Tőkés réce hím
Tőkés réce tojó, háttérben a fiókája
| Román név | Raţă mare |
| Angol név | Mallard |
| Tudományos név | Anas platyrhynchos |
| Rendszertani besorolás |
| Lúdalakúak (Anseriformes) rendje |
| Récefélék (Anatidae) családja |
| Jellemző méretek |
| Hossza (cm) | 50-65 |
| Szárnyfesztávolság (cm) | 81-98 |
| Tömeg (g) | 750-1450 |
| A faj éneke | play |
| Európai elterjedés | Európai elterjedés |
| IUCN globális státusz | Nem veszélyeztetett |
| Európai trend | Növekvő |
Nagytermetű réce, hosszú fejjel és csőrrel. A két nem tollazata eltérő. A hímek csőre világossárga, fejtollaik zölden irizálók, a nyakon fehér örv látható, a test nagy része szürke, a far fekete. A nászruhás hímek (télen és tavasszal viselik) nem téveszthetők össze semmivel, ősszel azonban az ún. rejtő tollazat kissé megnehezíti a határozást. A tojók tollazata barna, fekete foltokkal és csíkokkal tarkítva. Akárcsak a többi úszóréce, a vízen „magasan” úsznak, farkuk kilátszik.
Mindenevő és opportunista. Általában szűröget vagy az úszórécékre jellemző, kútágashoz hasonló mozdulattal nyakát és fejét a víz alá dugva, a sekély vízben vagy vízfenéken szedeget. Csoportosan él, néha több százas, ezres csapatokat alkotva. Ahol vonul, csapatosan teszi. Csak a legészakibb- és keleti populációk egyedei vonulnak a befagyó vizek elől. Parciális vonuló, ahol teheti, inkább marad télire is. Hosszantartó, hideg teleken a Földközi-tenger környékén telel. Ebből a fajból tenyésztették ki a házi kacsát.
A párok – mint a legtöbb récefaj esetében – a tél folyamán alakulnak ki. Költenek magányosan és telepszerűen is. Bár leginkább monogám párzási rendszerben élnek, a hímek hajlamosak a promiszkuitásra. A párkötelék általában a tojók kotlási időszakában felszakad, a hímek ritkán maradnak a fiókák kikeléséig. Fészkét általában a földre rakja. Március elején rakják le a tojók 9-13 zöldes színű tojásukat.
Számos élőhelyen előfordulnak (pl. Kolozsváron a sétatéri csónakázótóban), édes- és félsós vizekben, álló- vagy folyóvizekben egyaránt megtalálhatók.
Egész Európában elterjedt, közönséges faj, több mint 3,3 millió párra becsülik az európai állományt.
Hazai elterjedés és állományméret
A hazai állományt 120 – 200 ezer párra becsülik.
Érdekes tudományos kutatások a fajjal kapcsolatban
Ismeretes, hogy a fejlődéskori körülmények (élelem és egészség) befolyásolják a felnőtt madarak méretét, állapotát, szaporodási- és túlélési esélyeit, azonban kevésbé kutatott, hogy abiotikus tényezőknek (fény, klíma) milyen hatása van a fiatalkori fejlődésre. Ennek érdekében amerikai kutatók tőkés réce gácsérokat neveltek külső és belső aviáriumokban, természetes és mesterséges fény és fotoperiódus mellett. Figyelték a madarak fejlődését, vedlésüket, az antioxidánsok (karotenoid és A-vitamin) keringését és a csőr színezetét fejlődés közben és a kifejlett állatokon is. Azt találták, hogy a külső aviáriumban, természetes fotoperiódus mellett felnevelkedett madarak vedlése sokkal hamarabb zajlott le és sokkal élénkebb színű csőrrel bírtak, mint a zárt helyen, siettetett fotoperióduson nevelt madarak. A madarak tömege és az antioxidánsok keringése nem különbözött a két csoport között. A kísérlet azt bizonyítja, hogy a környezeti tényezők befolyásolják a madarak egyedfejlődését, amely aztán hatással bír a másodlagos nemi jellegek kifejlődésére (a csőr színének intenzitása ilyen jelleg a tőkés récéknél).
Internetes olvasnivaló a fajjal kapcsolatban
BirdLife International 2004. Birds in Europe: population estimates, trends and conservation status. BirdLife Conservation Series No. 12, Cambridge, UK.
Butler, M. W., McGraw, K. J. 2009 Indoor housing during development affects moult, carotenoid circulation and beak colouration of mallard. Avian Biology research 2: 203-211.
Hagemeijer, W.J.M., Blair, M.J. 1997. The EBCC Atlas of European Breeding Birds. Their Distribution and Abundance. T & AD Poyser, London
Perrins, C. (ed.) 1998. The complete birds of the Western Palearctic on CD-ROM, version 1. Oxford University Press;
Svensson, L. és Grant, P. J. 2002. Madárhatározó. Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója. Park Könyvkiadó, Budapest
