Fenesi Annamária, Szabó D. Zoltán

   á ă â é í î ó ö ő ş ţ ú ü ű
kulcsszavak (hu)1bcdefhkmnrstv
index alfabetic (ro)1bcfglmnprsuv
keywords (en)1bcefghjlmpqrstwy

Fekete rigó

Hím fekete rigó
Kedvelt tápláléka a földigiliszta
Román névMierlă neagră
Angol névCommon Blackbird
Tudományos névTurdus merula
Rendszertani besorolás
Verébalakúak (Passeriformes)
Rigófélék (Turdidae) családja
Jellemző méretek
Hossza (cm)23,5-29
Szárnyfesztávolság (cm)34-38
Tömeg (g)80-125
A faj énekeplay
Európai elterjedésEurópai elterjedés
IUCN globális státuszNem veszélyeztetett
Európai trendNövekvő

Térkép

Megjelenés

Az öreg hím csőre nászidőszakban narancssárga, télen pedig fekete, tollazata teljesen koromfekete. Az öreg tojók is sötéten színezettek, de mind a test, mind a faroktollak barnásfeketék és a mell csíkozott. A fiatalok barnábbak, sőt a test és fej sötétbarna alapon világosan pettyezett.

Életmód, vonulás

Gilisztákat, férgeket, rovarokat, apróbb gerinceseket fogyaszt felforgatva az avart, ősszel és télen gyakran bogyókkal táplálkozik. Csak az északi és északkeleti populációk egyedei vonulnak (kivéve a városiak), máshol parciális vonulók vagy rezidensek. A vonuló egyedek a Mediterrán térségben és Nyugat-Európában telelnek. Általában magányosak, a megfelelő táplálékforrást biztosító helyeken télen is a territóriumon maradnak, máshol társasak is lehetnek.

Költés

Monogámok (ritkák a bigámok). Költési időszakban a hímek kiülnek fák, házak tetejére és hangosan énekelnek. Fészküket alacsonyan a fák, cserjék elágazásaiba építik vékony gallyakból és fűszálakból, de rakhatják épületek repedéseibe és az eresz alá is; a fészekcsésze belsejét kitapasztják sárral és kibélelik fűszálakkal.

Élőhely

Sokféle fás élőhelyen költenek, nagymértékben urbanizálódott faj.

Elterjedés

Egész Európában gyakori fészkelő faj, jelen van Ázsia nagy részén és Észak-Afrikában is. Behurcolták és megtelepedett Ausztráliában és Új-Zélandon.

Hazai elterjedés és állományméret

Romániában országszerte jelen van, mindenhol gyakori és állandó. 890.000 - 1.780.000 költő párból áll a hazai állomány.

Érdekes tudományos kutatások a fajjal kapcsolatban

A fekete rigó erőteljes urbanizációs folyamaton megy keresztül napjainkban. Kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az élőhely megváltozásával milyen irányban változnak a biotikus interakciók, és ennek milyen következményei vannak a madarak túlélésére. Európa szerte 11 városi és vidéki populációpáron vizsgálták, hogy mennyire fertőzöttek a különböző élőhelyek egyedei. Azt találták, hogy a városi populációk egyedei jelentősen kevesebb kullancsot viseltek, és ritkább volt a maláriafertőzés is. Ugyanakkor az egyéves egyedek aránya a populációban a vidéki területeken volt nagyobb, ami azt mutatja, hogy az egyedek túlélése városokon jelentősebb. E két tényező feltétlenül hozzájárul ahhoz, hogy a fekete rigó még inkább elterjedjen urbanizált területeken.

Internetes olvasnivaló a fajjal kapcsolatban

Szakirodalmi forrás

BirdLife International 2004. Birds in Europe: population estimates, trends and conservation status. BirdLife Conservation Series No. 12, Cambridge, UK.

Evans, K.L., Gaston, K.J., Sharp, S.P., McGowan, A., Simeoni, M., Hatchwell, B.J. (2009): Effects of urbanisation on disease prevalence and age structure in blackbird Turdus merula populations. Oikos. 118(5):774-782.

Perrins, C. (ed.) 1998. The complete birds of the Western Palearctic on CD-ROM, version 1. Oxford University Press;

Svensson, L. és Grant, P. J. 2002. Madárhatározó. Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója. Park Könyvkiadó, Budapest


  • Megosztás:
Apáthy István Egyesület


Szülőföld Alap


Bird and Nature Protection Association


Societatea Ornitologică Română