J E G Y Z E T E K
1.- Papiu-Ilarian, Alexandru, (1828-1878), jogász, történész, politikus. Vizsgálódásainak és machiavellisztikus törekvéseinek középpontjában Erdély állt.
2.- II. József, Németország királya: 1764-1790; Németország császára 1765-1790; 1781-ben kiadja a türelmi ediktumot.
3.- Mihai Viteazul (Vitéz Mihály), 1593-1601 között Havasalföld vajdája, 1599-ben betör Erdélybe, és egy esztendeig tartja uralma alatt.
4.- Bizonyos változtatásokkal ez a megfogalmazás ma is él a román, mindenekelőtt soviniszta köztudatban. A változtatások mindenekelőtt a tartományok történeti-adminisztratív voltára vonatkoznak; ezek szóbahozása ugyanis egy újbóli földarabolás rémképét csempészné be a mai hatalom birtokosainak számításaiba.
5.- Ştefan cel Mare (Nagy István), 1457-1504.
6.- Negru VodĂ, más néven Radu Negru (Fekete Vajda avagy Fekete Radu), Havasalföld első uralkodója, ha a honalapítás legendájának hinni lehet - írja róla az elfogultsággal aligha vádolható Mic Dicţionar Enciclopedic.
7.- DragoŞ VodĂ, kb. 1352-1353.
8.- 1516-1696, a szerző célzása nem világos; a Habsburg ház világhatalmi tényezővé igazából majd a Karlócai béke után vált, 1699-ben, s különösen, hogy győztesen került ki a spanyol örökösödési háborúból (1704-1714).
9.- Petru RareŞ, Moldova vajdája 1527-1538 és 1541-1546 között.
10.- Báthory András (1566-1599). Az ingatag Báthory Zsigmondtól vette át - a rendek beleegyezésével - Erdély fejedelemségét. A császári udvar által fölbérelt Mihai Viteazul azonban 1599-ben Sellemberkénél legyőzte, majd egy fölbujtott székely - Székely Ördög Balázs - a menekülő fejedelmet meggyilkolta.
11.- Vasile Alexandrescu Urechia, 1834-1901, történész, író, és román viszonylatban liberálisnak számító politikus.
12.- Ioan RaŢiu, 1828-1902, az erdélyi Román Nemzeti Párt megalapítója és első elnöke.
13.- Vasile Lucaciu, 1852-1922, pap, a Román Nemzeti Párt főtitkára; 1918 után szélsőségesen soviniszta eszméit igyekezett megvalósítani, s ez nagyjából sikerült is neki.
14.- Andrássy Gyula gr., 1823-1890, a szabadságharc hőse, 1867-ben miniszterelnök; az ő adminisztrációja dolgozta ki a nemzetiségi törvényt.
(A jegyzeteket Ara-Kovács Attila készítette)