TELEPÜLÉSJEGYZÉK

Jegyzékünk célja, hogy a középkori egyetemekre 1520 előtt beiratkozott erdélyi diákok származási helyére és társadalmi hovatartozására vonatkozó kutatásokhoz támpontot nyújtó helytörténeti adatokat egybegyűjtve tárja az olvasó elé. Ennek érdekében a következő adatokat tüntettük fel benne: 1) a település neve, 2) az onnan származó diákok sorszáma a Diáknévsorból, 3) a település közigazgatási hovatartozása a középkorban, 4) a település középkori történetére, jogi- és társadalmi helyzetére, birtokviszonyaira és népesedési helyzetére vonatkozó esetleges adatok.

A középkori egyetemi anyakönyvekben gyakran az érthetetlenségig eltorzított helységnevek megfelelőjét Coriolan—Suciu történeti helységnévtára (Dicţionar istoric al localităţilor din Transilvania. I—II. Buc. [1967-68]) segítségével állapítottuk meg, a mai hivatalos elnevezéseket pedig Iorda, Ion — Gâtescu, Petre-Oancea, D. I.: Indicatorul localităţilor din România. Buc. 1974 alapján adjuk.

*

Abrud l. Abrudbánya

Abrudbánya — Abrud — Gross-Schaltten (Altenburg): 1459, 1467. Bányaváros Alsó-Fehér vm-ben. 1357-ben bányajogot, 1367-ben civitas kiváltságokat nyert, de 1517-ben oppidumként említik s így szerepel Honterus 1532-ben készült térképén is (Iczkovits 1939.30-31. — Gündisch, Gustav: Deutsche Bergwerksiedlung in dem siebenbürgischen Erzgebirgen. Deutsche Forschung im Südosten 1942.53-81. — Binder 1973.1055).

Ady Endre l. Érmindszent

Agnetheln l. Szentágota

Agnita l. Szentágota

Aiud l. Enyed

Akna: 1892. Pontosan nem azonosított erdélyi település.

Alba Iulia l. Gyulafehérvár

Alcina — Alţina — Alzen: 22, 241, 967, 1031, 1486, 1603, 2016, 2473. Újegyház szász sz-ben, a XV. század végén 80 adófizetőt írtak benne össze (Berger 1894.56. — Wagner 1977.370, 307).

Aldorf — Unirea — Wallendorf: 671,1096. Szp k Beszterce szász vidéken. Nevét 1332-ben említik először (Boca, Pompei: Vechimea documentară a localităţilor din judeţul Bistriţa-Năsăud. Secolele XV— XX. Muzeul de istorie Bistriţa, File de istorie 4/1976.251. — Wagner 1977.388.3111.24).

Alpestes — Peştişul Mare: 1945. Kisnemesi település Hunyad vmben (Csánki 1890.V.122—123).

Alsórépa — Rîpa de Jos — Unter-Rübendorf: 245. Nemesi nagybirtok tartozéka Kolozs vm-ben (Csánki 1890.V.396).

Altenburg l. Abrudbánya

Alţina l. Alcina

Aluniş l. Kecsed

Alvinc l. Vinc

Alzen l. Alcina

Amnaş l. Omlás

Apold: 1206, 1416, 1976.

Kisapold — Apoldu de Jos — Klein-Pold: 279, 1857, 2234. Szp k Szerdahely szász sz-ben, 1510-ben 36 adófizetője volt (Berger 1894. 53 — Wagner 1977.366.305.1a)

Nagyapold — Apoldu de Sus — Gross-Pold: 1917. Szp k Szerdahely szász sz-ben, 1610-ben 71 adófizetője volt (Berger 1894.53. — Wagner 1977.366.305.2).

Apoldu de jos l. Apold

Apoldu de sus l. Apold

Arad — Arad: 1823, 2012. 1329-ben civitas (Pascu 1972.239), 1388-tól oppidumként említik. Egyházi mezőváros, a Szt. Mártonról nevezett káptalan tulajdona (Márki 1892).

Archita l. Szászerked

Ardud l. Erdőd

Arkeden l. Szászerked

Asszonyfalva — Axente Sever — Frauendorf: 1476. Szp k Medgyes szász sz-ben, 1516-ban 61 adófizetőt írtak össze benne (Teutsch 1872/2.230. — Wagner 1977.374,309.4)

Aţel l. Ecel

Avrig l. Felek

Axente Sever l. Asszonyfalva

Bacon (Kis, Nagy) — Băţani (Mari, Mic): 710. Szp k Udvarhely székely sz-ben (Orbán I.218).

Baia de Criş l. Körösbánya

Baia Mare l. Nagybánya

Balázsfalva — Blaj — Blasendorf: 123. Kezdetben Küküllő, majd a XV. század közepétől Fehér vm-hez tartozó nemesi birtok (Csánki 1890.V.876).

Balázsfalva — Blăjenii de Jos (de Sus?): 557. Nemesi birtok Doboka vm-ben (Hodor Károly: Doboka vármegye természeti és polgári esmertetése. Kv 1837. 788—793).

Baraolt l. Barót

Barcaszentpéter — Sînpetru — Petersberg: 67,1405. Szp k Brassó szász vidéken (Wagner 1977.380, 3101.13), 1240-ben a ciszterciek tulajdonában volt (Györffy 1966.832), 1454-ben villa regalis (Ub V. 443-444), 1510-ben 96 adófizetőjét írták össze (Berger 1894.70).

Baromlak — Valea Viilor — Wurmloch: 201, 258, 591, 1551, 2062. Szp k Medgyes szász sz-ben (Wagner 1977.376,309,26), 1415-ben villa (Ub III. 646), 1615-ban 95 adófizetőt írtak benne össze (Teutsch 1872/2.230).

Barót — Baraolt: 710. Népes szp k Udvarhely székely sz-ben (Orbán I. 213—214).

Bánffyhunyad l. Hunyad

Báránykút — Bărcut — Bekokten: 632. Szp k Nagysink szász sz-ben (Wagner 1977.364,304.2), a XV. század végén 50 adófizetőt írtak benne össze (Berger 1894.66).

Băgaciu l. Szászbogács

Băiţa l. Szászbanyica

Bărcut l. Báránykút

Băţanii (Mari, Mic) l. Bacon

Beclean l. Betlenfalva

Beiuş l. Belényes

Bekokten l. Báránykút

Belényes — Beiuş: 217, 938. A XIII. századtól kezdve a váradi püspökség tulajdona, a környékbeli birtokok népes lakosságú központja volt (Jakó 1940.209), 1451-ben mezővárosi kiváltságokat kapott (Bácskai 1065.95—96).

Belin l. Bölön

Bergsău Mare l. Berekszó

Berekszó — Beregsău Mare: 69, 317, 922, 1351, 2300. Nemesi birtok Temes vm-ben, 1388-ban vásároshely volt (Csánki 1890.II.27. — Borovszky 1896.28—29).

Berethalom — Biertan — Birthälm: 56, 247, 329, 361, 513, 579, 674, 686, 830, 972, 1059, 1061, 1078, 1149, 1307, 1317, 1323, 1329, 1378, 1414, 1427, 1491, 1676, 1680, 1685, 1710, 1765, 1794, 1884, 1891, 2076, 2077, 2093, 2094, 2134, 2135, 2173, 2283, 2353, 2357, 2375. Népes királyi mezőváros Medgyes szász sz-ben (Wagner 1977.374,309.7), 1397-ben oppidum (Ub III. 208), 1418-ban bíráskodási és vásártartási jogot nyert (Salzer, Johann Michael: Der königl. freie Markt Birthälm in Siebenbürgen. Ein Beitrag zur Geschichte der Siebenbürger Sachsen. Wien 1881), 1513-ban mintegy 1120-1200 lakosa volt (Werner 1874.285).

Besenyő — Viişoara — Heidendorf: 515,1678. Szp k Beszterce szász vidéken (Wagner 1977.388,3111,26).

Beszterce — Bistriţa — Bistritz: 8, 104, 133, 141, 418, 509, 531, 845, 847, 1060, 1314, 1318, 1382, 1383, 1561, 1572, 1573, 1818, 2043, 2127, 2361, 2381, 2467, 2474. Királyi város, első kiváltságlevelét 1330-ban nyerte (Gündisch K. 1976). Feltehető, hogy lakói közül a felsoroltaknál többen látogatták a külföldi egyetemeket, de mivel hasonló nevű város a mai Szlovákia területén is volt, nagyon sok esetben a hovatartozást nem lehet pontosan megállapítani.

Betlenfalva — Beclean: 2349. Szp k Udvarhely székely sz-ben.

Bihar — Biharia: 1911. Mezőváros Bihar vm-ben, a váradi püspökség birtokában (Jakó 1940.214).

Biharia l. Bihar

Birthälm l. Berethalom

Bistritz l. Beszterce

Bistriţa l. Beszterce

Blaj l. Balázsfalva

Blasendorf l. Balázsfalva

Blăjenii l. Balázsfalva

Bod l. Botfalu

Bogeschdorf l. Szászbogács

Boldogváros — Seliştat — Seligstadt: 1011. Szp k Nagysink szász sz-ben (Wagner 1977.364, 304.16), a XV. század végén 34 adófizetője volt (Berger 1894.67).

Bonchida — Bonţida: 314, 679, 1209, 1845, 1867, 1925, 2210, 2448. Előbb a király, majd 1387-től a Bánffyak birtoka Doboka vm-ben. Birtokközpont, 1437-től rendszerint oppidumként említik a források (Bíró József: A bonczhidai Bánffy kastély. EM 40/1935.123—125).

Bonţida l. Bonchida

Borosjenő — Ineu: 1199, 1368. Arad vm-ben, 1553-ban oppidum (Márki 1892.188).

Boroskrakkó — Cricău: 661, 2455. Királyi birtok Fehér vm-ben, 1343-ban vicitas (Pascu 1971.240), 1367-ben viszont villa regalis (Ub II.289).

Boteni l. Botháza

Botfalu — Bod — Brenndorf: 846, 2446. Szp k Brassó szász vidéki település (Wagner 1977.378,3101.1), 1510-ben 113 adófizetőt írtak benne össze (Berger 1894.72).

Botháza — Boteni: 1362. Nemesi birtok Kolozs vm-ben (Csánki 1890. V.337—3138).

Bozieş l. Szilágyborzás

Bölön — Belin: 1596. Szp k Miklósvár székely sz-ben.

Brassó — Braşov —, Kronstadt: 9, 45, 60, 63, 93, 97, 99, 131, 135, 145, 151, 159, 171, 173, 174, 179, 181, 184, 192, 193, 198, 199, 213, 223, 229, 255, 259, 260, 261, 264, 273, 349, 415, 420, 428, 440, 501, 508, 550, 551, 565, 566, 580, 592, 618, 626, 627, 628, 638, 647, 652, 656, 658, 660, 675, 685, 689, 705, 720, 739, 750, 782, 788, 794, 807, 809, 810, 817, 825, 829, 849, 850, 851, 854, 865, 895, 896, 900, 903, 905, 907, 910, 914, 917, 918, 923, 926, 929, 936, 937, 942, 944, 949, 960, 978, 982, 983, 964, 985, 1003, 1022, 1023, 1030, 1032, 1035, 1049, 1076, 1085, 1086, 1088, 1092, 1095, 1099, 1100, 1103, 1104, 1143, 1150, 1155, 1162, 1163, 1166, 1167, 1192, 1193, 1196, 1198, 1202, 1207, 1210, 1211, 1258, 1277, 1281, 1285, 1287, 1292, 1296, 1297, 130(5, 1306, 1310, 1311, 1312, 1313, 1326, 1334, 1336, 1339, 1343, 1360, 1384, 1400, 1403, 1415, 1417, 1428, 1434, 1435, 1437, 1439, 1441, 1443, 1461, 1482, 1504, 1506, 1514, 1522, 1531, 1539, 1540, 1546, 1575, 1619, 1630, 1643, 1653, 1690, 1706, 1707, 1721, 1739, 1753, 1754, 1755, 1764, 1767, 1776, 1779, 1788, 1807, 1825, 1849, 1854, 1863. 1865, 1868, 1883, 1887, 1887, 1904, 1916, 1933, 1935, 1936, 1960, 1980, 1981, 1990, 1992, 1995, 1996, 1999, 2001, 2015, 2048, 2051, 2061, 2073, 2074, 2078, 2102, 2116, 2117, 2120, 2146, 2149, 2152, 2162, 2166, 2183, 2192, 2199, 2218, 2255, 2265, 2270, 2276, 2341, 2366, 2370, 2376, 2386, 2395, 2396, 2421, 2424, 2428, 2439, 2441, 2444, 2460, 2461, 2462, 2465, 2468, 2475, 2479, 2483, 2484, 2490, 2492. Királyi város. Már a tatárjárás előtt városias jellegű település volt, melyben 1323 után domonkos kolostor épült (Györffy 1966.827-828). A középköri Erdély egyik legfontosabb kereskedő és kézműves központja volt. Lakóinak száma a XV. század második felében 6—8000 körül mozgott (Berger 1894.73. — Pascu 1972. 47—48).

Braşov l. Brassó

Brădeni l. Hégen

Brenndorf l. Botfalu

Broos l. Szászváros

Budacu de Jos l. Szászbudak

Budak l. Szászbudak

Bussd l. Szászbuzd

Buzd l. Szászbuzd

Dürrbach l. Dipse

Cara l. Kara

Caransebeş l. Karánsebes

Carei l. Nagykároly

Caţa l. Kaca

Călăraşi l. Harasztos

Cărăşeu l. Krassó

Cehăluţi l. Csaholy

Cenad l. Csanád

Cenade l. Szászcsanád

Cetatea de Baltă l. Küküllővár

Chirpăr l. Kürpöd

Cincşor l. Sink

Cincu l. Sink

Cisnădie l. Nagydisznód

Cisnădioara l. Kisdisznód

Ciula Mare (Mică) l. Csula

Cîlnic l. Kelnek

Cîrţa l. Kerc

Cluj-Napoca l. Kolozsvár

Codlea l. Feketehalom

Coleşer l. Kölesér

Coltău l. Koltó

Copăceni l. Koppánd

Copşa Mare l. Nagykapus

Coşeiu l. Kusaly

Crasna l. Kraszna

Craşova l. Krassó

Cricău l. Boroskrakkó

Cristian l. Kereszténysziget

Criţ l. Szászkeresztúr

Csaholy — Cehăluţ: 586. Nemesi birtok Közép-Szolnok vm-ben (Csánki 1890.I.553).

Csanád — Cenad — Tschanad: 38, 212, 287, 318, 464, 506, 560, 573, 606, 610, 654, 753, 756, 881, 1041, 1047, 1064, 1108, 1133, 1222, 1230, 1231, 1246, 1493, 1614, 1694, 1752, 1760, 1773, 1775, 1964, 1983, 2111, 2271, 2274, 2277, 2417. Püspöki város, 1343-ban civitas (Pascu 1971.240).

Cséffa — Cefa: 1670. Nemesi vagy egyházi birtok Bihar vm-ben, 1421-ben oppidum (Csánki 1890.I.597), 1430-ban két templomát említik, 1489-ben pedig 1/4 részén 12 lakott és 17 elhagyott telket írtak össze (Jakó 1940.227).

Csula — Ciula: 1127, 2214. Nemesi birtok Hunyad vm-ben (Csánki 1890.V.84).

Culpiu l. Mezőkölpény

Curitău l. Ököritó

Cuvin l. Kövi

Cuzdrioara l. Kozárvár

Daia l. Szászdálya

Dealu Frumos l. Lesses

Decea l. Marosdécse

Dengeleg — Dindeşti: 434, 525, 733, 815, 1026, 1243, 1652, 1799, 1901. Feltehetően többségük a Szatmár vm-ben fekvő Érdengelegről származott, amely a középkorban mezővárosi jellegű település volt (Maksay 1940. 128).

Denndorf l. Szászdálya

Deva l. Déva

Dés — Dej: 109, 110, 209, 237, 342, 37i3, 554, 558, 681, 723, 748, 767, 1158, 1181, 1372, 1424, 1472, 1528, 1697, 17,15, 1852, 2108, 2333, 2364, 2434, 2451. Fontos sóbánya-központ volt, 1310-ben a szabad királyi városok kiváltságait nyerte el, de később fejlődése elakadt és a XVI. század elején már a mezővárosok közé sorolták (Szabó T. Attila: Dés története. = Szolnok-Doboka ... Dés — Kv 1944. 131—134).

Déva — Deva — Dimrich: 47, 115, 117, 541, 728, 1114, 1299, 2046. Királyi vár és mezőváros Hunyad vm-ben, többnyire az erdélyi vajdák használatában. A források a XV. század közepétől oppidumként említik (Csánki 1890. V. 57—58, 42—44).

Dimrich l. Déva

Dindeşti l. Dengeleg

Diosig l. Diószeg

Diószeg — Diosig: 87, 614, 1213. Magánföldesúri birtok Bihar vmben, birtokközpont mezővárosi jelleggel (Jakó 1940. 234).

Dipse — Dipsa — Dürrbach: 1370. Szp k Beszterce szász vidékén.

Dipşa l. Dipse

Dîrjiu l. Székelyderzs

Doba Mică l. Kisdoba

Dombos — Văleni — Wallendorf: 2101, Szp k Segesvár szász sz-ben (Wagner 1977. 290, 18. 61: Alsó-Fehér vm-hez számítja), a XV. század végén 32 adófizetőjét írták össze (Berger 1894. 69).

Draas l. Homoróddaróc

Drăuşeni l. Homoróddaróc

Dumitreşti l. Süketfalva

Dupuş l. Tabiás

Ecel — Aţel — Hetzeldorf: 696, 821, 1039, 1244, 1386, 1681, 1792, 2066, 2142. Népes szp k Medgyes szász sz-ben, 1365-ben civitas, 1364— 1367-ben villa (Ub I. 230. — Ub II. 217, 290), 1516-ban 140 adófizetője volt (Teutsch 1872/2. 232. — Werner 1874. 291. — Wagner 1977. 374. 309. 3).

Eibesdorf l. Szászivánfalva

Ekemező — Tîrnava — Grosspropstdorf: 1712. Egyházi birtok Küküllő vm-ben, előbb a szebeni prépost, majd 1424-től az ottani plébánia birtokában volt (Csánki 1890. V. 876. — Ub IV. 218).

Enyed: 6, 146, 180, 195, 203, 226, 249, 332, 409, 421, 436, 636, 706, 734, 757, 935, 943, 981, 1043, 1328, 1363, 1373, 1521, 1566, 1635, 1656, 1671, 1846, 2085, 2107, 2175, 2306, 2332, 2440. — Nagyenyed — Aiud — Grossenyed: 15, 769, 789. Egyházi mezőváros Fehér vm-ben, az erdélyi káptalan birtoka, 1462-ben oppidum (Iczkovits 1939. 54). — Kisenyed — Sîngătin — Kleinenyed: ?. Fehér vm-ben. Feltehető, hogy a pontosabban meg nem jelölt enyedi származású diákok között szerepelt kisenyedi is.

Erdőd — Ardud: 116, 561, 760, 950, 1001, 1165, 1254, 1687, 2109, 2185, 2263, 2317, 2344. A kora középkorban királyi erdőispánsági székhely, 1380-ban a Drágfi család Szatmár vm-ben fekvő birtokainak központja, 1503-ban oppidum, 1526-ban ispotályát említi oklevél (Maksay 1940. 134).

Érdengeleg l. Dengeleg

Érkenéz — Voivozi: 1270. Bihar vm-ben két hasonló nevű település is létezett a középkorban, és mindkettő magánföldesúri birtok volt (Jakó 1940. 272).

Érmihályfalva — Valea lui Mihai: 1705. Bihar vm-ben, 1312-ben vámhely, 1459-ben vásárjogot nyert, mezővárosi jellegű település (Jakó 1940. 302).

Érmindszent — Ady Endre (Mesentea): 1359. Kisnemesi birtok Közép-Szolnok vm-ben.

Érsemjén — Şimian: 2191. Bihar vm-ben, magánföldesúri birtok, 1520-ban vámhely (Jakó 1940. 337).

Făgăraş l. Fogaras

Fehéregyháza: 832, 2098, 2123. A középkori Erdélyben több hasonló nevű település létezett.

Feketebátor — Batár: 2239. Bihar vm-ben, a körösszegi vár tartozéka, előbb királyi, majd magánföldesúri tulajdonban (Jakó 1940. 208).

Feketehalom — Codlea — Zeiden: 779, 808, 1057, 1069, 1282, 1407, 1842, 2118. Mezővárosi jellegű település Brassó szász vidékén, a XV. század végén 182 adófizetője volt (Berger 1894. 71).

Feldioara l. Földvár

Felek — Avrig — Freck: .1770. Szp k Szeben szász sz-ben. a XV. század végén 22 adófizetője volt (Berger 1894. 55. — Wagner 1977. 350, 3011. 2).

Felfalu — Suseni: 1923. Magánföldesúri birtok Torda vm-ben. 1471-ben ferences kolostorát említik (Csánki 1890. V. 703).

Felvinc l. Vinc

Fenes: 315. E néven több erdélyi település ismert, de leginkább az erdélyi püspök birtokában levő, Kolozsvár melletti Szászfenessel azonosítható, minthogy az mezővárosi jellegű volt (Csánki 1890. V. 350—351).

Filpişu Mare (Mic) l. Fülpös

Fişer l. Sövénység

Fîntînele l. Gyalakuta

Floreşti l. Fenes

Fofeld — Fofeldea — Hochfeld: 476. Szp k Újegyház szász sz-ben, a XV. század végén 45 adófizetőjét írták össze (Berger 1894. 56).

Fofeldea l. Fofeld

Fogaras — Făgăraş — Fogarasch: 887. Fogarasföld központja, a hasonló nevű vár tartozékaként fejlődött, a XVI. században mezővárosi jellegű település volt (Prodan 1967. II. 2—22).

Földvár — Feldioara — Marienburg: 105, 690, 765, 878, 951, 1061, 1065, 1135, 1367, 1480, 1567, 1645, 1654, 1692, 1875, 1951, 1965, 2024, 2113, 2269, 2356, 2378, 2418. Mezőváros Brassó szász vidékén, 1413-ban Zsigmond király egy oklevele civitasnak nevezi, 1427-ben mint oppidum nyert vásártartásra jogot (Ub III. 487, 568; IV. 42, 283—285), 1510-ben 158 adófizetője volt (Berger 1894, 72).

Frata l. Fráta

Frauenbach l. Nagybánya

Frauendorf l. Asszonyfalva

Fráta — Frata: 1509. Nemesi birtok Kolozs vm-ben (Csánki 1890. V. 351).

Freck l. Felek

Fugyivásárhely — Oşorheiu: 600. A váradi püspökség birtoka Bihar vm-ben (Jakó 1940. 384).

Fülpös — Filpişu Mare (Mic): 31, 678, 1543. Nemesi birtok Torda vm-ben (Csánki 1890. V. 705).

Galambfalva — Porumbenii Mari: 2345, 2442. Szp k Udvarhely székely sz-ben.

Gallendorf l. Vámosgálfalva.

Găneşti l. Vámosgálfalva

Ghimbav l. Vidombák

Gilău l. Gyalu

Ginssdorf l. Szászbanyica

Girolt: 17, 441. Több hasonló nevű település ismert, de mind nemesi birtok.

Girbova l. Szászorbó

Grossau l. Kereszténysziget

Grossendorf l. Sajónagyfalu

Gross-Enyed l. Egyed

Gross-Kopisch l. Nagykapus

Gross-Ludasch l. Nagyludas

Gross-Pold l. Apold

Gross-Propstdorf l. Ekemező

Gross-Schenk l. Sink

Gross-Scheuren l. Nagycsűr

Gross-Schlatten l. Abrudbánya

Guşteriţa 1. Szenterzsébet

Gyalakuta — Fîntînele: 664. Szp k Maros székely sz-ben.

Gyalu — Gilău: 443, 1703, 2262, 2326. Az erdélyi püspökség mezővárosa Kolozs vm-ben, 1466-ban oppidum (Csánki 1890. V. 304).

Gyulafehérvár — Alba Iulia — Weissenburg: 26, 54, 83, 122, 170, 216, 218, 324, 446, 458, 463, 494, 549, 603, 858, 864, 875, 889, 945, 1169, 1227, 1256, 1257, 1361, 1409, 1526, 1597,. 1599, 1701, 1826, 1856, 2130, 2203, 2280, 2287, 2289, 2385. Püspöki város, 1282-ben civitas, de későbbi fejlődése elmaradt az igazi városok mögött (Pascu 1971. 236—237).

Hadad — Hodod: 683, Mezőváros, nemesi birtokközpont Közép-Szolnok vm-ben, 1428-ban oppidum (Csánki 1890. I. 548—549).

Halwelagen l. Holdvilág

Hamlesch l. Omlás

Hammersdorf 1. Szenterzsébet

Haţeg l. Hátszeg

Harasztkerék — Roteni: 2278. Szp k Maros székely sz-ben.

Harasztos — Călăraşi: 1941. Szp k Aranyos székely sz-ben.

Harina — Herina: 1538. 1395-ben királyi, 1411-től magánföldesúri birtok Doboka vm-ben (Ub III. 150, 503—504).

Haró — Hărău: 619, 1708, 1931. Nemesi birtok Hunyad vm-ben (Csánki 1890. V. 94).

Hátszeg — Haţeg: 451. Királyi mezőváros Hunyad vm-ben, 1366-ban civitas, 1433-ban oppidum ferences kolostorral, a vajdahunyadi vár tartozéka (Csánki 1690. V. 58—59), 1512-ben mintegy 980 lakója volt (Pataki 1973. LXII).

Hăghig l. Hídvég

Hălchiu l. Höltövény

Hărău l. Haró

Hárman l. Szászhermány

Heidendorf l. Besenyő

Heldsdorf l. Höltövény

Heltau l. Nagydisznód

Henndorf l. Hégen

Herina l. Harina

Hermannstadt l. Szeben

Hete: 1984. Azonosíthatatlan erdélyi település.

Hetiur l. Hétur

Hetzeldorf l. Ecel

Hégen — Brădeni — Henndorf: 14, 206, 2242. Szp k Segesvár szász sz-ben, a XV. század végén 59 adófizetője volt (Berger 1894. 69).

Hétur — Hetiur — Marienburg: 514. Szp k Segesvár szász sz-ben. a XV. század végén 39 adófizetője volt (Berger 18.94. 67. — Wagner 1977. 188, 122. 25: Fehér vm-hez sorolja).

Hida l. Hídalmás

Hídalmás — Hida: 1438. Nemesi birtok Kolozs vm-ben.

Hídvég — Hăghig: 1601, 1629, 1717. Nemesi birtok Fehér vm Olt menti részében.

Hódos — Hodoş: 256. Az Arad vm-i Temeshódos lehet, amely a középkorban magánföldesúri birtok volt (Csánki 1890. I. 772).

Hoghilag l. Holdvilág

Holdvilág — Hoghilag — Halwelagen: 274, 2320. Szp k Segesvár szász székben, a XV. század végén 63 adófizetője volt (Berger 1894. 69).

Holczmány — Hosman — Holzmengen: 153. Szp k Újegyház szász székben, a XV. század végén 14 adófizetője volt (Berger 1894. 56).

Holzmengen l. Holczmány

Homoród — Homorodu (de Sus, de Jos, de Mijloc ?): 2005. Szatmár vm-ben.

Homoróddaróc — Drăuşeni — Draas: 161, 185, 478, 2148, 2165, 2477. Szp k Kőhalom szász sz-ben, a XV. század végén 64 adófizetője volt (Berger 1894. 59).

Honigberg l. Szászhermány

Hosman l. Holczmány

Hosszúaszó: 669, 1241, 2427. Nem dönthető el, hogy a Bihar és Küküllö vm-ben levő ilyen nevű közül melyikről van szó. Mindegyik nemesi birtok volt.

Höltövény — Hălchiu — Heldsdorf: 2018. Szp k Brassó szász vidékén, 1422-ben a törökök feldúlták s emiatt lakóit tíz évre felmentették a Márton-napi tized fizetése alól (Ub IV. 163—164), 1510-ben 100 adófizetőjét írták össze (Berger 1894. 71).

Huedin l. Hunyad

Hundertbücheln l. Százhalom

Hunedoara l. Hunyad

Hunyad: 70, 71, 481, 2436. — Bánffyhunyad — Huedin: 301. Királyi birtok Kolozs vm-ben, 1377-ben vámhely, 1435-ben a Bánffyak tulajdonába került (Csánki 1890. V. 305), 1437-től oppidum, 1493-ban mintegy 650 lakója volt (Bácskai, 1965. 26). — Vajdahunyad — Hunedoara: ?. Pontosan egy diákot sem sikerült e településből azonosítani, de feltételezhető, hogy a Hunyadi elnevezésűek között voltak vajdahunyadiak is. Királyi mezőváros és vár Hunyad vm-ben, nagy kiterjedésű uradalom központja, 1415-től oppidum, ferences kolostor is működött benne (Pataki 1973. LXII—LXIII), 1511-ben mintegy 385 lakosa lehetett (Bácskai 1965. 26), 1518-ban pedig 196 adófizetőjét tartották nyilván (Prodan 1967. I. 192).

Iacobeni l. Jakabfalva

Ighişul Nou l. Szászivánfalva

Ilia l. Marosillye

Ineu l. Borosjenő

Jakabfalva — Iacobeni — Jakobsdorf: 1613, 2429. Szp k Nagysink szász sz-ben, a XV. század végén 75 adófizetője volt (Berger 1894. 65).

Jakobsdorf l. Jakabfalva

Jenő: 27, 40, 335, 1525, 2163. A tanulmányozott területeken a középkor folyamán több hasonló nevű település is létezett, de közelebbi megjelölés hiányában pontosan nem sikerült azonosítani diákjaink származási helyét.

Jucu l. Zsuk

Kaca — Caţa — Katzendorf: 2346. Szp k Kőhalom szász sz-ben, a XV. század végén 92 adófizetőjét írták össze (Berger 1894. 59).

Kapus: 1045, 1588, 2144, 2435. Több hasonló nevű település ismert, feltehető, hogy az adatok többsége a Medgyes szász sz-ben fekvő Nagykapusra vonatkozik.

Kara — Cara: 1637. Kisnemesi birtok Kolozs vm-ben (Csánki 1890. V. 366).

Karánsebes — Caransebeş: 468, 644, 1260, 1262, 1449, 1523, 1672, 1801, 1813, 1821, 2336. Temes vm-ben, két település összeolvadásából jött létre. Kara királyi birtok, 1419-ben és 1452-ben civitas, 1494-ben oppidum. A másik település, Sebes, harmincadhely volt (Csánki 1890. II. 18, 21).

Katzendorf l. Kaca

Kecsed — Aluniş: 1938. Magánföldesúri birtok Doboka vm-ben (Kádár-Tagányi IV. 233—234).

Keisd l. Szászkézd

Kelling l. Kelnek

Kelnek — Cîlnic — Kelling: 148. Szp k Szászsebes szász sz-ben, 1430-ban királyi birtokban volt (Ub IV. 401—402), 1510-ben 92 adófizetőjét írták össze (Berger 1894. 59).

Kerc — Cîrţa — Kerz: 1605. Szeben szász sz-ben, egyházi birtok, cisztercita kolostorral, 1477-től a hét szász szék együttes tulajdona (Wagner 1377. 358, 3014. 3).

Keresszeg — Cheresig: 2059, Királyi mezőváros, majd a Csákyak tulajdona Bihar vm-ben, a hasonló nevű vár tartozéka, a XV. század közepén oppidum (Jakó, 1940. 285).

Kereszténysziget — Cristian — Grossau: 343, 366, 399, 489, 687, 766, 805, 844, 1008, 1044, 1066, 1093, 1570, 1585, 1590, 1631, 1695, 1847, 1859, 1978, 2114, 2,115, 2176, 2182, 2297. Szp k Szeben szász sz-ben. Jóllehet a XV. század végén 176 adófizetőjét írták össze (Berger 1894. 54), nincs tudomásunk arról, hogy mezőváros lett volna. 1449-ben villa regalis megnevezéssel szerepel (Ub V. 283).

Keresztúr: 336. Azonosíthatatlan erdélyi település.

Kerz l. Kerc

Kézdivásárhely — Tîrgu Secuiesc: 1623. Mezőváros Kézdi székely sz-ben, 1530-ban oppidum (SzOkl VIII. 274—276).

Kirchberg l. Kürpöd

Kisapold l. Apold

Kiscsűr — Şura Mică — Klein Scheuern: 657, 814. Szp k Szeben szász sz-ben, a XV. század végén 42 adófizetője volt (Berger 1894. 54).

Kisdisznód — Cisnădioara — Michelsberg: 1080. Szp k Szeben szász sz-ben, a XV. századtól fogva Szeben város tulajdona (Dumitrescu — Jippa —. Nistor 1976. 61), a század végén 54 adófizetője volt (Berger 1894. 56).

Kisdoba — Doba Mică: 2367. Kisnemesi falu Közép-Szolnok vm-ben (Csánki 1890. I. 554).

Kisenyed l. Enyed

Kisselyk l. Selyk

Kissink l. Sink

Kistorony — Turnişor — Neppendorf: 863. Szp k Szeben szász sz-ben. Jóllehet 1493-ban a törökök feldúlták (Dumitrescu Jippa — Nistor 1976. 61, 91) a századfordulón 38 adófizetője volt (Berger 1894. 56). 1502-től Szeben város uralma alá rendelte II. Ulászló, de lakói megőrizték szabadságukat (Klima, Helmut: Neppendorf. Geschichte eines Dorfes in Siebenbürgen. Deutsche Forschung im Südosten 2/1943. 118—146).

Klausenburg l. Kolozsvár

Klein-Schelken l. Selyk

Klein-Schenk l. Sink

Klein-Scheuern l. Kiscsűr

Klein-Schlatt l. Szászzalatna

Kokelburg l. Küküllővár

Kolozsvár — Cluj-Napoca — Klausenburg: 3, 10, 64, 95, 101, 106, 127, 139, 172, 240, 281, 284, 403, 430, 438, 453, 470, 497, 512, 516, 521, 564, 576, 577, 615, 620, 637, 684, 699, 775, 778, 786, 802, 804, 806, 812, 818, 833, 857, 868, 906, 919, 930, 946, 948, 962, 970, 971, 974, 1002, 1014, 1015, 1024, 1033, 1082, 1090, 1107, 1115, 1271, 1278, 1301, 1303, 1332, 1337, 1344, 1375, 1410, 1411, 1412, 1447, 1463, 1508, 1549, 1560, 1565, 1568, 1640, 1647, 1696, 1725, 1730, 1741, 1743, 1766, 1789, 1809, 1837, 1864, 1869, 1885, 1914, 1942, 1952, 1957, 1962, 1966, 1969, 1974, 2025, 2084, 2122, 2189, 2194, 2197, 2202, 2205, 2208, 2220, 2226, 2230, 2246, 2253, 2261, 2290, 2296, 2298, 2347, 2379, 2380, 2390, 2400. Királyi város Kolozs vm-ben. Első kiváltságlevelét 1316-ban nyerte, 1405-ben kapott engedélyt a városfalak építésére. Lakóinak száma a XV. század közepén 4500—5000 körül mozgott (Jakab Elek: Kolozsvár története. I. Budán 1870. — Istoria Clujului, Cluj 1974. — Csetri Elek: Istoria populaţiei în cifre. = Sub semnul lui Clio. Omagiu Acad. Prof. Ştefan Pascu. Cluj-Napoca 1974. 72).

Koltó — Coltău: 66. Közép-Szolnok vm-ben.

Koppánd — Copăceni: 1473. Kisnemesi birtok Torda vm-ben (Csánki 1890. V. 716).

Kotscherd: 1621. Pontosan nem azonosítható erdélyi település, de valószínű, hogy az Aranyos székely sz-ben fekvő szp k-ről van szó.

Kozárvár — Cuzdrioara: 487. Magánföldesúri birtok Belső-Szolnok vm-ben (Kádár-Tagányi IV. 429—450).

Kőhalom — Rupea — Reps: 125, 713, 1021, 1072, 1094, 1430, 1529, 1632, 1664, 1898, 2167, 2264, 2304, 2453, 2457, 2480. Királyi mezőváros,Kőhalom szász sz központja, már 1433-ban oppidum (Ub IV. 509), a XV. század végén 152 adófizetője volt (Berger 1894. 58).

Kölesér — Coleşer: 527, 1862. Egyházi mezőváros Bihar vm-ben. vám- és vásároshely (Jakó 1940. 285).

Körösbánya — Baia de Criş — Altenburg: 228. Bányaváros Zaránd vm-ben, 1445-ben oppidum (Ub V. 158), 1525-ben mintegy 345 lakója volt (Bácskai 1965. 26).

Kövesd l. Lapide

Kövi — Cuvin: 1490. Arad vm-ben.

Krassó — Crasova: 280, 367, 1450, 2204. A középkori Krassó vm-ben. Lehet a Máramaros vm-ben fekvő Szamoskrassó — Cărăşeu is, amely nemesi birtok volt (Csánki 1890. I. 479).

Kraszna — Crasna: 536. Kraszna vm székhelye.

Kreuz l. Szászkeresztúr

Kristolcz: 2394. Azonosítatlan erdélyi település.

Kronstadt l. Brassó

Kusaly — Coşeiu: 29, 351. Magánföldesúri birtokközpont KözépSzolnok vm-ben, 1459-ben oppidum, ferences (?) kolostorral (Csánki 1890. I. 549), 1353-tól vásártartási engedéllyel (Petri 1901. III. 736).

Kutas (Nickyfalva) — Niţchidorf: 1006, 1016. Temes vm-ben.

Küküllővár — Cetatea de Baltă — Kokleburg; 98, 1484, 2409. Királyi mezőváros Küküllő vm-ben, a hasonló nevű vár tartozékainak központja az erdélyi vajdák kezelésében, majd a moldovai vajdák birtoka (Csánki 1890. V. 858—860).

Kürpöd — Chirpăr — Kirchberg: 801. Szp k Újegyház szász sz-ben, a XV. század végén 44 adófizetője volt (Berger 1894. 57).

Lechinţa l. Szászlekence

Lechnitz l. Szászlekence

Lapide: 1576. Lehet a Fehér vm-ben fekvő két Lapád (Lopadea Nouă, Veche) valamelyike, vagy a sok Kövend nevű helység valamelyike.

Lesses — Dealu Frumos — Schönberg: 749. Szp k Nagysink szász sz-ban, a XV. század végén 51 adófizetője volt (Berger 1894. 66).

Lipova l. Lippa

Lippa — Lipova: 46, 215, 234, 238, 265, 283, 288, 391, 483, 528, 540, 721, 754, 1010, 1081, 1220, 1251, 1369, 1466, 1487, 1517, 1610, 1758, 1893, 1921, 1948, 1953, 2000, 2284, 2288, 2314, 2342, 2426, 2470. Királyi mezőváros, sókamarahely Arad vm-ben, 1327-ben ferences kolostorát említik, 1446-tól oppidumnak nevezik (Csánki 1890. II. 756).

Lopadea (Nouă, Veche) l. Lapide

Ludas — Luduş: 747. Nemesi birtok Torda vm-ben (Csánki 1890. V. 719).

Ludoş l. Nagyludas

Luduş l. Ludas

Lugoj l. Lugos

Lugos — Lugoj — Lugosch: 874. Királyi (?) mezőváros Temes vm-ben, 1439-ben oppidum (Csánki 1890. II. 18).

Lugosch l. Lugos

Lunga l. Nyújtód

Macău l. Mákó

Macsalaka — Maşloc: 1483. Arad vm-ben, 1471-ben oppidum (Csánki 1890. I. 765).

Macskás: 330. Több hasonló nevű település ismert. Valószínű, hogy a Kolozs és Doboka vm határán fekvő ilyen nevű falvak egyike. Mindegyik kisnemesi birtok volt (Hodor Károly: Doboka vármegye természeti és polgári esmertetése. Kv 1837. 592—593. — Csánki 1890. V. 375—379).

Magaré — Pelişor — Magarei: 1445. Szp k Újegyház szász sz-ben, a XV. század végén 52 adófizető lakosát írták össze (Berger 1894. 57).

Magarei l. Magaré

Magyarsárd — Şardu: 1471. Nemesi birtok Kolozs vm-ben (Csánki 1890. V. 399).

Majtény — Moftinul (Mare?): 337. Magánföldesúri birtok Szatmár vm-ben, 1469-ben- oppidum (Maksay 1940. 171—172), 1517-ben mintegy 200 lakosa volt (Bácskai 1965. 28).

Manic l. Mányik

Mardisch l. Mardos

Mardos — Moardăş — Mardisch: 1608. Szp k Medgyes szász sz-ben, lakóinak száma 1513—1516 körül mintegy 200 lehetett (Werner 1874. 285, 291).

Marghita l. Margitta

Margitta — Marghita: 1479, 1907. Mezőváros Bihar vm-ben, előbb királyi, majd magánföldesúri birtokközpont, 1370-ben vásártartási jogot nyert (Jakó 1940. 294—295).

Marienburg l. Földvár

Marienburg l. Hétur

Marktschelken l. Selyk

Marosdécse — Decea: 1378. Magánföldesúri jobbágyfalu Torda vm-ben (Csánki 1890. V. 698).

Marosillye — Ilia: 457, 520, 2371. Magánföldesúri birtok mezővárosi jelleggel Hunyad vm-ben (Csánki 1890. V. 97).

Marosnagylak — Noşlac: 30. Egyházi (?) birtok Fehér vm-ben.

Marosvásárhely — Tîrgu Mureş — Neumarkt: 368, 475, 709, 1125. 1510, 1800, 1808, 2254, 2302, 2432. Királyi mezőváros, Maros székely sz központja; a XV. század folyamán indult el a mezővárosi fejlődés útján. 1567-ben mintegy 600 lakója lehetett (Dankanits Ádám: Începuturile urbanizării Tîrgu Mureşului. = Studii şi materiale. Muzeul judeţean Tîrgu Mureş. 2/1967. 1—5).

Martinsberg l. Mártonhegye

Martinsdorf l. Mártonfalva

Maşloc l. Macsalaka

Mákó — Macău: 239. Köznemesi, részben egyházi birtok Kolozs vm-ben (Csánki 1890. V. 379—380).

Mányik — Manic: 2225. Köznemesi birtok Doboka vm-ben (Hodor: i.m. 745).

Máramarossziget — Sighetu Marmaţiei: 518, 1253, 1395, 1574, 1866, 2334, 2369. Királyi mezőváros Máramaros vm-ben, 1435-ben oppidum, 1429—1459 között civitasként is említik. Talán sókamarahely is (Csánki 1890. I. 445).

Márpod — Marpod — Marpod: 325, 1431, 1750. Szp k Újegyház szász sz-ben, a XV. század végén mindössze 13 adófizetője volt (Berger 1894. 66).

Mártonhegye — Şomartin — Martinsberg: 1234. Szp k Nagysink szász sz-ben, a XV. század végén 16 adófizetője volt (Berger 1894. 66).

Mártonfalva — Metiş — Martinsdorf: 1268. Nemesi birtok Fehér vm-ben.

Mărişelu l. Sajónagyfalu

Medgyes — Mediaş — Mediasch: 25, 79, 168, 372, 404, 460, 546, 583, 585, 731, 827, 828, 964, 1004, 1017, 1037, 1062, 1084, 1116, 1145, 1156, 1164, 1172, 1174, 1201, 1315, 1413, 1419, 1440, 1477, 1571, 1806, 1820, 1973, 1977, 1982, 2002, 2028, 2035, 2042, 2056, 2140, 2249, 2258, 2272, 2377, 2443, 2449, 2485. Királyi mezőváros, Medgyes szász sz központja. Jóllehet 1398-ban civitasnak nevezik, általában oppidumként említik a források (Ub III. 218; V. 75, 306—307, 541—542), 1516-ban 223 adófizetője volt (Teutsch 1872/2. 231), Honterus 1532-ben kiadott térképén a városok közt szerepel (Binder 1973. 1054). Megjegyzem, hogy néhány adat vonatkozhat a Szatmár vm-i Aranyosmedgyesre (Medieşu Aurit), amely mezőváros és világi nagybirtokközpont volt (Csánki 1890. I. 469).

Mediaş l. Medgyes

Mediasch l. Medgyes

Medieşu Aurit l. Medgyes

Meggyesfalva — Mureşeni: 1759. Szp k Maros székely sz-ben, de a XV. században magánföldesúri birtok lett (Orbán IV. 213).

Mercheasa l. Mirkvásár

Mergeln l. Morgonda

Merghindeal l. Morgonda

Meschen l. Muzsna

Metiş l. Mártonfalva

Mezőkölpény — Culpiu: 758. Szp k Maros székely sz-ben.

Mezőpetri — Petreşti: 68. Királyi, majd nemesi birtok Szatmár vm-ben (Maksay 1940. 196).

Mezőtelegd — Tileagd: 290, 1129, 1797. Magánföldesúri birtokközpont Bihar vm-ben, 1312-ben vámhely, 1503-ban oppidum (Csánki 1890. I. 625. — Jakó 1940. 364).

Méra — Mera: 231. Kisnemesi birtok Kolozs vm-ben (Csánki 1890. V. 382).

Michelsberg l. Kisdisznód

Micske — Mişca: 764. Királyi, majd magánföldesúri birtokközpont Bihar vm-ben, 1452-ben oppidum (Jakó 1940. 300).

Miercurea Sibiului l. Szerdahely

Mirkvásár — Mercheasa — Streitfort: 2478. Szp k Kőhalom szász sz-ben, a XV. század végén 40, 1532-ben pedig 31 adófizetőt írtak össze benne (Berger 1894. 58. — Müller, Heinrich: Zur Geschichte des Repser Stuhles. VerArch 36/1909. 337).

Mişca l. Micske

Moardăş l. Mardos

Mociu l. Mocs

Mocs — Mociu: 2096. Magánföldesúri birtok Kolozs vm-ben (Csánki 1890. V.384).

Moftinu Mare l. Majtény

Moldoveneşti l. Várfalva

Morgonda — Merghindeal — Mergeln: 892, 1542, 1937. Szp k Nagysink szász sz-ben, a XV. század végén 60 adófizetőt írtak össze benne (Berger 1894.66).

Mosna l. Muzsna

Movile l. Százhalom

Mureşeni l. Meggyesfalva

Muzsna — Moşna — Meschen: 33, 77, 156, 270, 300, 376, 584, 842, 980, 1130, 1184, 1298, 1436, 1513, 1592, 1711, 1894, 1949, 1972, 2030, 2050, 2294, 2352, 2423. Népes szp. k Medgyes szász sz-ben, 1411-ben villa (Ub III. 503), a XVI. század első évtizedeiben lakóinak száma 1100—1200 körül mozgott (Werner 1874.285).

Mühlbach l. Szászsebes

Nadab — Nădab: 321, 1425. Nemesi birtok Zaránd vm-ben, 1484-ben vámhely (Csánki 1890.I.740).

Nagyajta — Aita Mare: 356. Szp k Miklósvár székely sz-ben (Orbán III.13—16).

Nagyapold l. Apold

Nagybánya — Baia Mare — Frauenbach: 11, 78, 263, 295, 362, 426, 429, 510, 529, 556, 625, 781, 793, 855, 957, 959, 973, 993, 1123, 1126, 1128, 1131, 1162, 1320, 1338, 1634, 1674, 1742, 1746, 1803, 1814, 1827, 1874, 1876, 2053, 2247, 2309, 2351. Királyi bányaváros Szatmár vm-ben, 1347-ben nyert városi kiváltságokat, 1469-ben pedig kőfalak építésére kapott engedélyt. Ekkor már több céh is működött benne (Maksay 1940.90—102. — Monografia municipiului Baia Mare. I. Baia Mare 1972).

Nagycsűr — Şura Mare — Gross-Scheuern: 771, 1330, 1534. Szp k Szeben szász sz-ben, 1433-ban villa (Ub IV.78—79), a század végén 78 adófizetője volt (Berger 1894.55).

Nagydisznód — Cisnădie — Heltau: 147, 242, 243, 312, 389, 396, 406, 410, 542, 569, 582, 590, 635, 648, 732, 768, 927, 989, 1117, 1138, 1275, 1535, 1545, 1578, 1582, 1586, 1595, 1633, 1638, 1659, 1663, 1719, 1738, 1771, 1835, 1836, 1880, 1970, 2090, 2091, 2145, 2388. Királyi mezőváros Szeben szász sz-ben, 1450-ben még villa (Ub V.309), de 1460-ban már céhek is működnek benne, 1494-ben évi egy, 1500-ban két vásár tartására kapott jogot (Dumitrescu Jippa — Nistor 1976.43), Honterus 1532-es térképen a mezővárosok közt szerepel (Binder 1973.1055). A XV. század végén 228 adófizetője volt (Berger 1894.55).

Nagyenyed l. Enyed

Nagyfalu: 2065. Több hasonló nevű település ismert, de leginkább Szilágynagyfalura (Nuşfalău) gondolhatunk, mert mezővárosi jellege volt és kolostor is működött benne (Petri 1901.IV.115).

Nagykapus — Copşa Mare — Gross Kopisch: 320, 528, 670, 1688, 1774, 1896. Szp k Medgyes szász sz-ben. Jóllehet 1323-ban civitas (Pascu 1971.238), 1455-ben királyi faluként kapott heti és évi vásár tartására kiváltságot (Ub V.488—489). A XV. század első évtizedeiben mintegy 450—500 lakosa volt (Werner 1874.285,291).

Nagykároly — Carei: 90, 1118, 1119, 1250, 1556, 1812. Magánföldesúri mezőváros Szatmár vm-ben. Birtokközpont, 1346-ban vásártartási jogot nyert, 1459-től oppidum (Maksay 1940.156—157), 1502-ben mintegy 650 lakosa lehetett (Bácskai 1965.26).

Nagylak — Nădlac: 74, 178, 305, 449, 1159. Egyházi birtok Csanád vm-ben, 1452-ben vásároshely (Csánki 1890.I.692. — Györffy 1966.865).

Nagylak: 2017. Azonosíthatatlan erdélyi település.

Nagyludas — Ludoş — Gross Ludosch: 1031. Szp k Szerdahely szász sz-ben, 1510-ben 45 adófizetője volt (Berger 1894.53).

Nagyselyk l. Selyk

Nagysink l. Sink

Nazna l. Náznánfalva

Nádas — Nădăşelu: 1702. Nemesi birtok Kolozs vm-ben (Csánki 1890.V.385).

Nádpatak — Rodbav — Rohrbach: 792. Szp k Nagysink szász sz-ben, a XV. század végén 10 adófizetőjét írták össze (Berger 1984.67. — Wagner 1977.364,304,14).

Náznánfalva — Nazna: 530. Szp k Maros székely sz-ben, de a XV. században már több nemes család volt benne birtokos (Orbán IV.186).

Nădăşelu l. Nádas

Neppendorf l. Kistorony

Neumarkt l. Marosvásárhely

Neustadt l. Újváros

Néma — Nima: 2316. Kisnemesi birtok Torda vm-ben (Csánki 1890.V.722—723).

Németi: 1979. Pontosan nem azonosítható település.

Nicoleşti l. Szentmiklós

Nima l. Néma

Noiştat l. Újváros

Noşlac l. Marosnagylak

Nuşfalău l. Nagyfalu

Nyújtód — Lunga: 134, 1780. Szp k Kézdi székely sz-ben, 1567-ben 25 kapu után adózott (Orbán III.117—118).

Oarda l. Váradja

Ocna Sibiului l. Vizakna

Omlás — Amnaş — Hamlesch: 162, 2340. Szp k Szeben szász sz-ben, 1510-ben 64 adófizetője volt (Berger 189453. — Wagner 1977.350).

Oradea l. Várad

Orăştie l. Szászváros

Oşorhei l. Fugyivásárhely

Otomani l. Ottomány

Ottomány — Otomani: 692. Mezővárosias földesúri birtok, a XVI. század elején több mint 100 család lakta (Jakó 1940.311).

Ózd — Ozd: 708. Nemesi birtok Fehér vm-ben.

Ozun l. Uzon

Ököritó — Curitău: 1559. Nemesi birtok Közép-Szolnok vm-ben.

Palatka — Pălatca: 1912. Magánföldesúri birtok Kolozs vm-ben (Csánki 1890.V.391).

Panit — Pănet: 1889. Szp k Maros székely sz-ben.

Pankota — Pîncota: 359. Magánföldesúri birtok Arad vm-ben, kolostorral (Arad szab. kir. város és Arad vármegye leírása. III/2. Arad 1913.206—208).

Pălatca l. Palatka

Pănet l. Panit

Păuca l. Pókafalva

Pelişor l. Magaré

Peştişu Mare l. Alpestes

Petenia l. Petenye

Petenye — Petenia: 2312. Kraszna vm-ben.

Petersberg l. Barcaszentpéter

Petreşti l. Mezőpetri

Pîncota l. Pankota

Pókafalva — Păuca — Törnen: 2032. Magánföldesúri birtok Fehér vm-ben. 1448 előtt a pálosoknak volt itt kolostora, de a török betörés elpusztította, s akkor Vízaknai Miklós alvajda a ferencesek letelepítésére kért pápai jóváhagyást (Ub V.251).

Polyán: 1989. Azonosítatlan erdélyi település.

Porumbenii Mari l. Galambfalva

Prázsmár — Prejmer — Tartlau: 32, 183, 379, 437, 491, 727, 763, 835, 860, 1009, 1111, 1352, 1371, 1408, 1516, 1584, 1626, 1749, 1761, 1828, 2156, 2161, 2430. Királyi mezőváros Brassó szász vidéken, 1449-től oppidumként említik. (Ub V.286—288, 448), 1510-ben 230 adófizetője volt (Berger 1894.73).

Prejmer l. Prázsmár

Prépostfalva — Stejărişu — Probstdorf: 306, 691, 1056, 2456. Szp k Nagysink szász sz-ben, a XV. század végén 34 adófizetője volt (Berger 1894.65).

Probstdorf l. Prépostfalva

Radvány: 2026. Részben egyházi, részben magánföldesúri birtok Bihar vm-ben. Elpusztult település (Jakó 1940.327—328).

Radeln l. Rádos

Rádos — Roadăş — Radeln: 921. Szp. k Segesvár szász sz-ben, a XV. század végén 58 adófizetője volt (Berger 1894.67).

Rákosd — Răcăşiţa: 352. Kisnemesi birtok Hunyad vm-ben.

Rätsch l. Récse

Răcăştia l. Rákosd

Reciu l. Récse

Récse — Reciu — Rätsch: 76. Szp k Szerdahely szász sz-ben, 1510ben 15 adófizetője volt (Berger 1894.53).

Reghin l. Régen

Reichesdorf l. Riomfalva

Reps l. Kőhalom

Reussdörfel l. Roszcsűr

Reussen l. Rüsz

Reussmarkt l. Szerdahely

Régen — Reghin — Reen: 455, 502, 595, 1079, 1161, 1442, 1541, 1805, 2021, 2079, 2329, 2495. A középkori Torda vm-ben két hasonló nevű település volt: 1469-ben oppidum Regen és possessio Magyar Regen néven szerepelnek. Az adatok többsége azonban Szász-Régen mezővárosra vonatkozhat, amely magánföldesúri birtok volt a XV. században (Csánki 1890.V.681—682).

Richiş l. Riomfalva

Riomfalva — Richiş — Reichesdorf: 57, 137, 166, 338, 2068, 2488. Szp k Medgyes szász sz-ben, 1429-ben villa (Ub IV.380), a XVI. század első évtizedeiben lakóinak száma 650 körül mozgott (Werner 1874. 285).

Rîpa de Jos l. Alsórépa

Rîşnov l. Rozsnyó

Roadeş l. Rádos

Rodbav l. Nádpatak

Rohrbach l. Nádpatak

Roseln l. Rozsonda

Rosenau l. Rozsnyó

Roszcsűr — Ruşcior — Reussdörfel: 1740. Szp k Szeben szász sz-ben. 1493-ban földig égett, s jóllehet újjáépült, a 90-es évek végén is csak 12 adófizetőjét írták össze (Berger 1894.54. — Dumitrescu Jippa — Nistor 1976.108).

Rozsnyó — Rîşnov — Rosenau: 85, 1499, 1880. Királyi mezőváros Brassó szász vidéken, 1427-ben oppidum (Ub IV. 314—315), 1510-ben 146 adófizetőjét írták össze (Berger 1894.54).

Rozsonda — Ruja — Roseln: 1304, Szp k Nagysink szász sz-ben, a XV. század végén 41 adófizetője volt (Berger 1894.65).

Roşia l. Veresmart

Roşiori l. Veresmart

Roteni l. Harasztkerék

Rothberg l. Veresmart

Ruda Baia l. Rudabánya

Rudabánya — Ruda Baia: 309, 1182, 1886, 1908. Bányavároska Hunyad vm-ben, 1517-ben mintegy 150 lakójáról tudunk (Bácskai 1965.28).

Ruja l. Rozsonda

Rupea l. Kőhalom

Ruşcior l. Roszcsűr

Ruşi. l. Rüsz

Rusz — Ruşi — Reussenr 1552. Szp k Szeben szász sz-ben.

Sajónagyfalu — Mărişelu — Grossendorf: 13. Beszterce vidéki település.

Salonta l. Szalonta

Salzburg l. Vízakna

Saschiz l. Szászkézd

Satu Mare l. Szatmár

Săcuieni l. Székelyhíd

Sălacea l. Szalacs

Sălard l. Szalárd

Sălăţig l. Szilágyszeg

Săpînţa l. Szaplonca

Schaass l. Segesd

Scharosch l. Szászsáros

Schässburg l. Segesvár

Schellenbeg l. Sellenberg

Scholten l. Szászcsanád

Schönberg l. Lesses

Schweischer l. Sövénység

Sebes l. Szászsebes

Segesd — Şaeş — Schaass: 191, 269, 505, 548, 724, 784, 869, 1349, 1381, 1641, 1649, 1762, ,1955, 2201. Szp k Segesvár szász sz-ben, a XV. század végén 107 adófizetője volt (Berger 1894.68).

Segesvár — Sighişoara — Schässburg: 43, 48, 49, 91, 124, 136, 142, 169, 177, 186, 246, 268, 319, 334, 347, 357, 358, 369, 392, 393, 411, 427, 471, 559, 574, 575, 596, 672, 677, 682, 698, 712, 719, 725, 726, 735, 811, 836, 838, 841, 852, 902, 916, 924, 1120, 1148, 1175, 1214, 1237, 1267, 1347, 1387, 1390, 1422, 1423, 1475, 1495, 1502, 1515, 1555, 1587, 1617, 1642, 1655 1693, 1732, 1791, 1815, 1829, 1888, 1947, 2010, 2013, 2014, 2058, 2083, 2119, 2147, 2179, 2181, 2188, 2245, 2251, 2276, 2303, 2321, 2327, 2331, 2397, 2399, 2412, 2415, 2425, 2458, 2459, 2493. Királyi város Segesvár szász sz-ben, a középkori Erdély fontos kézműves és kereskedő központja (Nussbächer 1969. — Uö 1974/2).

Seligstadt l. Boldogváros

Seliştat l. Boldogváros

Sellemberk — Selimbăr — Schellenberg: 307, 333, 704. Szp k Szeben szász sz-ben, a XV. század végén 46 adófizetője volt (Berger 1894.55).

Selyk: 400, 791. — Nagyselyk — Seica Mare — Marktscheiken: 370. 1274. Szp k Medgyes szász sz-ben, 1516-ban 62 adófizetője volt (Teutsch 1872/2.231). — Kisselyk — Seica Mică — Klein Schelken: 75, 304, 407, 629, 668, 1722, 2243. Népes szp k Medgyes szász sz-ben, 1516-ban 129 adófizetője volt (Teutsch 1872/2 231).

Septér — Şopteriu: 1239. Magánföldesúri birtok Kolozs vm-ben (Csánki 1890.V.400).

Seuca l. Szőkefalva

Séptely: 1097. Előbb magánföldesúri, majd a XV. század közepétől egyházi birtok Bihar vm-ben (Jakó 1940.337—338).

Sibiu l. Szeben.

Sic l. Szék

Sighetu Marmaţiei l. Máramarossziget

Sighişoara l. Segesvár

Sink: 52, 381, 928, 1511, 1763, 1777, 1987, 2131. — Nagysink — Cincu — Gross Schenk: 780, 1225. Szp k Nagysink szász sz központja, 1452-ben egyszer civitasként említik (Ub. V.354), a XV. század végén 64 adófizetője volt (Berger 1894.66). — Kissink — Cincşor — Klein Schenk: 200. Szp k Nagysink szász sz-ben, a XV. század végén 18 adófizetőjét írták össze (Berger 1894.67).

Sîngătin l. Enyed

Sînnicolau Mare l. Szentmiklós

Sînpetru l. Barcaszentpéter

Slîmnic l. Szelindek

Socodor l. Székudvar

Solymos: 294, 1530. Pontosan nem azonosítható település.

Soma: 297. Kisnemesi település Kolozs vm-ben. Eltűnt.

Someşeni l. Szamosfalva

Sövénység — Fişer — Schweischer: 2047. Szp k Kőhalom szász szben a XV. század végén 49 (Berger 1894.58), 1532-ben pedig 4S adófizetője volt (Müller, Heinrich: Zur Geschichte des Repser Stuhles. VerArch 36/1909.349).

Stana l. Sztána

Stejărişu l. Prépostfalva

Stolczenburg l. Szelindek

Streitfurt l. Mirkvásár

Suceagu l. Szucság

Suseni l. Felfalu

Süketfalva — Dumitreşti: 485. Szp k Maros székely sz-ben.

Szalacs — Sălacea: 354, 650, 1858. Sókamarahely, mezővárosi jellegű település Bihar vm-ben. XIII. századi német telepes falu, a XIV. században magánföldesúri birtok, majd 1407-től a váradi káptalan tulajdona (Jakó 1940.344).

Szalárd — Sălard: 609, 913, 1228, 1564, 1790, 2027. Magánföldesúri birtok Bihar vm-ben, mezőváros ferences kolostorral (Jakó 1940.346).

Szalonta — Salonta: 2227. Magánföldesúri birtok Bihar vm-ben, a középkorban jelentéktelen kis település (Jakó 1940.346).

Szamosfalva — Someşeni: 1269. Magánföldesúri birtok Kolozs vmben (Csánki 1890.V.404).

Szamoskrassó l. Krassó.

Szaplonca — Săpînţa: 1512. Magánföldesúri birtok Máramaros vmben (Csánki 1890.I.452).

Szatmár — Satu Mare: 19, 42, 60, 189, 341, 454, 477, 532, 553, 697, 707, 797, 955, 996, 1068, 1252, 1451, 1505, 1683, 1918, 2045, 2248, 2285. Szatmárnémeti: 22, 286, 326, 651, 1194, 1293, 1420, 1454, 1612, 2221, 2222, 2257, 2305. Eredetileg két település, melyeket 1331-ben civitasként említenek (Pascu 1971.239), 1339-ben pénzverőkamara működött itten, a XV. századtól magánföldesúri mezőváros Szatmár vm-ben (Maksay 1940. 67—71).

Szászbanyica (Mezőbanyica) — Băiţa — Ginssdorf: 607. Nemesi birtok Kolozs vm-ben.

Szászbogács — Băgaciu — Bogeschdorf: 348, 745, 1063, 1756, 2343. Szp k Medgyes szász sz-ben, 1516-ban 101 adófizetője volt (Teutsch 1872/2.231).

Szászbudak — Budacu de Jos — Deutsch Budak: 2082. Szp k Beszterce szász vidéken.

Szászbuzd — Buzd — Bussd: 272. Szp k Medgyes szász sz-ben, 1516ban 30 adófizetője volt (Teutsch 1872/2.231).

Szászcsanád — Cenade — Scholten: 2044. Nemesi birtok Fehér vm-ben.

Szászdálya — Daia — Denndorf: 1616, 1713. Szp k Segesvár szász sz-ben, a XV. század végén 105 adófizetője volt (Berger 1894.67).

Szászfenes l. Fenes.

Szászhermány — Hărman — Honigberg: 160, 931, 1087, 1122, 1144, 1183, 1280, 1374, 1377, 1831, 1913, 2038, 2121, 2445.. Szp k Brassó szász vidéken, 1240-ben a ciszterciek birtoka (Györffy 1962.831), 1427-ben oppidum (Ub IV.269), 1510-ben 132 adófizetője volt (Berger 1894.68).

Szászivánfalva — Ighişu Nou — Eibesdorf: 102, 837, 1557, 1620, 2071, 2150, 2403; 2404. Szp k Medgyes szász sz-ben, 1516-ban mintegy 328 lakosa volt (Niedermaier, Paul: Biserica cetate din Ighişul-Nou. = Studii şi comunicări, Arheologie-istorie. Muzeul Brukenthal. 14/1969. 185— 224).

Szászkeresztúr — Criţ — Kreuz: 2350, 2454. Szp k Segesvár szász sz-ben, a XV. század végén 60 adófizetője volt (Berger 1894.68).

Szászkézd — Saschiz — Keisd: 1025, 1316, 1448, 1636, 1899, 1902, 1958, 2063, 2383. Királyi mezőváros Segesvár szász sz-ben, 1419-ben civitas, bíráskodási jogot nyert (Ub IV.85—86), 1450-ben oppidum (Ub V.296—297), a XV. század végén 209 adófizetője volt (Berger 1894.68).

Szászlekence — Lechinţa — Lechnitz: 2. Jelentős szp k Beszterce szász vidéken.

Szászorbó — Gîrbova — Urwegen: 1489. Szp k Szerdahely szász sz-ben, 1510-ben 64 adófizetője volt (Berger 1894.53).

Szászsáros — Saroş pe Tîrnave: — Scharosch: 253, 375, 495, 746, 1975, 2064. Szp k Nagysink szász sz-ben, 1516-ban mintegy 400—450 lakosa volt (Werner 1674.285).

Szászsebes — Sebeş — Mühlbach: 121, 126, 140, 150, 165, 205, 207, 219, 395, 401, 413, 419, 442, 474, 498, 533, 787, 897, 934, 941, 992, 1036, 1147, 1279, 1284, 1289, 1291, 1331, 1469, 1498, 1624, 1729, 1944, 1998, 2037, 2055, 2067, 2126, 2129, 2160, 2169, 2193, 2299, 2393, 2401. Királyi város, Szászsebes szász sz központja, 1408-ban civitas, 1457-ben vásártartási kiváltságokat kapott (UB III. 451; V.561—562), 1464-ben Mátyás király Pongrácz János alvajdának és testvérének, Andrásnak adományozta; emiatt Simon Pellifex szebeni bíró a szász universitas nevében tiltakozott 1473. március 10-én. A város szabadságát csak a XVI. század első évtizedének végén nyerte vissza (Baumann, Ferdinand: Die Schenkung der Stadt und des Stuhles Mühlbach an die Brüder Johann und Andreas Pongratz. — Programm des evang. Unter Gymnasium... in Mühlbach 1875/6.5—50). 1510-ben 238 adófizető polgára volt (Berger 1894.52).

Szásztörpény — Tărpiu — Treppen: 2325. Szp k Beszterce szász vidéken. Előbb királyi birtok, majd 1453-ban Hunyadi János tulajdonába került (Ub V. 364,410).

Szászváros — Orăştie — Broos: 1139, 1300, 1500, 1562, 1946. Királyi mezőváros, Szászváros szász sz központja, 1441-ben civitas (Ub V. 79), 1510-ben 158 adófizetője volt (Berger 1894.51), Honterus 1532-es térképén mezővárosként szerepel (Binder 1973.1055).

Szászzalatna — Zlagna — Kleinschlatt: 790, 1040, 1224. Fehér vmben. Az adatok egy része vonatkozhat a középkorban Zalatnabánya néven is említett Abrudbányára (vö. Abrudbánya).

Százhalom — Movile — Hundertbücheln: 202. Szp k Nagysink szász sz-ben, a XV. század végén 54 adófizetője volt (Berger 1894.66).

Szeben — Sibiu — Hermannstadt: 1, 4, 7, 51, 80, 84, 86, 103, 107, 108, 118, 120, 129, 132, 152, 155, 158, 163, 167, 175, 187, 194, 196, 197, 204, 225, 227, 252, 310, 311, 328, 344, 353, 363, 370, 371, 374, 402, 408, 412, 448, 473, 490, 499, 500, 504, 517, 519, 526, 537, 555, 567, 570, 581, 594, 599, 605, 624, 630, 633, 634, 639, 659, 667, 673, 676, 694, 703, 717, 718, 729, 730, 736, 742, 744, 770, 777, 795, 796, 798, 800, 80;3, 813, 816, 822, 823, 824, 834, 839, 840, 843, 853, 856, 866, 877, 880, 884, 886, 891, 901, 904, 911, 912, 915, 932, 947, 956, 975, 988, 999, 1000, 1005, 1007, 1008, 1018, 1020, 1048, 1052, 1053, 1058, 1067, 1070, 1074, 1075, 1083, 1106, 1110, 1112, 1113, 1121, 1124, 1136, 1137, 1141, 1142, 1168, 1173, 1176, 1177, 1178, 1179, 1180, 1188, 1189, 1190, 1191, 1197, 1290, 1295, 1308, 1322, 1335, 1340, 1341, 1364, 1366, 1376, 1388, 1389, 1391, 1392, 1398, 1399, 1433, 1444, 1453, 1455, 1456, 1457, 1464, 1465, 1468, 1519, 1527, 1536, 1537, 1544, 1554, 1581, 1591, 1598, 1606, 1607, 1618, 1628, 1644, 1650, 1651, 1661, 1667, 1673, 1686, 1698, 1699, 1700, 1714, 1731, 1735, 1747, 1757, 1783, 1802, 1810, 1817, 1819, 1830, 1832, 1834, 1841, 1844, 1850, 1851, 1870, 1877, 1878, 1882, 1922, 1924, 1927, 1932, 1950, 1961, 1968, 2003, 2004, 2006, 2008, 2020. 2022, 2023, 2034. 2036, 2081, 2095, 2099, 2100, 2112, 2137, 2143, 2157, 2159, 2164, 2170, 2172, 2184, 2186, 2187, 2190, 2206, 2207, 2212, 2244, 2250, 2259, 2268, 2279, 2292, 2295, 2307, 2308, 2310, .2315, 2335, 2338, 2354, 2355, 2360, 2362, 2365, 2368, 2391, 2406, 2407, 2410, 2413, 2416, 2420, 2433, 2472, 2481, 2489, 2491, 2492. Királyi város, az erdélyi szászság központja. A XIII. század elején indult gyors fejlődésnek és urbanizálódott. 1352-ben pénzverő működött benne, és lakói egymás után nyerték el a kézműves és kereskedő tevékenységet serkentő kiváltságokat. 1326-ban elkészült a város első statútuma, 1357—1366 között felépültek a város falai (Dumitrescu Jippa — Nistor 1976). Lakóinak számát a XV. század második felében készült adójegyzékek alapján 4500—5000-re becsülik (Pascu 1972.47).

Szederkény: 1309. Eltűnt település Zaránd vm-ben (Csánki I.744).

Szelindek — Slimnic — Stolczenburg: 244, 262, 331, 346, 388, 398, 642, 882, 883, 1283, 1432, 1446, 1589, 1600, 1602, 2040, 2041, 2049, 2124, 2125, 2177, 2180, 2382, 2384, 2398. Királyi mezőváros Szeben szász szben, 1417-ben oppidum (Ub IV. 60), 1453-ban villa, és lakosai szegénységük miatt panaszkodnak (Ub V. 396), a XV. század végén 167 adófizetője volt (Berger 1894. 54).

Szentágota — Agnita — Agnetheln: 34, 188, 224, 251, 405, 416, 422, 444, 523, 543, 646, 649, 655, 683, 799, 819, 1153, 1321, 1345, 1460, 1462, 1474, 1520, 1627, 1648, 1723, 1769, 1963, 2057, 2089, 2168, 2171, 2389. Királyi mezőváros Nagysink szász sz-ben, 1376-ban évi vásár tartására kapott jogot (Dumitrescu Jippa — Nistor 1976. 45—46), a XV. század végén 187 adófizetője volt (Berger 1894. 54), Honterus 1532-ben a mezővárosok közé sorolta (Brinder 1973. 10515).

Szenterzsébet — Guşteriţa — Hammersdorf: 397, 1012, 1134, 2007, 2372. Szp k Szeben szász sz-ben, a XV. század végén 47 adófizetője volt (Berger 1894. 54).

Szentgyörgy: 1553. Azonosíthatatlan erdélyi település.

Szentmárton: 693. Azonosíthatatlan erdélyi település.

Szentmihály: 588. Azonosíthatatlan erdélyi település.

Szentmiklós — Sînnicolau Mare: 646. Csanád vm-i település (Csánki I. 703).

Szentmiklós — Nicoleşti: 1547. Szp k Csík székely sz-ben.

Szerdahely — Miercurea Sibiului — Reussmarkt: 616, 1240, 1579, 1939. Szp k Szerdahely szász sz-ben, annak központja, a XV. század végén 40 adófizető élt benne (Berger 1894. 53).

Szék — Sic: 88, 382, 488, 1796, 2033. Királyi mezőváros Doboka vm-ben, sóbányával és sókamarával, 1471-ben nyert mezővárosi kiváltságokat (Kádár — Tagányi VI. 380—426).

Székelyderzs — Dîrjiu: 511. Szp k Udvarhely székely sz-ben.

Székelyhíd — Săcuieni: 266, 645, 1497, 1501, 1639, 2411, 2464. Mezőváros Bihar vm-ben, magánföldesúri birtokközpont vásártartási joggal (Jakó 1940. 355).

Székudvar — Socodor: 1994. Nemesi birtok Zaránd vm-ben (Csánki 1890. I. 564).

Szilágyborzás — Bozieş: 1226, 1734. Kisnemesi birtok Kraszna vm-ben (Petri 1901. III. 153—158).

Szilágynagyfalu l. Nagyfalu.

Szilágyszeg — Sălăţig: 1208. Kisnemesi birtok Közép-szolnok vmben (Petri 1901. IV. 440—447).

Szőkefalva — Seuca: 2232. Nemesi birtok Küküllő vm-ben (Csánki 1890. V. 897).

Sztána — Stana: 433. Nemesi birtok Kolozs vm-ben (Csánki 1890. V. 416).

Szucság — Suceagu: 2337. Kisnemesi birtok Kolozs vm-ben (Csánki 1890. V. 416).

Şaeş l. Segesd.

Şardu l. Magyarsárd.

Şaros pe Tîrnave l. Szászsáros.

Şeica Mare l. Selyk.

Şeica Mică l. Selyk.

Şelimbăr l. Sellemberk.

Şimian 1. Érsemlyén.

Şiria l. Világos.

Şomartin l. Mártonhegye.

Şopteriu l. Septér.

Şura Mare l. Nagycsűr.

Şura Mică l. Kiscsűr.

Tabiás — Dupuş — Tobesdorf: 1611, 2106. Szp k Medgyes szász szben, a XVI. század elején lakóinak száma 250—300 lehetett (Werner 1874. 285).

Tartlau l. Prázsmár.

Tasnád — Tăşnad: 41, 282, 1272, 1782, 2216. Egyházi mezőváros Közép-Szolnok vm-ben, az erdélyi püspökség birtoka, 1456-ban oppidum (Csánki 1890. I. 549), a XV. században 54 frt 3 den adót fizetett; ez egyes számítások szerint mintegy 450—500 lakost számláló településnek felel meg (Szabó 1960. 368).

Tatárlaka — Tătîrlaua — Taterloch: 377. Királyi, majd földesúri birtok Küküllő vm-ben (Csánki 1890. V. 898).

Taterloch l. Tatárlaka.

Tărpiu l. Szásztörpény.

Tăşnad l. Tasnád.

Tătîrlaua l. Tatárlaka.

Teaca l. Teke.

Teiuş l. Tövis.

Teke — Teaca — Tekendorf: 92, 113, 291, 1089, 1342, 2151, 2469. Magánföldesúri mezőváros Kolozs vm-ben (Csánki V. 325—326), 1456ban Hunyadi János különféle kiváltságokat adományozott lakóinak (Ub V. 551).

Tekendorf l. Teke.

Temeshódos l. Hódos.

Temesvár —Timişoara: 39, 164, 323, 431, 452, 459, 466-7, 479, 535, 589, 597, 643, 722, 755, 831, 899, 958, 994, 998, 1170, 1205, 1248, 1252, 1265, 1266, 1288, 1294, 1319, 1353, 1357, 1365, 1394, 1488, 1492, 1612, 1625, 1657, 1658, 1682, 1684, 1745, 1751, 1787, 1839, 1855, 1881, 2136, 2198, 2209, 2219, 2238, 2313, 2339, 2405. Királyi város, a hasonló nevű királyi vár tartozékaként fejlődött, 1342-ben civitas, a század végén pedig á Délvidék egyik jelentős kereskedő és kézműves központja (Timişoara, Pagini de trecut şi de azi. Timişoara 1969. 38—55. — Pascu 1971. 239—240).

Thorenburg l. Torda.

Tileagd l. Mezőtelegd.

Timişoara l. Temesvár.

Tîrgu Mureş l. Marosvásárhely.

Tîrgu Secuiesc l. Kézdivásárhely.

Tîrnava l. Ekemező.

Tobsdorf l. Tabiás.

Topa — Topa de Jos (de Sus?): 1203, 2282. Nemesi birtok Bihar vm-ben (Jakó 1940. 368).

Torda — Turda — Thorenburg: 23, 96, 211, 235, 303, 364, 435, 465, 492, 496, 544, 631, 759, 909, 940, 1046, 1098, 1102, 1132, 1140, 1146, 1185, 1421, 1518, 1679, 1689, 1781, 1840, 1890, 1906, 1988, 2139, 2217, 2235, 2273, 2319, 2324. Királyi sóbányaváros, 1297-ben ugyan civitasnak nevezik (Pascu 19711. 237), de a következő időszakban mezővárosként fejlődött (Csánki 1890. V. 683—689).

Tövis —Teiuş: 289, 1811, 1934, 2154. Magánföldesúri birtok Fehér vmben. Ferences kolostora révén jelentős településnek tekinthető.

Törnen l. Pókafalva.

Treppen l. Szásztörpény.

Tschanad l. Csanád.

Turda l. Torda.

Turnişor l. Kistorony.

Udvarhely: 302. Azonosíthatatlan erdélyi település.

Unirea l. Vinc.

Unter Rübendorf l. Alsórépa.

Urwegen l. Szászorbó.

Uzon — Ozun: 1997. Szp k Sepsi székely sz-ben (Orbán III. 200— 201).

Újfalu: 1784. Azonosíthatatlan erdélyi település.

Újváros — Noiştat — Neustadt: 250, 267, 663, 1186, 1302, 1426Szp k Brassó szász vidéken, 1510-ben 124 adófizetője volt (Berger1894. 70).

Vajdahunyad l. Hunyad.

Valchid l. Válhid.

Valea lui Mihai l. Érmihályfalva.

Valea Viilor l. Baromlaka.

Vargyas — Vîrghiş: 278. Szp k Udvarhely székely sz-ben.

Válaszút: 562. Feltehetően a Doboka vm-ben fekvő nemesi birtokról van szó.

Válhid — Valchid — Waldhütten: 762, 1273, 1609, 1737, 2260. Szp k Medgyes szász sz-ben, a XVI. század elején mintegy 400—450 lakosa lehetett (Werner 1874. 285).

Vámosgálfalva — Găneşti — Gallendorf: 1691. Részben nemesi, részben káptalani birtok Küküllő vm-ben (Csánki 1890. V. 877—878).

Várad — Oradea: 18, 38, 72, 81, 82, 89, 144, 182, 190, 221, 2.30, 232, 233, 248, 254, 275, 276, 277, 285, 293, 296, 299, 316, 322, 327, 265, 445, 447, 450, 462, 482, 493, 524, 538, 539, 545, 552, 602, 611, 613, 617, 623, 640, 641, 653, 665, 688, 700, 738, 741, 743, 761, 773, 774, 859, 888, 898, 908, 953, 969, 991, 1019, 1028, 1029, 1042, 1054, 1091, 1105, 1109, 1154, 1187, 1215, 1216, 1218, 1219, 1232, 1235, 1236, 1238, 1245, 1259, 1263, 1264, 1348, 1354, 1358, 1385, 1429, 1487, 1494, 1503, 1533, 1594, 1604, 1660, 1662, 1666, 1669, 1733, 1744, 1778, 1785, 1793, 1795, 1798, 1824, 1838, 1848, 1860, 1872, 1873, 1879, 1954, 1971, 2009, 2011, 2029, 2039, 2075, 2080, 2086, 2088, 2103, 2110,. 2196, 2213, 2224, 2229, 2233, 2256, 2266, 2301, 2318, 2322, 2359, 2363, 2422, 2471, 2476. Püspöki város Bihar vm-ben, Jóllehet nem élvezett a királyi városékhoz hasonló kiváltságokat, a XIV. század közepétől fogva már jelentős kézműves, kereskedő és művelődési központ (Jakó 1940. 379—384).

Váradja — Vărădia de Mureş: 2174. Nemesi birtok Arad vm-ben, 1479-ben oppidum (Csánki 1890. I. 763).

Váradja — Oarda: 1709. Nemesi, majd egyházi birtok Fehér vmben.

Váralja: 2486. Pontosan nem azonosítható erdélyi település.

Várfalva — Moldoveneşti: 563, 2450. Szk k Aranyos székhely szben.

Vásárhely: 933, 1665. Azonosíthatatlan erdélyi település.

Varadia de Mureş l. Váradja.

Varmaga l. Vormága.

Verend — Verendin: 236, 578. Nemesi birtok Temes vm-ben (Csánki 1890. II. 70).

Verendin l. Verend.

Veresmart — Roşiori: 118. Szatmár vm-ben.

Veresmart — Roşia — Rothberg: 139, 1286, 1333, 1563, 2178, 2419. Szp k Szeben szász sz-ben, a XV. század végén 56 adófizetője volt (Berger 1994. 70).

Vetés — Vetiş: 20. Nemesi birtok Szatmár vm-ben, 1458-ban révhely (Csánki 1890. I. 489).

Vetis l. Vetés.

Vidombák — Ghimbav — Weidenbach: 16, 214, 571, 1583, 1956, 1967, 1965, 1986, 2141, 2241, 2328, 2373, 2374, 2437. Szp k Brassó szász vidéken, 1510-ben 133 adófizetője volt (Berger 1894. 73).

Viişoara l. Besenyő.

Világos — Şiria: 28. Királyi, majd magánföldesúri mezőváros Arad vm-ben (Csánki 1890. I. 724), 1525-ben mintegy 510 lakosa volt (Bácskai 1965. 26).

Vinc: 36, 62, 920, 925, 1406, 1548, 1550, 1593. — Alvinc — Vinţu de Jos — Winz: 587, 702, 715, 1668, 1822. Mezőváros Fehér vm-ben, 1427-ben hetivásár tartására kap engedélyt (Ub IV. 398—399). — Felvinc — Unirea: 456, 2070, 2452. Előbb az esztergomi érsekségé, később szp k Aranyos székhely sz-ben (Orbán V. 91—92).

Vinţu de Jos l. Vinc.

Vista — Viştea: 112, 1481, Az erdélyi püspökség birtoka Kolozs vm-ben (Csánki V. 425).

Vízakna — Ocna Sibiului — Salzburg: 522, 1404. Királyi sóbányaváros Fehér vm-ben, 1403-ban civitas, később oppidum (Ub III. 294; IV. 60; V. 526).

Voivozi l. Érkenéz.

Vormága — Vărmaga: 783. Hunyad vm-ben van hasonló nevű település, de feltehető az is, hogy Warmiga névalak a vármegye szót rejti.

Waldhütten l. Váldhid.

Wallendorf l. Aldorf.

Weidenbach l. Vidombák.

Weissenburg l. Gyulafehérvár.

Winz l. Vinc.

Wurmloch l. Baromlak.

Zám — Zam: 5. Hunyad vm-ben (Csánki 1890. V. 148).

Zalău l. Zilah.

Zeiden l. Feketehalom.

Zilah — Zalău: 176, 292, 939, 1261, 1356, 1861, 1903. Egyházi mezőváros Közép-Szolnok vm-ben, 1409-ben oppidum, az erdélyi püspökség tulajdona, vámhely (Petri 1901. II. 449), a XV. század második felében mintegy 900—1000 lakosa lehetett (Szabó 1906. 368).

Zlagna l. Szászzalatna.

Zsuk — Jucu: 1247, 1452. Magánföldesúri birtok Kolozs vm-ben (Csánki 1890. 401—403).

A középkori egyetemi iratokban a diákok egy részénél nem tüntették fel a származás pontos helyét, hanem egyszerűen csak a tartományt (de Transsilvania, Transsilvaniensis), vagy ritkábban az egyházmegyét, illetve kisebb tájegységeket neveztek meg. Az alábbiakban ezek betűrendes jegyzékét közöljük:

Barcaság — Ţara Bîrsei — Burzenland: 59, 65, 73, 695, 776, 785, 894, 965, 966, 968, 1077, 1276, 1402, 1418, 1580, 1929, 1930, 2019.

Csanádi egyházmegye: 507.

Erdély — Transilvania — Siebenbürgen: 14, 24, 35, 53, 58, 61, 94, 100, 128, 130, 138, 149, 154, 208, 210, 220, 271, 298, 308, 339, 340, 350, 378, 380, 384, 385, 386, 387, 390, 394, 414, 424, 425, 432, 439, 469, 480, 484, 503, 547, 572, 601, 604, 608, 612, 621, 622, 680, 714, 737, 740, 751, 752, 772, 783, 820, 848, 861, 862, 871, 872, 873, 876, 879, 890, 893, 954, 961, 977, 986, 987, 990, 995, 997, 1027, 1071, 1101, 1151, 1157, 1160, 1171, 1195, 1200, 1212, 1217, 1221, 1229, 1242, 1325, 1327, 1346, 1350, 1355, 1393, 1396, 1397, 1401, 1470, 1478, 1498, 1524, 1532, 1558, 1569, 1577, 1675, 1704, 1716, 1718, 1720, 1724, 1726, 1727, 1728, 1736, 1748, 1772, 1786, 1804, 1833, 1843, 1853, 1871, 1895, 1905, 1909, 1910, 1915, 1919, 1920, 1926, 1943, 1959, 1991, 2031, 2052, 2054, 2069, 2072, 2087, 2097, 2105, 2128, 2132, 2133, 2153, 2155, 2158, 2195, 2211, 2223, 2231, 2267, 2281, 2291, 2293, 2323, 2348, 2358, 2387, 2392, 2402, 2408, 2414, 2447, 2463, 2482, 2487, 2496.

Erdélyi egyházmegye: 360, 417, 472, 598, 1204, 1324, 1646, 1677, 2092, 2104.

Kalotaszeg: 2228.

Kászon: 1810.

Temesköz: 12, 486, 1223.