nyomtat

megoszt

Bevezetés a „Dél-erdélyi magyarság 1940−1944” című digitális szövegtárba

 

E szövegtár a dél-erdélyi magyarság történetének 1940–1944 közötti viszonylag rövid, de következményeit tekintve igen fontos időszakába nyújt betekintést. 1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés Magyarországhoz csatolta Észak-Erdélyt, Dél-Erdély pedig, mintegy 60 ezer km², továbbra is Románia része maradt. A közel félmilliónyi dél-erdélyi magyarságra a kisebbségi lét gyökeresen új szakasza várt. Mindennapjait az 1940 szeptemberében hatalomra került Ion Antonescu tábornok diktatúrájának szigora, az 1941 júniusától bevezetett háborús rendszabályok, valamint a magyarokat külön is sújtó diszkriminatív intézkedések határozták meg. Helyzetét az észak-erdélyi románok üldözése is nagyban befolyásolta. A több száz román család 1940. októberi, meggondolatlan kiutasítása Magyarországról súlyos következményekkel járt a dél-erdélyi magyarság számára: mindkét oldalon kezdetét vette a kölcsönösségen alapuló nemzetiségi politika, amely több-kevesebb intenzitással 1944 őszéig tartott. A különleges jogokat élvező német kisebbséggel szembeni leértékelődésük, a hatalomnak való egyre fokozottabb kiszolgáltatottságuk, a nemzetiségük miatt elszenvedett megaláztatásaik, az otthontalanság kínzó érzése traumatizálták a dél-erdélyi magyarok kollektív tudatát, és hosszú távon egyfajta identitásképző tényezővé léptek elő.

Összeállításunk előzménye a Sárándi Tamás és Tóth-Bartos András által néhány évvel ezelőtt szerkesztett digitális szövegtár, amely Észak-Erdély kérdéskörét taglalta ugyanebből az időszakból. A mostani válogatás ez utóbbi egyfajta tükörképének, illetve folytatásának is tekinthető. Hiánypótló műnek szánjuk, hiszen a dél-erdélyi magyarság 1940–1944 közötti történelmét a magyar történetírás (a románról nem is beszélve!) mindmáig nem dolgozta fel kellő mélységig, a módszeres kutatások pedig csak nemrég kezdődtek el. Szövegtárunkkal azonban nem csak a korszakkal foglalkozó szaktörténészek munkáját kívánjuk megkönnyíteni, hanem az Erdély és az ott lakó népek, nemzetiségek múltja iránt érdeklődő nagyközönség érdeklődését is fel szeretnénk kelteni. Hiánypótló jellege mellett így tudomány-népszerűsítő szerepet is szánunk az összeállításnak. Ugyanakkor reméljük, hogy közlésével hozzájárulunk a magyar és a román történészek közötti párbeszéd folytatásához, amelynek során ténylegesen közeledhetnek egymáshoz az álláspontok.
A szövegeket hat kérdéskör alapján válogattuk össze: I. Román kisebbségpolitika; II. Általános helyzetkép; III. Politikai és gazdasági érdekképviselet; IV. Egyházak; V. Szellemi-kulturális élet, oktatás; VI. Német−olasz kisebbségvédelmi törekvések. Ezeken belül először a már megjelent feldolgozásokat, majd − a további kutatások előmozdítása céljából − három-három (az esetek többségében eddig még nem publikált) forrást közlünk. A II. fejezetben ezenkívül visszaemlékezés, napló, irodalmi alkotás, kronológia, valamint − akárcsak a IV. részben − forrásközlemény is szerepel.

Szövegtárunk a Jakabffy Elemér Alapítvány és a Transindex közös digitalizációs programja keretében, Györgyjakab Izabella vezetésével készült el.


Esztergom, 2013. március 31.

Ugrás az oldal tetejére