nyomtat

megoszt

Csángók
MIKECS LÁSZLÓ

Tartalom:

ELŐSZÓ [pdf, 113.2k] [doc, 104.4k]

KIK A CSÁNGÓk ÉS HOL LAKNAK? [pdf, 140.6k] [doc, 134.1k]
1. A csángó néven nevezett magyarság. Magyarság a Kárpátokon kívül.
2. A Kárpátokon kívüli terület története körvonalaiban.

HOGY KERÜLTEK MAGYAROK A KÁRPÁTOKON KIVÜLI TERÜLETRE? [pdf, 715.9k] [doc, 757.2k]
I. A legrégibb magyarok a Kárpátokon kívül.
1. Hagyományt nem tudunk róluk
2. Elméletek származásukról. A kun elmélet.
a) A jezsuita történészek s a régiek, Gegő, Jerney kun elmélete, s megdőlése.
b) Az újabb, Weigand, Munkácsi-féle kun elmélet és cáfolata.
c) Mi lehet igaz a kun elméletből?
3. Pozitivista kutatók eredményei.
a) Karácsonyi hibás huszita származtatása.
b) Auner s Rosetti eredménye.
4. A népiségtudomány módszere és eredményei a Kárpátokon kívüli magyarság kutatásában.
a) Weigand módszere: folyónévkutatás a Kárpátok déli lejtőin és eredménye.
b) Lükő helynévkutatása s következtetése Szörénységben.
c) Havaselve s az egykori Sâcueni megye magyar nyomai s ezek megfejtésének kisérlete.
d) A moldvai magyarság legrégibb képének rekonstruálása (Lükő, Nastase).
5. Összefoglalás: a legrégibb magyarok származása a Kárpátokon kívülre terjedt középkori magyarságból.
II. Vallási üldözöttek.
1. Husziták Moldvába űzése és menekedése.
2. Más vallási üldözöttek.
III. Politikai üldözöttek.
1. Kuruc bujdosók Havaselvén s Moldvában.
2. 48-as emigránsok Oláhországban.
IV. A székelyek kivándorlása.
1. A régi székelység; a trónörökös királyi népe.
2. Az első kivándorlási adatok a XV., XVI., XVII. századból.
3. A kivándorlás külső okai: az oláh földek jósága s az oláh vajdák csalogatása. A legrégibb kivándorlók útja a sloboziákba.
4. A belső okok: legjellegzetesebbek a XVIII. században.
a) Gazdasági bajok: a századeleji éhinség, dögvész, nyomor.
b) Idegen, értetlen hatalom a székelyek fölött. Mária Terézia adóreformja.
c) A székelység lelki kettéválása. Határőrségszervezés 1762–4-ben, mint „jobbágyfelszabadítás számba menő akció”.
d) Egy névtelen felirata a kivándorlás okairól.
e) Az e századi kivándorlók megtelepedési helyei Moldvában. A bukovinai székely falvak kialakulása.
5. Az újabb időkben történt kivándorlások s azok jellemző tünetei.
a) A XIX. század elején s 1848 után.
b) A századfordulói „székely kivándorlás”.
6. A világháború utáni magyar népmozgalom Erdélyből a Regátba. A kivándorló székelyek: a románok szolganépe.
Képmellékletek [pdf, 2297.2k]

HOGY ALAKULT A MAGYAROK SORSA A KÁRPÁTOKON KIVÜL? [pdf, 666k] [doc, 926.7k]
I. A középkorban.
1. Kutatás indirekt módszerrel: következtetés az oláh nyelv középkori magyar jövevény szavaiból.
a) A Kárpátokon kívüli magyarság társadalmi osztályai. A földművesek. A részes (râzes) birtoklás.
b) Az urak.
c) Városlakók, szőlőművelők, bányászok.
2. Direkt úton kapott adatok: a magyarság egyházi berendezkedése, kolostori kultúrája.
3. A Kárpátokon kívüli és belüli magyarság érintkezése és közlekedése, mint újabb érv a Kárpátokon kívüli magyarok származására.
II. Az újkorban.
1. A moldvai magyarság sorsa.
a) Kipusztul a városokból, fajtáját tisztán megőrzi a falvakban. Magyar nyelvét fokozatosan veszti. Magyarságának mai kritériumai.
b) Egyházi története.
α) Az újkor elején kipusztulnak fölüle a magyar papok. Bandinus helyzetképe a XVII. sz. közepéről.
ß) Az olasz misszionáriusok munkája 1620-tól kezdve, magyar papok nélkül.
γ) A XIX. századtól a moldvai katholikus magyarok az uniós politika áldozatai.
c) Eseménytelen vegetációja, adatnélküli élete.
2. A bukovinai magyarok sorsa: szaporodása.
3. A kivándorlók sorsa.
a) Keresletük.
b) Elszóródásuk, elrománosodásuk. A monarchia konzulátusainak a bűne.
c) Katholikus szervezésük nem lehetséges.
d) Magyarnak maradásuk egyetlen lehetősége: a ref. egyházakban, szervezetekben való tömörülés.
Képmellékletek [pdf, 2271.6k]

HÁNYAN MENTEK A KÁRPÁTOKON KIVÜLRE S HOGY SZAPORODTAK OTT A MAGYAROK? [pdf, 178.5k] [doc, 219.1k]
1. A moldvai magyarság (= katholikusság) számbeli adatai.
2. A bukovinai székelyek pontos statisztikája.
3. Oláhországi magyarok, kivándorlók adatai.

MILYENEK A KÁRPÁTOKON KIVÜLI MAGYAROK? [pdf, 839k] [doc, 1886.2k]
1. Külsejük, környezetük, ahogy kutatók, utazók látták.
a) A moldvai magyarságé.
b) A bukovinai székelyek azonosak a székelyföldiekkel.
c) A kivándorlók típusa.
2. Lelkük dalaikban s meséikben.
a) Moldvai csángó mese s dalok.
b) A bukovinai székely dalokból.
c) Oláhországi kivándorlók egy táncrigmusa.


HOGY GONDOLKOZTUNK A KÁRPÁTOKON KIVÜLI MAGYAROKRÓL, S MIT TETTÜNK ÉRTÜK? [pdf, 230.5k] [doc, 256k]
1. E kérdés kutatásának a lehetősége: a közvélemény kialakulásától kezdve.
2. A XVIII. század kalandos érdeklődése a „kilső magyarok” iránt.
3. A mult századközépi Magyarország gondoskodása és aggódása az elszakadt magyarokért.
4. A századfordulói csángó-visszatelepítések.
5. A liberális Magyarország és a székely kivándorlás.
6. Györffy István csángókra vonatkozó tervei a világháború idején.
7. A csángók sorsának nagy pillanata: egy országban az erdélyi magyarsággal.


UTÓSZÓ.BIBLIOGRÁFIA. NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ KÉPEK JEGYZÉKE TARTALOM-MUTATÓ. [pdf, 441.4k] [doc, 472.1k]
TÉRKÉPMELLÉKLETEK [pdf, 4910.2k]
FÜGGELÉK (az az Optimum Kiadónál 1989-ben megjelent reprint kiadáshoz) [pdf, 192.2k] [doc, 178.2k]

Ugrás az oldal tetejére