Fenesi Annamária, Szabó D. Zoltán

   á ă â é í î ó ö ő ş ţ ú ü ű
kulcsszavak (hu)1bcdefhkmnrstv
index alfabetic (ro)1bcfglmnprsuv
keywords (en)1bcefghjlmpqrstwy

Vetési varjú

Vetési varjú
Román névCioară de semănătură
Angol névRook
Tudományos névCorvus frugilegus
Rendszertani besorolás
Verébalakúak (Passeriformes) rendje
Varjúfélék (Corvidae) családja
Jellemző méretek
Hossza (cm)45
Szárnyfesztávolság (cm)81-99
Tömeg (g)300-340
A faj énekeplay
Európai elterjedésEurópai elterjedés
IUCN globális státuszNem veszélyeztetett
Európai trendNövekvő

Megjelenés

Teljesen fekete színezetű varjúféle. Az öreg madarak kikopott, csupasz, fehérré váló csőrtövük alapján könnyen felismerhetők. A fiatalok a Nyugat-Európában elterjedt kormos varjútól (C. corone) és a hollótól (C. corax) ék alakú, hegyes csőrük és kúpos fejük alapján különíthetők el.

Életmód, vonulás

Mindenevők: változatos növényi (magvak, termések) és állati táplálékot fogyasztanak (pl. giliszták), továbbá hulladék- és dögevők is. Csapatosan mozognak, költési időben és azon kívül is, táplálkozáskor és éjszakázáskor is, több ezres csapatai figyelhetők meg szürkületkor a városok felett. Északi és északkeleti populációik délebbre vonulnak, máshol (nálunk is) állandóak. A leggyakoribb fészkelő varjú-fajunk.

Költés

Vékony ágakból épít fészket, melyet fák lombkoronájába helyez. Gyakran visz fészkébe hulladékokat, pl. papírt, drótot, ruhaanyagot stb. Telepesen fészkelnek. Korán, még lombfakadás előtt elkezdenek költeni. Monogámok, a párok kialakulása már ősszel elkezdődik. Fészekaljanként maximálisan 9 tojást raknak, melyeken a tojó 16-19 napig kotlik, mialatt a hím madár eteti. A fiókák 1 hónapig a fészekben tartózkodnak, mindkét szülő eteti őket.

Élőhely

Városi parkokban, ültetett akáccsoportokban, liget- és ártéri erdőkben, mezőgazdasági területek, falvak, utak közelében lévő fasorokban, ültetett fenyvesekben.

Elterjedés

Európa nagy részén jelen van, mint költő varjúféle, hiányzik Dél- és Nyugat-Európa egyes területeiről.

Hazai elterjedés és állományméret

Romániában nagyon elterjedt faj, állományukat 350-420 ezer párra becsülik (Birdlife International, 2004). Gyakran képeznek nagy telepeket városok parkjaiban, zöldövezeteiben, állandó gondot és felháborodást okozva a környék lakóinak. A 407/2006-os Vadászati és a Vadállomány Védelméről szóló törvény szigorúan előírja a vetési varjak vadászhatóságának idejét: augusztus 15 és március 15 közé. Ez a szigorú előírás nem csak a vetési varjak védelmét szolgálja, hanem a varjútelepen költő más madárfajok, így a kékvércse és az erdei fülesbagoly védelmét is.

Érdekes tudományos kutatások a fajjal kapcsolatban

A vetési varjú kiemelkedő intelligenciával és eszközhasználati képességgel bír a többi madárhoz viszonyítva. Az utóbbi években több érdekes kutatás is született ezzel kapcsolatban:

- Ezópusz „A varjú és a kancsó” meséjét tesztelték brit kutatók, mely arról szól, hogy csőre vastagsága miatt egy varjú nem fér hozzá a kancsóban lévő vízhez, ezért kavicsokat dobál a kancsóba, hogy megemelje a víz színjét. Valóban, 4 varjút tesztelve a kutatók azt találták, hogy mind a négy hamar megtanulta, hogyan juthat a kancsóban, a víz tetején lebegő kukachoz. 3 madár azt is elsajátította, hogy a nagyobb kövek bedobálása gyorsabb eredményhez vezet (Bird és Emery 2009)

- bár a vadon élő varjak nem használnak eszközöket, a fogságban tartott egyedek meglepően ügyesen és kreatívan használnak különböző eszközöket. Többek között különböző méretű és alakú köveket annak megfelelően használtak ilyen irányú kísérletek során, hogy milyen széles vagy alakú a nyílás, ahová be kell őket dobni. Talán a legmeglepőbb az az eredmény volt, hogy a varjú képes egy egyenes drótszál végét kampósra görbíteni, hogy azzal húzza ki egy csőből az eleséget tartalmazó apró füles kosárkát

- fogságban tartott varjak kooperatív szövetséget kötnek fajtársaikkal (mint a csimpánzok és más főemlősök) bizonyos feladatok végrehajtására. A feladat egyszerű volt, két madár egy kötelet egyszerre, de két oldalról kellett húzzon ahhoz, hogy egy ételt tartalmazó tálacska elérhetővé váljon. Meglepően gyorsan és hatékonyan teljesítették a feladatot. (Seed, Clayton & Emery 2008)

Internetes olvasnivaló a fajjal kapcsolatban

Szakirodalmi forrás

BirdLife International 2004. Birds in Europe: population estimates, trends and conservation status. BirdLife Conservation Series No. 12, Cambridge, UK.

Bird, C.D.andEmery, N.J. (2009). Rooks Use Stones to Raise the Water Level to Reach a Floating Worm. Current Biology, online early

Bird, C.D. and Emery, N.J. (2009): Insightful problem solving and creative tool modification by captive nontool-using rooks. PNAS 106(25): 10370-10375

Perrins, C. (ed.) 1998. The complete birds of the Western Palearctic on CD-ROM, version 1. Oxford University Press;

Seed, A.M, Clayton, N.S. & Emery, N.J. (2008) Cooperative problem solving in rooks (Corvus frugilegus) Proc. R. Soc. B 275(1641): 1421-1429.

Svensson, L. és Grant, P. J. 2002. Madárhatározó. Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója. Park Könyvkiadó, Budapest


  • Megosztás:
Apáthy István Egyesület


Szülőföld Alap


Bird and Nature Protection Association


Societatea Ornitologică Română