.3. A Lake-Rothchild-modell

2.4. A Wolfgang Zellner által kidolgozott elméleti keret

3. Az etnopolitikai konfliktusok kezelésének módozatai

3.1. Népirtás

3.2. Erőszakos kitelepítések, deportálások és lakosságcserék

3.3. Szecesszió, önrendelkezés

3.4. Integráció és/vagy asszimiláció

3.5. Hegemonikus (egyeduralmi) ellenőrzés

3.6. Döntőbíráskodás

3.7. Kantonizáció és /vagy föderalizáció, autonómiák

3.8. Konszociáció vagy hatalommegosztás

4. Az etnopolitikai konfliktusok kezelésének további perspektívái

II. Rész: Egy lehetséges megoldás

5. Stabilitás vagy igazságosság?

6. A kisebbségi jogok liberális elméletének fogalmi megalapozása

6.1. A multikulturalitás fogalma

6.2. A jogállam etnokulturális semlegességének a mítosza

6.3. Kollektív jogok és a liberális demokrácia

7. A kisebbségi jogok liberális elmélete

7.1. Átértékelt liberális tradíció

7.2. Az egyéni szabadság és a kulturális beágyazottság összefüggései

7.3. A közösségek közötti egyenlőség liberális megalapozása

7.4. A kisebbségi jogok liberális elméletének a válasza az intoleráns közösségek kihívásaira

7.5. A kisebbségi jogok és az össztársadalmi szolidaritás

III. Rész: A javasolt megoldás kritikája

8. A kisebbségi jogok liberális elméletének a fogadtatása a kortárs politikafilozófiában

9. A fontosabb kritikai érvek tipológiája

9.1 A kultúra fogalma és annak derivátumai

9.1.1. A kulturális beágyazottság mint a primordiális javak egyike

9.1.2. A szocietális kultúra

9.1.3. A kultúra karaktere és struktúrája közötti különbségtétel

9.2. A nemzeti kisebbségek és etnikumok közötti különbségtétel

9.3. A csoport-specifikus jogok kérdése

9.3.1. A külső védelem és a belső megszorítások közötti különbségtétel

9.3.2. A közösségek homogenitására vonatkozó előfeltevés és az elitek szerepének a mellőzése

9.3.3. Az államok és a nemzeti kisebbségek közötti analógia problémája

9.4. Az illiberális hagyományokkal jellemezhető etnokulturális közösségek kérdésköre

9.5. A jogállam etnokulturális semlegességének a mítosza

9.6. A relevancia- és alkalmazhatósági problémákkal kapcsolatos észrevételek

9.6.1. Procedurális ellenvetések az elmélet alkalmazhatóságát illetően

9.6.2. A társadalmi kontextussal összefüggésbe hozható relevanciaproblémák

9.6.3. Az elmélet kanadai vétetésével kapcsolatos kritikai megjegyzések

9.7. Különféle kritikai megjegyzések

9.7.1. Az elmélet nem elég liberális

9.7.2. Az elmélet túlságosan liberális

9.7.3. Kétkedő megjegyzések a liberalizmus és az etnokulturális megosztottság problematikájának az összebékíthetőségét illetően

9.8. Rosszhiszemű megjegyzések a kisebbségi jogok liberális elméletével kapcsolatosan

10. A kisebbségi jogok liberális elméletének romániai fogadtatása

IV. Rész: Normatív következmények

11. A kisebbségi jogok liberális elméletének konzekvenciái a kortárs politikai filozófiában

11.1. A kisebbségi jogok liberális elmélete és az etnopolitikai konfliktusok

11.2. A kisebbségi jogok liberális elmélete és a nemzetközi politika néhány időszerű prioritása közötti konvergencia

11.3. Az állampolgárság fogalmával és az európai integrációval kapcsolatos konzekvenciák

Következtetések: Multikulturális demokrácia?

Függelékek

1. függelék: Will Kymlicka kiadványai

2. függelék: Will Kymlicka elméletéről írott kritikai munkák

Bibliográfia

Ugrás az oldal tetejére