Jegyzetek
1. - Zárójelben itt az szerepel: hárommillió. Ez a szám ma természetesen abszolút túlzás. De ha a kétszeres elcsatolás, elszakítás következtében elmenekültek, ill. elűzöttek számát is tekintetbe vesszük, akkor ez a lélekszám reális, és jelzi, hogy Észak-Erdélyben a magyarok tényleges többségben voltak.
2. - A szerzők itt a magyar nemzetközösségre céloznak, vagyis a magyarországiakra, az elszakított területeken és az emigrációban élőkre egyaránt. A román rendszer az erdélyi magyarok kapcsolatát e nemzetközösséggel mindig és minden eszközzel ignorálni, akadályozni próbálta.
3. - Az említett két helységen kívül több Bihar megyei faluban meztelenre vetkőztetve, hosszú sorokban hajtották el (!) a magyar férfiakat (s néha egész családokat) az 1940-es és az 1944-es változások alkalmával. Közülük sokan egyszer s mindörökre eltűntek. Kisebb incidensek mindenütt előfordultak. Így Kolozsvárott is, de ezek a helyi románság akciói voltak, s csak ritka esetben a hadseregé. E kérdésekre még bővebben visszatérünk.
4. - Az ELLENPONTOK külön számot fog szentelni ennek a témának.
5. - A Székelyföld nem egy vidékén hallottunk olyan panaszokról, hogy e kérdőívek kitöltése, igénylése vagy egyszerűen szóba hozatala már b ű n n e k minősül a hivatalos szervek tudatában. Csíkszeredában pl. kijelentették, hogy e kérdőívek kitöltői a Szabad Európa Rádiónak szolgáltatnak Romániáról kompromittáló adatokat.
Bibliográfia
Az eredeti szövegben idézett ill. bírált dokumentumok:
Iosif Constantin Drăgan: Noi, tracii. Istoria multimilenară a neamului românesc (Mi, trákok. A román nép több ezer éves története) Craiova, Scrisul românesc, 1976.
Dr. Petre I. David: Confluenţe daco-britanice (Dáko-brit találkozások), Magazinul Istoric 1978/3, pp. 33-35.
Dr. Viorica Moisuc: Unirea - permanenţă a istoriei românilor (Az egyesülés - a román történelem állandósága), Magazinul Istoric 1978/2, pp. 25-29.
Ioan Haţegan: Iancu de la Hunedoara în cronici otomane (Hunyadi János az ottomán krónikákban), Magazinul Istoric 1978/3, pp. 22-24.
Dr. Ion Spălăteu: Szent Bertalan hosszú éjszakája, Előre, 1978. május 5.
(A jegyzeteket és a bibliográfiát Ara-Kovács Attila készítette.)