Erdei fülesbagoly
Román név | Ciuf de pădure |
Angol név | Long-eared Owl |
Tudományos név | Asio otus |
Rendszertani besorolás | |
Bagolyalakúak (Strigiformes) rendje | |
Bagolyfélék (Strigidae) családja | |
Jellemző méretek | |
Hossza (cm) | 25-37 |
Szárnyfesztávolság (cm) | 90-100 |
Tömeg (g) | 220-370 |
A faj éneke | play |
Európai elterjedés | Európai elterjedés |
IUCN globális státusz | Nem veszélyeztetett |
Európai trend | Stabil |
Térkép
Megjelenés
Életmód, vonulás
Táplálékuk szinte kizárólag kisemlősökből, főleg pockokból áll. Inkább sötétben vadásznak, ilyenkor rendkívüli látása és hallása vezeti, de fiókanevelési időszakban nappal is, ilyenkor leshelyről csap le az észrevett zsákmányra. A mérsékelt égövben állandó, az északiak délebbre vonulnak. A nálunk élők télen akár a territóriumon is maradhatnak, de általában csapatokba verődnek táplálékban gazdag területek közelében, például városok, falvak parkjaiban, ligetes területein, temetőiben, örökzöld fákon, ahonnan éjszaka táplálkozni járnak. Röpte lassúbb mint a macskabagolyé, csapongó, gyakran siklik.
Költés
Élőhely
Kedveli a nyílt, de bokros, fás élőhelyeket, ahol a kisemlősök nagyszámban megtalálhatók. Költéskor főleg tűlevelű erdőben találjuk meg, ahol a macskabagoly, mint erős kompetítor hiányzik, de ritkábban elfoglal lombhullató erdőket is.
Elterjedés
Hazai elterjedés és állományméret
Romániában gyakori költő bagolyfaj. 70-120 ezer párra becsült állománya a legnagyobb európai populáció az oroszországi után, így rendkívül fontos a faj hosszú távú megőrzésében. A hazai állomány jobb felmérése végett Románia csatlakozott az International Long-eared Owl Network (ILEON) hálózathoz, melynek célja az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérése. Az akcióhoz Románián kívül sok más európai ország csatlakozott. Az akcióról érdeklődni a program hazai koordinátoránál, a „Milvus Csoport” Madárvédelmi és Természetvédelmi Egyesületnél lehet.
Érdekes tudományos kutatások a fajjal kapcsolatban
Az erdei fülesbagoly fészkeket mindkét szülő védi. A költési periódus előrehaladtával a szülők egyre intenzívebben védik a fészküket, lévén az idősebb fiókák értékesebbek, mint a fiatalok vagy a tojások. A fészekvédelem intenzitása nem függ a fészekalj méretétől. A két nem közül a tojó az, mely gyakrabban és erőszakosabban védelmezi a fészket, mely valószínűleg annak tudható be, hogy a tojó mindig közelebb van a tojásokhoz és a fiókákhoz, illetve, mivel a tojók nagyobbak a hímeknél, hatásosabb a tojók fellépése (Galeotti és mtsi 2000).
Internetes olvasnivaló a fajjal kapcsolatban
Szakirodalmi forrás
BirdLife International 2004. Birds in Europe: population estimates, trends and conservation status. BirdLife Conservation Series No. 12, Cambridge, UK.
Galeotti, P., Tavecchia, G., Bonetti, A. 2000. Parental defence in Long-eared Owls Asio otus: effects of breeding stage, parent sex and human persecution. Journal of Avian Biology 31: 431 – 440.
Hagemeijer, W.J.M., Blair, M.J. 1997. The EBCC Atlas of European Breeding Birds. Their Distribution and Abundance. T & AD Poyser, London
Perrins, C. (ed.) 1998. The complete birds of the Western Palearctic on CD-ROM, version 1. Oxford University Press;
Svensson, L. és Grant, P. J. 2002. Madárhatározó. Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója. Park Könyvkiadó, Budapest
általános tudnivalók
erdély flórája és faunája