Gyarmati György
Adatsorok magyarokról, 1920-1980
Amikor az első világháború egyik következményeként felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, s ennek részeként a heterogén etnikumú Magyarország kétharmada is az újonnan megalakult „nemzetállamok” részévé vált, az Alpok keleti nyúlványai, a Kárpátok hegységkoszorúja és a Dráva-Duna vonala által határolt térségben mintegy tízmillió magyar élt. Ebből – a trianoni határmegvonások eredményeként – közel hárommillió jutott kisebbségi sorba, az új „nemzetállamok” etnikai sokszínűségét gyarapítva. Napjainkban, hatvan évvel később, a fentebb jelzett térség 13,5 milliós magyarságot tart számon – most már hat országban. A jelenleg tíz és fél millós hazai létszám mellett Magyarország szomszédos államaiban – Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, Romániában, Jugoszláviában és Ausztriában – továbbra is közel hárommillió magyar él kisebbségben.
Az első világháborút követően összesen 350 ezer magyar költözött a trianoni országhatárokon belülre. Hasonló nagyságrendű önkéntes vagy kényszerű repatriálás ment végbe a második világháborút követő években. Ugyancsak számottevő tényező volt a magyarság létszámának alakulásában, hogy közel egytizede pusztult el a második világháborúban. További csökkentő hatása volt az egyes emigrációs hullámoknak, százezreket sodorva nem csupán más európai országokba, hanem a tengerentúlra is. A két világháború közötti időszakban távozó közel 50 ezret követték a második világháború utolsó hónapjaiban a tömeges menekülések. Az ebből vissza nem térő mintegy 80 ezer fő a negyvenes évek végéig további 20 ezer emigránssal gyarapodott. Az országból 1956-1957 fordulóján elmenekülő több mint 200 ezer ember – bár egyötödük még a rákövetkező évben visszatért – szintén a Kárpát-medencén kívüli szórványmagyarság számát növelte.
A Kárpát-medence magyarságának századunkban megélt változásait „száraz” adatsorokban előszámlálva, utalni kell maguknak az adatoknak a „kalkulált” pontatlanságára. De e felvételi szempontok változásánál durvábban torzította nem ritkán az adatok pontosságát az állami erőszak: ki minek is vallja magát. Ez történt a szlovákiai magyarság azon százezreivel, akiket a Magyarországra való áttelepülés, a csehországi deportálás, az állás- és állampolgárság vesztés alól való mentesítés fejében elnöki dekrétumban igyekeztek arra bírni, hogy szlováknak vallják magukat. Ennél visszatetszőbb már csupán az etnikai hovatartozásért „visszamenőleges hatállyal” büntető bánásmód volt, amely például a világháború szenvedéseit túlélő zsidóság egy csoportjának jutott osztályrészül. Azokat a prágai és pozsonyi zsidókat, akik a háború előtti népszámlálás során magukat német vagy magyar nemzetiségűeknek vallották, s a koncentrációs táborokból egykori lakóhelyükre tértek vissza – a helyzetükről tudomást szerző nagyhatalmi diplomáciai közbelépésig – ugyanúgy kezelték, mint a kollektív bűnösnek és nemkívánatosnak minősített német, illetve magyar kisebbséget. A tényleges állapotok regisztrálhatóságát és összevethetőségét a népszámlálások felvételi szempontjainak változásai is módosítják. Hasonlóképpen figyelemmel kell lennünk az identitás bizonytalanságára vagy kettősségére, amit a nemzetiségi és anyanyelvi felvételek közötti – esetenként több tízezres – eltéréseket mutatnak.
Az itt közölt adatsorokat mindezekből következően inkább csak a nagyságrendet és a változások trendjét jelölő tájékoztatónak tekinthetjük.
1. Magyarország népességének anyanyelvi és nemzetiségi megoszlása, 1920–1980
Év magyar német szlovák román szerb horvát szlovén cigány ruszin zsidó egyéb összesen
x a 7155979 550062 141877 23695 17132 58931 6087 6989 26132 7986875
1920 n
x a 8000335 477153 104786 16221 7031 47332 5464 7841 18964 8685109
1930 n
1941 a 11364839 720291 270467 1100290 164755 207734 70315 57776 563910 132325 30621 14683323
1. n 11884947 532686 173514 1052067 159346 68162 20343 76738 547177 139455 28706 14683323
1941 a 8655798 475491 75877 14142 5442 37885 4816 18640 27983 9316074
2. n 8918868 302198 16677 7565 3629 4177 2058 27033 33869 9316074
1949 a 9076041 22455 25988 14713 5158 20423 4473 21387 14161 9204799
n 9104640 2617 7808 8500 4190 4106 666 37598 34674 9204799
1960 a 9786038 50765 30690 15787 4583 33014 25633 14534 9961044
n 9837275 8640 14340 12326 3888 14210 56121 13744 9961044
x a 10166237 35594 21176 12624 12234 17609 4205 34957 17462 10322099
1970 n
1980 a 10579898 31231 16054 10141 3426 20484 3142 27915 17172 10709463
n 10638974 11310 9110 8847 2805 13985 1731 6404 16369 10709463
a – anyanyelv szerinti népszámlálási adatok
n – nemzetiség szerinti népszámlálási adatok
x – 1920-ból, 1930-ból és 1970-ből csak nyelvi megoszlást tudunk közölni
1. – Az 1938–1941 között visszacsatolt országrészekkel együtt
2. – Az 1941-es népszámlálás trianoni területre visszaszámított adatai
2. Magyarok Csehszlovákiában, 1921-1980
Év Szlovákia Csehszlovákia más területein Csehszlovákia összesen
1921 650 597 111 225 761 823
1930 571 952 119 971 691 923
1949 354 532 13 201 367 733
1961 518 782 15 152 533 934
1970 552 006 20 562 572 568
1980 559 490 19 676 579 166
3. Magyarok Romániában, 1920–1977
Év Erdély Románia más területei Románia magyarok összesen
1920* 1 326 000 137 573 1 463 573
1930 1 353 000 73 000 1 462 000
1948* 1 482 000 18 000 1 500 000
1956 1 559 000 29 000 1 588 000
1966 1 597 000 22 592 1 619 592
1977 1 651 000 20 000 1 671 000
* Nem nemzetiség, hanem anyanyelv szerint.
4. Magyarok Jugoszláviában, 1921-1981
Év Vajdaság Horvátország Szlovénia Jugoszlávia Jugoszlávia
más területei összesen
1921 472 409
1930 465 409
1948 428 932 51 399 10 246 5 915 496 492
1953 435 271 47 711 11 063 8 184 502 175
1961 442 560 42 347 10 498 8 963 504 368
1971 423 866 35 488 9 785 8 235 477 374
1981 385 356 25 439 9 496 6 429 426 720
5. Magyarok a Szovjetunióban, 1930-1979
Év Kárpát-Ukrajna SZU más területei SZU összesen
1930 6 282 6 282
1959 146 247 8 491 154 738
1970 157 000 9 000 166 000
1979 171 000
6. Magyarok Ausztriában, 1923-1971
Év Burgenland Bécs Ausztriai magyarok összesen
1923 14 971 10 922 28 228
1934 10 422 4 884 18 076
1951 5 251 1 039 11 176
1961 5 642
1971 5 673 8 413 19 117
7. Magyarok a világban, 1930 és 1970 körül
Megnevezés 1930 1970
Magyarország 8 000 000 10 200 000
Szomszédos államok 2 720 000 3 000 000
Európa többi államai 105 000 200 000
Amerika 680 000 990 000
Afrika és Ázsia 350 35 000
Összesen 11 511 000 14 450 000